Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Nosztalgia rovat – 1982, Spanyolország (harmadik rész)

2013.02.19. 11:17 maribor

A sorozat előző része itt olvasható.

1981 szilvesztere, 13 évesen, azért is volt újdonság számomra, mert életemben először mehettem el egy egészéjszakás házibuliba 2 házzal odébb. Ha most a kedves olvasó valami extrém tinibuli beszámolóra számít, akkor csalódást fogok okozni. A környékbeli srácokkal a fél éjszakát végigbeszélgettük az elmúlt év focitörténéseiről. Hogy a Fradi újra bajnok lett, Nyilasi ezüstcipője, hogy a Vasas, meglepetésre, MNK-t nyert, hogy a Dózsa lett az őszi bajnok, annak ellenére, hogy Győrben egy új aranycsapat bontogatja szárnyait (ennek még később jelentősége lesz) és már szinte mindenki előre odaadná nekik a bajnoki címet. És hát szóba kerültek az óév válogatott sikerei, a spanyolországi VB-re való kijutás, illetve, nem utolsó sorban az is, hogy már csak két hét és megtudjuk, kik lesznek az ellenfeleink a világtornán.

kép1-Nyilasi az ezüstcipővel - mellette Szlavkov.jpg

Nyilasi az ezüstcipővel - mellette Szlavkov

Közben válogatottunk rögtön egy közös edzőtáborozással kezd Tatán, hogy utána példátlan hosszúságú, több mint egy hónapos ausztráliai és új-zélandi túrára utazzon, hogy az óceániai nyárban értesüljenek majd leendő VB csoport ellenfeleinkről. Emlékszem, ezzel a túrával nem nagyon tudtam mit kezdeni, és nem csak én, hanem a közvélemény sem.

kép2-Tóth Jokka búcsúja a nagy út előtt.jpgTóth Jokka búcsúja a nagy út előtt

Elutazni a világ másik végére hat hétre, úgy, hogy egyetlen komoly partner elleni meccs nincs lekötve. Mert hát várt ránk egy többcsapatos nemzetközi torna Ausztráliában, helyi klubcsapatok (többek közt a jónevű St George Budapest ellen, amely gyakorlatilag amatőr és pocakos, magyar származású urakból álló hobbi öregfiúk gyülekezet) és a jugoszláv Vojvodina társaságában, majd egy átruccanás Új Zélandra, két hivatalos, országok közötti megmérettetésre a VB újonc ellen. Amely már önmagában nem kevés veszélyt hordozott magában, hiszen a FIFA már akkor is nagyhatalmú korifeusai épp a kiwik kizárásán gondolkodtak. Új-Zéland ugyanis nem kis világ-, és sportdiplomáciai bonyodalmat okozott nemrégiben azzal, hogy a nemzetközi bojkott alatt álló dél-afrikai apartheid rendszer zászlóshajóját és ékkövét, a Springboks-ot fogadta hivatalos rögbi meccsen. Ezen felül egész tavasszal csak két hivatalos meccs vár ránk a világbajnoki fellépésig. Egyik a megunhatatlan osztrákok elleni, a másik pedig Peru fellépése a Népstadionban. Valljuk be, alapból nem hangzik rosszul, négy hivatalos meccs három VB szereplő ellen, de valahogy nem túl veretes a névsor. Mindeközben a VB-re kijutott, leendő potenciális ellenfeleinkre ennél sokkal komolyabb megmérettetések várnak. Szóval a szakmai sportsajtó aprította Mészölyt elég rendesen, rögtön pár héttel azután, hogy a kijutás miatt az egekig magasztalta. Már nem emlékszem, melyik újságíró tollából látott napvilágot egy hasonló szituációban, hogy mit lehet tenni, Magyarország mindigis a 10 millió szövetségi kapitány országa volt...

kép3-Idill Sydneyben.jpgIdill Sydneyben

Eredményességét tekintve a túra nem sikerült rosszul.

Az eredmény tekintetében viszont... nem tudtuk, léptünk-e előre.

Azt már, ugye, előre tudtuk, az ellenfelek névsora nem lesz veretes. Azt is tudtuk, különösebb értéke nem lesz a kiutazásnak, hiszen egy éve eldőlt, válogatottunk majd az öregecske légiósokra fog épülni, akik érthető okokból, most nem tarthattak másfél hónapra a kerettel.  Maximum ez az egész arra lesz jó, hogy Mészöly megtudja, kikre számíthat majd. És akkor a „majd” szó új értelmezést kap. Hogy majd a teljes spanyolországi keret kialakításakor, majd, esetleg a VB után, majd.  Lényegét tekintve az ausztráliai túra hozott győzelmeket, hozott egy váratlan döntetlent a Sydney Olympics FC ellen. A tornagyőzelem szerintem itt ment el, vezettünk 2:0-ra, majd két váratlan és megmagyarázhatatlan védelmi hiba után 3 perc alatt egyenlő volt az állás. A vezetést még megszereztük újra, de a vérszemet kapott ellenfél újra egyenlíteni tudott. És emiatt hozta a sors azt, hogy egy európai kis klubcsapattal játszhattuk az utolsó fordulóban a mindent eldöntő utolsó mérkőzést. Annak rendje és módja szerint ki is kaptunk a Vojvodinától 2:1-re. Itthon meg mindenki csak a fejét fogta. Aztán még az új-zélandi repülőút előtt maradt pár napunk, a vajdaságiak is ráértek, hát játszottunk velük még egyszer. 5:0 lett a vége a javunkra, gyaníthatóan, ha életünk végéig, mindennap játszunk velük egy meccset, az összes további napon is nyerünk, pont a torna szempontjából sorsdöntő meccset veszítettük el. Mindent egybevetve, most őszintén, mennyivel lettünk volna beljebb, ha azt is megnyerjük? Semmivel.

És akkor itt álljunk meg egy pillanatra. A VB csoportok sorsolása Ausztráliában talál minket. Persze, ment előre a totózás, számolgatás, kiket szeretnénk kapni és kiket nem. A közvélemény úgy tartotta, az argentinokat nem, ők Maradonával sokkal erősebbek lettek, mint négy éve voltak, én mégis valahogy úgy voltam, kapjuk csak őket, ideje visszavágnunk. Hát, első körben megkaptuk őket. négy év alatt a keretük zöme nem változott addigra, és mi is úgy számoltunk, a miénk sem. Nagyon vártam a visszavágást. A Gauchok mellé megkaptuk még Belgiumot, akik alapesetben a sötét lovak voltak a szememben. Jutottak ki világbajnokságokra, ez önmagában nem volt tényező. Sokkal elgondolkodtatóbb volt, hogy a két évvel korábbi Európa-bajnokságon döntősök voltak,  váratlanul a semmiből. A történet szempontjából kisebb jelentőséget kell, hogy kapjon, ők, annak ellenére, hogy az angolokkal, spanyolokkal, olaszokkal kerültek a B-csoportba (ne feledjünk, ekkor 1980-t írunk), könnyebb ágról jutottak a döntőbe, mint a győztes nyugat -németek, akik telibe kapták a négy évvel azelőtti döntős ellenfelüket, Csehszlovákiát, az elmúlt két VB ezüstérmesét, Hollandiát, meg örök szívfájdalmam, azokat a görögöket, akik helyett, én akkor úgy éreztem, és ma is úgy érzem, nekünk kellett volna azon az EB-n ott lennünk. A belgák ezzel szemben bemasíroztak a döntőbe a kilences pályán. A spanyolok mindig is a rapszodikusságukról voltak híresek (igazándiból az első EB, majd később VB győzelmükig sokszor esélyesek voltak, de az első sípszó pillanatában már buktak is), az angolok 1966 óta keresik helyüket a világversenyeken, az, hogy klubszinten addigra nyernek mindent, ami nyerhető, az más kérdés (ez majd egy külön cikk lesz, ha eljutok idáig), az olasz futball meg minden eddiginél ismertebb mélyrepülébe kezd Paolo Rossiék eltiltásával.

kép4-'80-ban, a mindent eldöntő Hrubesch fejes.jpg'80-ban, a mindent eldöntő Hrubesch fejes

És akkor még nem beszéltem El Salvador fiairól. Abban az időben magyarválogatott-drukker nem tudott ilyen csapatokkal mit kezdeni.  1976-ban már legyőztük őket egy rosszemlékű dél-, és közép amerikai turné során (talán sok mindenkinek rémlik, egy piros folyosós „hiba” révén Baróti válaszút elé került, vagy Törő, vagy Ebedli), de mentünk még a régióba 1977-ben is, nem túl nagy sikerrel. Tehát, Argentína után itt egy újabb négyes VB csoport, sötét lovakkal, papíron nagyobb esélyekkel, mint 1978-ban, de mégis sokkal kisebb arccal és önbizalommal.

Időrendben a sorsolás valahová az első két ausztráliai meccsünk közé esett valójában, de már ott tartunk, hogy repülünk át a kiwik földjére.  És három nap alatt két hivatalos meccs egy olyan ellenfél ellen, akikkel még életünkben nem játszottunk.

kép5-Az első meccsen az ellenfél. Uramatyám, kik ezek...jpgAz első meccsen az ellenfél. Uramatyám, kik ezek..

Wynton Rufer a VB után Svájcba igazolt, de később a Werder Bremen színeiben Bundesligát, német kupát és KEK-et is nyert, később az évszázad óceániai játékosának is megválasztották.

Az egy dolog, de azt sem tudjuk, kik ezek. Annyit tudunk, van egy Wynton Rufer nevű 19 éves csillagjuk, ő az angol másodosztáyú Norwich profi játékosa. De hogy erről a képről, melyik ő, hát a fene sem tudta. Meg az egész új-zélandi dolog kezd egy kicsit groteszkbe átmenni, nem hogy a B válogatott fellépése lesz értékelhetetlen, hanem lassan C válogatott lesz, akik addigra odaérnek. Hiába, a világ másik vége, játsszuk a meccseket zsinórban, jönnek a sérülések. Elfogy Kerekes Attila, a stabil második középső védő, elfogy Katzirz Béla. Abból a keretből Kerekest Rab pótolja, de ő nem az a tipikus centerhalf, Katzirzot meg Kakas. Lényeg, két meccsből behúzunk két győzelmet, de mindkettőt illik mihamarabb elfelejteni. A Telesportban is úgy kommentálták a meccseket, reméljük, ilyen összeállításban soha nem kell többet pályára lépnie a magyar labdarúgó-válogatottnak. Mit mondjak, néha ide nekem az akkoriakat.

Amúgy Mészölynek ezer gondja van ezekben a pillanatokban. A közvélemény ezer csapást mér rá. Az Ezerfejű Cézár támad. Minek kellett ez a túra (Mészöly habitusát ismerve, a válasz az, hogy a kurva anyádér’), miért nem lehetett kivinni a külföldön vitézlő sztárokat (szerinted mé’ nem??). De van itt egy sokkal nagyobb probléma.  A nyugaton szereplő társaság, az itthon, általa tervezett és álmodott B vonal, csak egy dolog. De itt a Győri ETO.  Ebben az évben hihetelen volt, amit a győriek véghezvittek.  Verebes keze alatt összeállt egy szenzációs brigád, Hannich Péter (ő „csak” egy középpályás, nem csatár) által egy gólkirályi cím, egy csapat, amelyik egy idény alatt 100 gól felett rúg. Hannich és a leggólerősebb csatár, Szentes Lázár, csaknem a győri gólok felét szerzik. Ha álmomból keltenek, a mai napig fújom, Kovács-Csonka, Mile, Hlagyvik, Magyar-Hannich, Póczik, Burcsa-Szabó O., Szentes, Hajszán. Már magam sem tudom, a közvélemény helyezett csak nyomást a Kapitányra, vagy tényleg megfordult-e Mészöly fejében, hogy lecseréli az egész tavalyi sikergarnitúrát, de az óriási dilemmán felül (én nem is hiszem, hogy volt dilemma egyáltalán) ez igazándiból maximum csak játék volt a nevekkel.

Ami tény: Kovács Laci, a kapus, már Argentínában kerettag volt, előtte tíz meccs felett védte a válogatott kapuját. A védelemből egyedül a jobbhátvéd, Csonka Gyula lehetett válogatott, de ő is csak a VB-t követően. Hannich később sokra vitte, egy VB-vel később oszlopos tag volt, most egy epizódszerep jutott neki egy Peru elleni előkészületi meccsen, Póczik (a legőszintébb sajnálatomra) addigra már kifutotta magát a válogatottból. Ő már Barótinál képbe került 1974-ben. De Messi és C. Ronaldo sem rúghatna soha labdába, ha Nyilasival, Ebedlivel, Törővel kerülne egy csapatba. Vele voltak még kisérletezések a VB után is, de ahogy 1974 túl korai volt neki, úgy 1983 túl késő. Burcsa is eddigre négyszeres válogatott volt, ebből háromszor Mészöllyel, de még 1980-ban.

kép6-Hannich, Póczik Burcsa, ahogy az aláírásgyűjtő füzetem látta őket 1982-ben.jpgHannich, Póczik, Burcsa, ahogy az aláírásgyűjtő füzetem látta őket 1982-ben

Szabó Ottó is válogatott lett két évvel később, megint más kérdés. Szentes Lázár még képbe kerül itt, Hajszán Gyula első válogatott megmérettetése még szintén várat magára. Az tény, a közvélemény kimondta, az óceániai túra játékoskerete állhatott volna próbajelleggel a győriekből is. De nem állt. Mindenki Martosékat, Bálintékat várta haza. Velük hittünk, velük hittem mindent.

De győriek ide, az Új-Zélandon fellépő „C válogatott” oda, a válogatottunk teljes gőzzel készül a VB-re, alig három hónap maradt Mészölynek és a stábjának, hogy eldöntse, melyik 22 játékost nevezik a tornára. Igazándiból kellemes gondok, a Kapitány azidőtájt még egy bő, körülbelül 40-es keretben gondolkodhatott. Mindig az a legnehezebb ebben, hogy azokat kell megnevezni majd, akik nem lehetnek ott. Nekünk jönnek futószalagon az előkészületi és barátságos mérkőzések. Rögtön Fazekas csapata, a Royal Antwerpen fellépése a Népstadionban. A belgák egyfajta Fazekas-gálának tekintik az egészet, jönnek ők nagyon szívesen, egy feltételük, illetve kérésük van csupán. Kapa egy félidőt mindenképp játsszon náluk. Mészöly udvariasan elhárította a felvetést, mi nem gálameccsre készülünk, hanem nagyon komolyan készülünk a világbajnokságra.

kép7-Fazekas a 4. gólt fejeli.jpgFazekas a 4. gólt fejeli

Annak rendje és módja szerint, nem csak a csapat, hanem a közönség is igen komolyan vette a találkozót. 25,000 néző, egy nem hivatalos előkészületi meccsen. Az nagyjából két teljes NB1-es forduló teljes nézettsége manapság. Gyakorlatilag a lehető legerősebb összeállításban léptünk pályára, Mészöly nem úgy nézett ki, mint aki kisérletezgetni akar. Egy érdekes próbálkozása akadt csak csupán, az pedig Pölöskei kezdőként szerepeltetése volt. Kimondva, először kapott úgy lehetőséget, hogy megmutathassa, hogy tud Fazekassal, Törőcsikkel, illetve Törőt csereként váltó Kiss Lacival szerepelni. A mérkőzést 8:2-re nyertük, úgy, hogy már 8 volt a különbség, mikor a belgák kétszer is betaláltak. Bár az ifjú csatárreménység gólt nem rúgott, de nem vallott szégyent. Ez a meccs Müller, Fazekas és Nyilasi nagy parádéja volt, de meg kell emlékezni még két „norvég” gólról. Bálint rúgott egy hatalmas bomba szabadrúgást, mint fél éve a budapesti selejtezőn, Kiss Laci pedig hajszálra lekoppintotta az osloi átemelős gólját. Nagyon jó hangulatban vártuk az osztrákok elleni, pár nap múlva esedékes mérkőzést.

kép8-az osztrákok elleni kezdő.jpgAz osztrákok elleni kezdő

A közvélemény teljes VB lázban ég, ha a Stadion szoborparkjában minden nap nyilvános edzések lettek volna, belépőjeggyel egyetemben, akkor is minden nap több tízezren állták volna körül azt az edzőpályát. Igazándiból még mindig Nyilasi és Törőcsik volt, akikkel bármit el lehetett adni, klubszimpátiától függetlenül imádták őket az emberek. És hatott még az újdonság varázsa is, hogy nekünk is vannak már légiósaink. Mégpedig micsoda légiósaink. Öröm volt minden pillanat, mikor láthattam Mészárost, Martost, Bálintot, Fazekast, Müllert, ahogy nyugaton új erőre kaptak, a sajtó attól volt hangos, hogy mennyire erősségeik csapataiknak. És hát persze, öröm volt az is, mennyire szárnyaltak a válogatottban is. Erre az estére nem kevesebb, mint 50 ezren gyűltünk össze a jubileumi 125. magyar-osztrákra. Ezzel a mérkőzésszámmal kapcsolatban csak annyit, hogy a szintén jónevű angol-skót összecsapások ekkor 99-nél tartottak. Ugyanakkor azt se feledjük, az osztrákok szintén a VB-re készültek, és nagyon jó nevekből állt az akkori időkben a csapatuk. Koncilia, Prohaska, Krankl, Schachner, Pezzey, Kurt Jara, mind mind ismerősek voltak már az 1978-s VB-ről is. A találkozó emlékeim szerint kifejezetten magas szinvonalú volt, két nagyon felkészült csapatot láthattunk a pályán, a mezőnyben szinte végig az történt, amit mi akartunk. Rendre vezettük a formásabbnál formásabb támadásokat, de csak gólhelyzetekig, kapufákig jutottunk.

kép9-Törő fejese a kapufán csattan, Koncilia már verve.jpgTörő fejese a kapufán csattan, Koncilia már verve

És annak ellenére, hogy a meccset szinte végig irányítottuk, a gólokat az osztrákok szerezték. Úgy vezettek már 3:0-ra, hogy sokkal reálisabb lett volna, ha az eredményjelző-tábla fordított állást mutatott volna. De valahogy csak nem akartak a magyar gólok jönni. Mígnem...

 

Váradi Béla, 1:3

 

Nyilasi gólja, 2:3

 

Nyilasi az volt a válogatottnak, mint földi halandónak a víz és a levegő. Tibi nélkül egyszerűen nem volt válogatott, ő volt az, akire mindig és minden körülmények lehetett számítani. És meg kell emlékeznünk a másik gólszerzőről is. A Nemzet Bombázójának ez volt a búcsúgólja a nemzeti színekben. És stílszerűen egy váradis bombával búcsúzott.

Úgy kaptunk ki, hogy a másnapi sajtó csak dicsérte a válogatottat a mutatott játékért, már előre visszaköszönt Mészöly egy kései kollégájának az aranymondata, mely szerint a mérkőzést gólok nélkül kell értékelni...

De a spanyolországi keret végleges kialakításához még van egy mérkőzésünk Peru ellen. Ilyenkor kapitányok már nem nagyon szoktak variálni, az utolsó fellépéseken az is elég ritka, hogy bármilyen új kombinációt kipróbálnak, inkább a már bevett figurákon szoktak csak finomítani. Mészöly viszont olyan nyomás alatt volt az ETO szárnyalása miatt, hogy Hannichot és Szentest már nem hagyhatta ki a dél amerikaiak ellen, az utolsó felkészülséi meccsünkön két újoncot avatott személyükben. És méghozzá micsoda kezdés volt a meccsen!!!

kép10-Szentes debütálása 2 képkockában.jpgSzentes debütálása 2 képkockában

Szentes Lázár, akit valósággal bekiabált a válogatottba a közvélemény, élete első fellépésének a huszadik másodpercében már be is köszönt Ramon Quirogának. És a jó öreg Ramon már aktív játékoskorában valóságos legenda volt, neki gólt fejelni első labdaérintésre, nna, erre mondják, hogy nem semmi.

 

Peru végül a mérkőzés hajrájában egy Uribe duplával fordítani tudott, kikaptunk 2:1-re. A korabeli sajtó, csakúgy mint az osztrákok ellen, most sem fukarkodott a dicséretekkel. Valahol az embernek kialakult egy olyan érzése, hogy „ezek” bármit csinálnak, a kutya nem fogja bántani őket. Pedig összehasonlítva a két meccset, mindkettőn jelen voltam, Peru ellen nem éreztem azt az átütő erőt, amit korábban a szomszédaink ellen. Peru ugyanolyan VB résztvevő volt, mint mi, de valahogy róluk nem tudtunk annyit, mint az osztrákokról. Az európai csapatok jellemzően csendben, szerényen készültek, míg a különböző közép-, és dél-amerikai válogatottakról naponta repültek fel helyi sajtóhírek, hogy országuk közvéleménye már előre nekik adta a VB aranyat, és bizony, a VB legjobb játékosainak járó összes cím is a sajátjainak fog jutni minden bizonnyal. Peruval sem volt ez másként, előre rettegtem Uribétól, Duartétól, Cuetotól. Ami előremutatóan ijesztő volt, hogy ugyanekkor salvadori és hondurasi lapok tudni vélték, hogy országaik lesznek a meglepetéscsapatok. Honduras annyira nem érdekelt engem, azzal úgy voltam, miattuk fájjon a házigazdák vagy az észak-írek feje, engem El Salvador sokkal jobban aggasztott... De mindenestre bizakodásra adott okot, hogy nekünk egy Fazekas-Törőcsik-Kiss László csatársorunk mögött van, egy nagyon tehetséges Pölöskeink és van egy szenzációs formában lévő Szentesünk, aki, úgy látszik, akkor rúg gólt, amikor csak kedve tartja.

A perui mérkőzés után nem sokkal Mészöly megtartotta első hivatalos kerethirdetését. 28 játékost nevezett meg, a zöme nem volt meglepetés, mégis volt pár érdekesség benne az akkori önmagam számára. A kapusposzton sokáig úgy látszott, Katzirz és Bubu mögött Kakas kirobbanthatatlan lesz, sőt, ha egy negyedik kapust is meg kellett a Kapitánynak nevezni, az általában az MTK-s Gáspár volt. Most helyettük a tatabányai Kiss Imre és a ferencvárosi Zsiborás kerültek a keretbe. Tulajdonképpen a védők névsora előre borítékolható volt, csakúgy, mint a középpályásoké. Egyedül Moldván Miklós kikerülése volt egy picit meglepetés, mindazok mellett, hogy némileg megnyugvással vettem tudomásul, hogy helyreállt a világ rendje. Moldvánról azt hittem, majd egyszer úgy lesz ő Mészöly-bébi, ahogy Halász lett 1978-ban, kissé érdemtelenül, Baróti-bébi. A csatárok összeválogatása sem okozott túl nagy meglepetést, valami azt súgta, lesz majd egy kis mészölyös meglepcsi. Én titokban az újpesti Kiss Sanyira számítottam, aki abban a bajnokságban 17 gólig jutott, a Dózsával meg MNK-t nyert. De volt Debrecenből valaki, aki Kissnél is előkelőbb helyen végzett a góllövő listán Szentes és Hannich mögött, ez pedig Kerekes „Guriga” György volt....

Közben végetért a bajnokság is, azoknak az éveknek az egyik legszinvonalasabb sorozatával. Immáron nem volt meglepetés, a Győri ETO lett a bajnok, ezüstérmes a Fradi lett. A kettejük közti sorrendről egy bajnoki döntővel felérő mérkőzés döntött. Az Üllői úton, szakadó esőben, 4:3-ra nyer az ETO, akik látták azt a meccset, amíg élnek, nem felejtik el. Én sajnos lemaradtam róla, Dózsa meccsre szólított a kötelesség, de sokak egybehangzó véleménye szerint a magyar bajnokságok történetének egyik legszinvonalasabb találkozója volt.

kép11-Ők ketten, megint tőlük várunk mindent.jpgŐk ketten, megint tőlük várunk mindent

Innentől kezdve gyorsmenet, ami a VB kezdetéig hátra van. Három előkészületi meccs, három külföldi klubcsapat ellen. A legérdekesebb, a mai eszemmel megpróbálom keresni rá a választ, de az emlékezetemben nem találom, hogy ebből kettő Elche és Alicante csapatai ellen. Pont ebben a két városban játszunk majd VB meccseket pár hét múlva. Alicantét még értem, Müller Sanyi ezidőtájt a Hercules Alicante profija... És mindezekhez jön még az 1. FC. Kaiserslautern.

Az Alicante elleni meccs egy érdekes kettősrangadóvá alakul. Mészöly kettészedi a keretét. Fáy utca, durván 12000 néző. Az A csapat kérdés nélkül kettéharapja 4:2-re aktuális ellenfelét, a B csapat az NB2-s U21 válogatott ellen lép fel. A B nyer 2:1-re, az ellenfél megnehezíti a válogatott dolgát. A vesztesek legjobbját egy bizonyos Bánkinak hívják.

Két nap múlva az Elche-t is legyőzzük 2:1-re. Ilyenkor az ember már nem is azt nézi, miért nem 4:0-ra, 6:0-ra nyerünk, hanem azt, hogy utána a Kapitány mit nyilatkozik, alapvetően mi volt a célja ezekkel a meccsekkel, és a meccs után miket látott.

kép12-Törő az Elche, Nyíl az Alicante ellen.jpgTörő az Elche, Nyíl az Alicante ellen

Azért még az alicantei kettősrangadóra visszatérnék egy pillanatra. Ugyanezen a napon, amikor mi egy spanyol klubcsapattal játszottunk, Anglia 2:0-ra megverte a hollandokat a Wembleyben. Az angolok összeállítása csak egy dolog, de a VB-re nem kijutó hollandok kapuját egy bizonyos van Breukelen védte, a csatársoruk meg már akkor sem hangzott rosszul, La Ling-Kieft-Tahamata. Lengyelország a francia Lens-t verte 3:0-ra, a háromból kettőt bizonyos Boniek és Smolarek brátánki urak szereztek, Új-Zéland 1:1-es döntetlent játszott a az Elton John birodalom, Watford ellen, az Eintracht Frankfurt meg 2:1-re legyőzte Kuvaitot. A meccs során az olajsejkek csapata vélt bírói tévedés miatt kétszer akart levonulni a pályáról, de mindkétszer maradtak..

És akkor maradt egy meccsünk az akkori Bundesliga csapat ellen. 1:1, Varga Kacsa a végén, a 88. percben egyenlített egy 18 méteres szabadrúgás bombából. Érdekes meccs volt, 15000 néző a Népstadionban, a válogatott utolsó fellépése itthon a VB előtt. Az első percben, az első vendég támadásból rögtön kaphattunk volna két gólt. Tulajdonképpen 90 percig bekkeltünk. Mégis ez a mérkőzés számomra oly kedves volt és maradt.

A barátaim előtt sosem volt titok, magam is kapus voltam, mindig is elvakult kapushívő és szerelmes voltam. Az, hogy a honi NB1-ben micsoda neveket láthattam hétről hétre, az csak egy dolog. De itt volt Bubu és rajta kivül 1982 futballtavasza mindenkin felül elhozta nekem még Konciliát, Quirogát, és Ronnie Hellströmöt, hát ez maga, a földöntúli csoda volt.

És következő nap a Kapitány kihírdette a 22-es keretet.

kép13-a 22-s keret.jpgA VB keret...

 

 

 

 

Címkék: magyar foci futball


komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr605088052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2013.02.19. 15:50:12

Köszi, tetszett ez is! Rába Eto-Kaiserslautern 7-0 a következő részben lesz? :)

maribor 2013.02.19. 18:01:57

@Szigi.: Te, mindenféle ulibuli sörmeccseket nem tervezek emlékbe önteni:))

Winnetou bácsi regisztrációs adatlapja nyilvános 2013.02.20. 04:10:32

A St. George Budapest képviseletében írok. Pocakos öregúr az anyád peszáchi kosara. Ekkor volt a legjobb csapatunk, a két nagy magyar csapat (St. George Budapest és Melbourne Hungaria) uralta az ausztrál bajnokságot. Mellesleg magyar játékos már csak mutatóba maradt. Később sajnos végetért a magyar uralom és a Sydney Croatia átvette a hatalmat.

szilvapálinka 2013.02.20. 04:13:00

A peru elleni meccsen fenn voltam, micsoda szar meccs volt.

Feyyaz 2013.02.20. 19:28:04

Éljen! Éljen! Megérkezett a Cikk,amit annyira vártam! Rendkívül jól sikerült! És 100-szor részletesebb,mint amit mertem remélni!

Hát igen,az a másfél hónapos túra Óceániában! El is hiszem,hogy szapulták ezért Mészölyt. Most nem tudom,de lehetséges az,hogy az új-zélandi meccsek valamelyikének gólösszefoglalóját leadhatta a Híradó? Valószínűbb azért,hogy tévedek.
Egyébként én is úgy tudtam,hogy a St. George Budapest egy komoly csapat volt akkoriban.
Arra emlékszem,hogy ezzel szemben csoportellenfeleink közül Argentína pl. egész tavasszal európai nagymenőket látott vendégül (NSZK,Szovjetunió,Csehszlovákia,stb..)

Van azért másik fontos emlékem is! 1982 év elején a megsérült Schuster helyett-csak a tavaszi szezonra-kölcsön akarta venni a Barcelona Nyilasi Tibort! De itthonról nem engedték el…

Szóval te ott voltál az Antwerpen meccsen? Az nagyszerű lehetett! De ugyanakkor ki is tudtak akasztani az ilyen dolgok,amikor egy nagy különbséggel vezető csapat leáll,és a legvégén kapja a gólokat. Szerettem volna látni,mert mindig nagyon különlegesnek tartottam az ilyen párosításokat,ahol válogatottunk egy klubcsapat ellen játszik!

Az osztrák meccs. Eljött az ideje,hogy harminc év után-mint hiteles tanú-eldönts egy fontos kérdést! :) Egyik osztálytársam bátyja fent volt a Népstadionban ezen a mérkőzésen. Utána valamennyi idővel egyik délután fociztunk vele,és kérdezte,hogy tudjuk-e,milyen különleges labdával játszunk? Nem tudtuk. Azt felelte,hogy a magyar-osztrák előtt a válogatott játékosai labdákat lövöldöztek ki a lelátóra,és ez is onnan van. Elmondása szerint:
„-Ezt éppen a Törőcsik rúgta ki. Már majdnem nagyobb balhé kerekedett,amikor a körülöttem állók rám hagyták: jól van,akkor legyen a tiéd.”
A kérdésem: alá tudod-e támasztani a storyt,volt-e ilyen labda kilövöldözés a nézőtérre?
***
Szóval bárhogy is,de egy a lényeg: a magyar-osztrák volt az első meccs,ami után bőgtem az eredmény miatt! :)

Természetesen fogok majd reagálni az írás további részeire is

miller draft 2013.02.20. 19:49:12

Döbbenet, hogy ebből a névsorból " Koncilia, Prohaska, Krankl, Schachner, Pezzey, Kurt Jara" gyakorlatilag csak Schachner neve nem ismerős, a többieket még képről is felismerném, sőt némelyiknek még a klubcsapatait is ismerem.A mai osztrák válogatottból csak a "magyar" srácot ismerem, de a nevét azt nem tudom.

maribor 2013.02.20. 20:07:25

@miller draft: Schocko a 9., vagy 10. legtöbb gólt szerezte az osztrák válogatott örökranglistáján, alapból bécsi lila volt, már Argentínában is kerettag volt, amikor a mexikói selejtező körben összekerültünk velük, a budapesti meccsen az ő góljával szereztek vezetést az első félidőben. Szerintem, ha keresel róla képet, be fog ugrani.

Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2013.02.20. 20:08:03

@Püspök utcai gombaszedő: Egyébként a cikkben megszólaló Les Murray Ausztrália Vitrayja és Ürge László néven látta meg a napvilágot.

maribor 2013.02.20. 20:09:46

@Winnetou bácsi regisztrációs adatlapja nyilvános: Emlékeket írtam, nem tényeket, teeeeeee:) Nekem úgy rémlett, ez a hír járta akkoriban róluk, leginkább, hogy lejjebb vigyék a torna értékét itthon, nem tudom.

maribor 2013.02.20. 20:28:42

@Feyyaz: Szia, már vártalak:)Sajnos, ilyenre nem emlékszem, de ez nem nemleges válasz. Volt egy kis ünneplés a 125. találkozó miatt, látod, még Hidegkúti is a kezdőben volt:)
Érdekes volt az Antwerpen elleni meccs, én többet vártam tőlük, de az igazság az, nekünk bődületesen összejött aznap este minden. Sőt, az Elche,az Alicante és a 'Lautern ellen is. Bennem ez utóbbi maradt meg a legjobban. A Nyilasi sztorira én másként emlékszem, nem nem engedték, hanem ő nem akart menni, elég volt neki Bécs. Beül az autóba, és 2 óra alatt Kelenföldön van a zöldségesnél, vagy a Balatonon.

miller draft 2013.02.20. 20:34:31

Jó, Krankl-t benéztem.....azt hittem a Rejálban játszott, most megnéztem a Barca volt az :-) Viszont fantasztikus mutatóval 37/31 az első szezonban. arra is emlékeztem, hogy hosszú pályafutása volt.

Feyyaz 2013.02.21. 21:39:04

Helló Maribor!
Itt vagyok ám,tudom,hogy késtem az első reakcióval,de hát a szabadidő! Azt nem nagyon ismerem én... Köszönöm a számomra élménydús írást! Ugyanakkor savanyú képpel állapítom meg,hogy te bizony többet tudsz erről az időszakról mint én! :( :)

Nem is tudom,hol kezdjem! Sajna be kell állnom azon szurkolók sorába,akik azt mondják neked,hogy nem tudod miről maradtál le azzal,hogy nem láttad a Fradi-Rába 3-4-et! Elképesztően jó volt a színvonal! Szerencsére közvetítette a TV. Tucatnyi drámai pillanat,pl. ahogy Szentes könyörgött a bírónak,hogy ne kapjon sárgát. De hiába,emiatt nem játszhatott a bajnokavatón.
Előre szólok,hogy kapkodni fogok a témákba,nagy lelkesedésemben! Mindjárt egy kérdés! A tudtoddal Várady miért nem utazhatott Spanyolo.-ba? Vagy Ausztria ellen egy olyan búcsúmeccs féleség volt az neki?

Nyilasi 1983.nyári elszerződését és a '82. év eleji Barcelona megkeresést én nem mosnám össze! '83-ban az egy tudott,megszervezett dolog volt,ahol volt idő és mód válogatni az ajánlatok között. A Barca ajánlat viszont egy hirtelen lehetőség volt,senki sem volt felkészülve,a sportvezetés sem. Egyébként úgy tudom,hogy a biztos,garantált anyagi háttér miatt ment Bécsbe,nem elsősorban a közelség miatt. A görög bajnokságban akkor pillanatnyilag többet kaphatott volna,de a biztonság miatt választotta az Austriát.

Akkor ahogy a soraidból kitűnik,te az Alicante és az Elche ellen is ott voltál Angyalföldön? Azt a mázlista mindenit! De jó lehetett! (Már írtam,a "gyengéim" az ilyen Válogatott-Külföldi klubcsapat felállású meccsek). És milyen volt? Ott is működött a B-közép tipusú szurkolás a tábor részéről? De szeretnék legalább egy rövid összefoglalót látni erről a két meccsről!

A 'Lautern ellen. Emlékszem az újságok és a TV csalódott,némiképp riadt tudósításaira: itt bizony majdnem megégtünk... Sajnos erről sem láttam egyetlen filmkockát sem. Egyébként ettől a mérkőzéstől datálódik számomra a mondás igazságtartalma: Ha rossz a főpróba,jó lesz az előadás! De én sem tudok elmenni szó nélkül a németek másik fellépése mellett! Még ilyen erős kontraszt talán nem is létezhet másik! Győr,7-0,te jó ég! Ezt sem láttam sehol a TV-ben. Arra emlékszem,hogy a Mágus ekkor már meg akarta erősíteni csapatát a BEK-re és az utolsó gólt a Volán SC próbajátékon lévő csatára,Magos szerezte.

Én is beleteszek egy kis személyeset! Már írtam,hogy a fociban is,meg amúgy is megszállott retro őrült vagyok. A filmek között is az ilyesmit keresem. Azt is írtam,hogy '82 tavaszán márciustól kezdve napról napra emelkedett nálam a VB-láz. És ezen a tavaszon történt,hogy a tévében vetítettek egy,az egész családnak tetsző vicces sorozatot. Minden héten leadtak egy részt,és én számolgattam az epizódoknál: már megint egy héttel kevesebb a Mundialig! A filmet azóta sem ismételték meg,és én hiába kerestem. Mígnem aztán 2013.februárja egy nagy ajándékot tartogatott az én retro beállítottságú személyiségemnek! Megtaláltam a válogatott.blog.hu honlapot,ahol az Espana '82-ről,és annak előzményeiről regélnek,valamint a Duna TV ismétli AZT a sorozatot! Most már a címét is elárulom: "78-as körzet".

Gombaszedő,köszönöm a linket,végigolvastam az oldalt. Ha ausztrál foci abban az időszakban,akkor nekem még beugrik egy név: Árok Ferenc. Szövetségi kapitány,úgy tudom.

U.i.: Látom a képekből Maribor,te is szorgalmasan gyűjtötted a Labdarúgást! :)

maribor 2013.02.23. 15:00:40

@Feyyaz: Örülök, hogy jöttél. Nekem is van elég dolgom a blogunkon kivűl, szóval, jössz, amikor tudsz.
Nézd, nem többet tudok, csak akkor ezt belülről éltem meg. Ezek mind személyes tapasztalatok, nekem akkor, 13 évesen ez volt az életforma, erről szólt mindenem.
Ezt a Fradi-Rábát meg kéne gúglizni, hogy ugyanakkor Kispesten milyen meccs volt, mert nem biztos, hogy Honvéd-Dózsa, annak idején jártam mindenre, amire tudtam. De aznap metróval jöttem a Határ út felől és pont telibe kaptam a tömeget a Népligetnél.
Visszatérve a válogatott-klubcsapatok meccseire, tudom, melyikeken voltam ott, mégis az Antwerpen elleni az, amire full, teljesen emlékszem. Annak idején nagyon sok ilyen volt, a Ganz Mávag pályán szinte mindenkivel játszottunk, Tébánya, U21, Mázasszászvár, annyi volt, hogy utólag ezek már nagyon összefolynak. A régi emlékeimet visszanézve a cikkírás közben sokszor én is bajban vagyok:)
A Fáyiban lévő meccseken szurkolás, mint olyan, biztos, hogy nem volt. De a selejtezőkön hihetetlen mód zengett a magyar tábor a 23-s, 24-s szektorokból.
A képek, meg szerintem, a KS-kből vannak:) Bár, annó, vettem, gyűjtöttem mindent.

Feyyaz 2013.02.25. 18:00:44

Persze,amint lehet,jövök,jönni fogok mindig! :)
„13 évesen ez volt az életforma, erről szólt mindenem.” Dettó,csak én 10 éves voltam,és akkor még nem volt módom Pestre,meccsre járni. :(

Lenne nekem egy kérdésem a B-közép elhelyezkedését illetően,a Népstadionban. Én 1983-tól kezdve járogattam fel Pestre,válogatott meccsekre,és emlékszem rá,hogy az igazi,aktív kemény mag a 26-27-es szektorban drukkolt. Ez akkor talán mondjuk úgy '82 táján változhatott meg?
A Gúglizástól „megkíméllek”,már csak azért is,mert tökéletesen emlékszel,Bp.Honvéd-Ú.Dózsa (3-0) volt aznap!
Egy picit visszatérve a Válogatott-Klubcsapatok témakörhöz. Azt tudtad,hogy a Fradi is megmérkőzött az Elchével '82.június elején? Ha már úgy is itt voltak. :) A Népstadionban volt a meccs.

És most rátérek egy számomra nagyon különös témára! Nem tudom,hogy megfeledkeztél róla,vagy tudatosan kerülted az ügyet;én a '81-es selejtezős válogatott kontra győriek ellentétre gondolok a tatai edzőtáborban! Rengeteg pletyka keringett,nagyon érdekelne,hogy te hogyan emlékszel az esetre? Az egész story kicsúcsosodását,a Nyilasi-Póczik verekedést jómagam sosem hittem el...
Szóval a lényeg,hogy csak Szentes utazhatott a Mundialra. Azt konkrétan tudom,hogy Hannichnak annyira rosszul esett a döntés,hogy még tévén keresztül sem nézte a Világbajnokságot! Az is tény volt,hogy a VB-re,-mint bajnok edző-kiutazható Verebes elég rendesen összeordított Mészöllyel a repülőn.

Megint egy személyessel zárom. '82.márc.-ápr. fordulóján elhatároztuk,hogy húzunk egy merészet,és színes TV-n nézzük a VB-t! Ezt úgy oldottuk meg,hogy apám felkerekedett a nagybátyámmal,és ellátogattak az egyik közeli szovjet laktanyába. És ott szépen két kanna házi borért vettek az orosz tiszttől egy "Elektronyika" márkájú színes televízió készüléket!
Jöhetett a Mundiáááál! :)

A képek kb. fele-fele arányban vannak a Labdarúgásból és a KS-ból. :)

Üdv!

maribor 2013.02.26. 04:39:52

@Feyyaz: Nekem a felső karéjból csak a 23-24 rémlik, hogy kimentek volna a szélére, az nem. Utána jött, mondom, csak amire emlékszem, hogy leköltöztek valahová a P és/vagy R szektorba, aztán utána alakult ki a mostani hely. De magam nem voltam nagy táboros, nagyon hamar rászoktam arra, hogy "nyugiban" nézek meccset.
Őszinte leszek, a Fradi-Elche nincs meg, valahogy kimaradt.
Az "ETO" balhét direkt hagytam ki, annyian meséltek annyiféle állítólagos történetet, de soha sehol senki nem igazolta, hogy igazak lettek volna. Én példdául Hannich-Nyilas pofozkodást hallottam, de őszinte leszek, az egészben nem hittem akkor sem, és most sem hiszek. Mészöly alapkonepciójára gondolva, szerintem, a győriek azért nem fértek be, mert a Kapitány a saját, régebben összerakott csapatát akarta továbbvinni. Nem pedig más miatt. És már csak azért sem hiszem a dolgot, mert akkor és ott a fene sem hitte volna, hogy az EB selejtezők gyakorlatilag kudarccal fognak végződni, ki kakarta volna egy életre elvágni magát a sikerkapitány előtt? Egyébként tervezek majd egy átvezető cikket a Mészöly és a Mezey éra között, pont az EB selejtező sorozat lesz a fő csapásvonal. Mészöly és Verebes összeordított volna? A habitusukat ismerve, simán benne lehetett a pakliban:)

miller draft 2013.02.26. 19:07:44

A 80-as évek közepétől (86) a szélén volt a tábor. ez konkrét, mivel én viszont kibaszott táboros voltam, még rendőrt is dobáltam. :-)

Feyyaz 2013.02.27. 20:20:42

Helló!

Igen-igen,ahogy Miller Draft is mondja,de szerintem biztosan még korábban a szélére mentek,1983-ban voltam olyan meccsen,ahol a 27-esben voltak. Na,nem mintha ez olyan fontos lenne,csak éppen érdekelt. J (Mint ahogy minden érdekel abból az időszakból)!

1982.június 2. Ferencváros-Elche (1-3). Gól: Ebedli

Lenne megint egy kérdés! Lehetséges az,hogy ’82.áprilisában azon a bizonyos Bp.Honvéd-Ú.Dózsa (3-0) meccsen mindössze 1000 néző volt? Nem elírás ez a forrásomban? Persze tudom,eső volt,meg nem maradt már esélyük a bajnoki címre,de mégis,nem maradt le mondjuk egy 0 a nézőszámból?

Nos,az ETO balhé… Gondoltam én,hogy tudatosan maradt ki,mert az úgy sem létezhet,hogy ne emlékeznél rá! J Igazad van,ezek az események soha nem nyertek igazolást!

Igen,az utazó keret összeállításánál egyértelműen az volt az alapkoncepció,amit te is írtál. A ’81-es selejtezőket sikerrel megvívó gárdáé a bizalom. Ez ki is lett jelentve akkoriban. Nem hiszek el én sem semmiféle verekedést. A Mészöly-Verebes összeüvöltés viszont val.szeg tényleg igaz,az egyik,repülőn utazó küldöttségi tag nyilatkozta le.

Apropó,utazó keret! Ennek a dolognak volt egy fonák oldala is! Az 1978-as VB előtt is ki lett jelentve,hogy azok utaznak,akik ’76-77-ben kivívták a részvételt. És bizony ez akkor is így maradt,ha ’78 tavaszán az adott keretteg végiglézengte az NB I-es szezont. Központilag elő lett írva a Népsport újságíróinak: kerettag 6-osnál rosszabbat nem kaphat,még ha egy egyeneset sem rúg a labdába a tavaszon!

A végére megint egy személyes! És arra emlékeztek-e,hogy ’82 tavaszán a Pajtás újság poszterein az addig szokásos Katona Klári,V-Moto-Rock..stb.. képeket felváltották a válogatott csapat játékosainak poszterei? J

miller draft 2013.02.28. 12:33:22

Az 1000 néző sajnos stimmel, mivel az én forrásom abszolút hiteles. és az is annyit ír. Tisztán látszik, hogy városi legenda az, hogy régen minden meccsre tömegek és családok zarándokoltak.

Feyyaz 2013.02.28. 22:11:47

Hát igen,így már akkor biztos az ezres tömeg... :(
Bevallom,ez a városi legenda engem is "bekavart",és visszamenőlegesen is hittem neki...
De tényleg,valamiért valóban úgy emlékeztem,hogy mindig sokan voltak a meccseken. Az MTK-s vasárnapi matinék is olyan 4000 elő mentek,emlékeim szerint.
No persze most már magamnak sem hiszek! :)

maribor 2013.03.01. 04:30:52

@Feyyaz: Hát, az 1000 nézős kérdésre, őszintén, nem tudtam volna a választ:) Igazándiból a nézőszám csak akkor érdekel(t), amikor millerrel a Hungária körúton a vendégből mindig megszámoltuk, hogy a hazai oldalon hányan vannak...
Nekem a Dörmögő Dömötör után rögvest a Kicker és az Onze jöttek, a Pajtás valahogy kimaradt:)

Feyyaz 2013.03.02. 18:16:11

Még valamit arról a '82-es Honvéd-Dózsáról. Számomra érdekes,hogy azon a meccsen valamiért nem játszott a Törő! De ott volt bizony a védelemben Szűcs,aki úgy nézett ki,mint Keegan!
De most már a hajam égnek áll néhány nézőszámtól abban a fordulóban! Ugyanis a Csepel és a kieső Szeged egyaránt 100-100 néző előtt játszotta le a bajnokiját!
***
Én sem voltam vérmes Pajtás-előfizető, de ha '82 tavaszán megvettem néhány számot,akkor délután már Nyilasi és Sallai Sanyi nézhetett rám a szoba faláról!
Nagy király vagy,hogy már akkoriban Kicker és Onze gyűjtő voltál! Tudom,hogy körülményesen hozzá lehetett jutni ezekhez a szaklapokhoz,de én ezt vonalat másként használtam ki! Én biza' mindig szexújságot hozattam Dániából... (Elpirulós szmájli). :)

josé73 2024.02.24. 21:59:19

Wynton Rufer a guggoló új-zélandiak közül jobbról a második.
Peru úgy nyert a Népstadionban, hogy a világklasszis Cubillas nem is játszott.
süti beállítások módosítása