Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Jégbe karcolt álom

2013.04.17. 22:47 Nóbádi iz der

A dél-koreaiak elleni váratlan hidegzuhany után ma este ráborítottuk a forró vizet a fényévekkel előttünk járó kazahok nyakára, akiknek ezzel hirtelen olvadozni kezdett a világelitbe való visszatérés lehetősége. Egészen elképesztő játékkal és egy világklasszis kapusteljesítménnyel életben tartottuk a feljutással kapcsolatos álmainkat, így pénteken az eddig veretlen olaszok ellen már a minszki repülőjegy lesz a tét. Azonban még az is elképzelhető, hogy a csodához nem feltétlenül szükséges ponto(ka)t szerezni Csizmaország fiai ellen.

news-20110309-02522512-1427989301.jpg 

 

Pedig már a vasárnapi britek elleni nyitómeccs (4-2) is betette a fülünkbe a bogarat, hogy keserves pillanatok várhatnak még ránk ezen a világbajnokságon. (A szívós szigetlakókat azóta a kazahok 5-0-val, az olaszok pedig 5-1-el tették takarékra.) A dél-koreaiak elleni meccsen aztán bizonyítva  láttuk azt a korábbi aggodalmunkat, hogy a magyar jégkorong az utóbbi évtized talán legmélyebb jégvermében tartózkodik. Még csak nem is a magabiztos vezetésünk után mutatott teljesítményünk, a négy kapott gól és végül a büntetők során elszenvedett vereség volt a leginkább aggasztó - hiszen elvileg mindenkinek lehet egy versenysorozatban egyszer (?) rossz napja -, hanem a mérkőzést követő nyilatkozatok.

Hári János: Igazából négy egynél kezdtük el kapni a hülye kiállításokat, és elment a meccs. Könnyű megmagyarázni, hogy miért veszítettünk, mert nem akartunk jégkorongozni, odaadtuk a korongot az ellenfélnek, kitört a kiabálás a kispadon, négy kettő lett, aztán négy három, kitört a pánik, és már féltünk előremenni. Nem tudom... Ha már Dél-Korea ellen is vezetünk, de utána így játszunk, akkor mi lesz a jobb ellenfelekkel szemben?! Ha ennyi kiállítást kapunk, esélytelenek leszünk a következő mérkőzésen.”

(János, a kiállítások nagy része abszolút megadható volt. Egyébként ez a legjobb alkalom lett volna az emberhátrányos védekezés gyakorlására a „nagyok” elleni meccsek előtt. De ha már Kimék ellen sem ment, akkor vajon mit akarunk majd a kazahok és az olaszok ellen? Ha már Kimék ellen is pánikolunk a bekapott gólok után, és félünk előremenni, akkor vajon mit akarunk majd a kazahok és az olaszok ellen? Különben miért nem akartatok jégkorongozni? Miért nem akartátok kiszolgálni azt a közel kilencezer fanatikust, aki miattatok ment ki a Papp László Arénába?)

                                                          

Pindák László: Szerintem a fiúk 3–0-s vezetésünknél abba a hibába estek, hogy elhitték: ez könnyű győzelem lesz.

(László, mire fel hihették ezt a fiúk? A szezon eddigi része – olimpiai selejtező, EBEL – nem igazán jogosított fel bennünket arra, hogy ne férjen bele az arcunk a sisakba.)

Rich Chernomaz: Túl kényelmesen játszottunk, azt hittük, hogy megvan a mérkőzés, pedig 3–0-s vezetésünkig sem voltunk hibátlanok, sokszor könnyelműsködtünk.

(Rich, a mondandómat lásd eggyel feljebb. Annyi lenne még a kérdésem, hogy ha ezt közölted is velük három gólos vezetésünknél, akkor vajon miért ne tudatosult bennük?)

Vas János: Mi lőttük a gólokat, de a harmadik harmadban elfelejtettünk hokizni. De ez van, menni kell tovább, semmi sincs veszve.

(János 2, ez azért talán mégsem ennyire egyszerű!? Néha azért nem ártana hátra is nézni, nem csak mindig előre, ezt már KRESZ-tanfolyamon is oktatják!)

(A cikk eddigi részét a mérkőzés előtt írtam meg, utólag kérek engedélyt meghunyászkodni és ponttá zsugorodni!)

Na ezek után jöttek ma a kazahok. Azok a kazahok, akiknek a játékosai a KHL-ben (azaz az európai NHL-ben) kergetik a pakkot, és a válogatott gerincét adó Barisz Asztana például a rájátszásban csak 4-3-as meccsaránnyal kapott ki a későbbi döntős Traktor Chelyabinsktől. A mieink pedig főként Fehérváron játszanak, ők a KHL-nél lényegesen gyengébb osztrák bajnokságban idén még a rájátszást sem tudták kiharcolni. A mérkőzésen aztán legalább annyira borult a papírforma mint amennyire hétfőn este.

A magyar válogatott az utóbbi évek legérettebb és legfegyelmezettebb játékát mutatta egy olyan csapat ellen, aki az egyik (ha nem a...) legerősebb azok közül, akikkel ezen a szinten az elmúlt időszakban találkoztunk. A hatvan perc minden egyes másodpercében hősiesen és megalkuvás nélkül küzdöttünk, ráadásul a sípos emberek gyakran bizony érthetetlen emberhátrányokkal nehezítették a dolgunkat. Ezúttal azonban Fortuna is velünk korcsolyázott a zsúfolásig megtelt Papp László Arénában, ahol egy egészen döbbenetes kapusteljesítményt láthatott a pokoli hangulatot teremtő magyar szurkolótábor. Az egész szezonban egyetlen egy tétmeccset sem játszó, és a nyitómeccsen rendkívül bizonytalanul kezdő Szuper Levente 97%-osnál is jobb védési hatékonysággal kergette az őrületbe a kazahokat, akiknek az egész összecsapás alatt mindössze egyetlen gólt engedélyezett. Azoknak a kazahoknak, akik eddig minden alkalommal feltörölték velünk a jeget, egyszer például csak akkor álltak le, amikor már tizennégy gólt is bepakoltak a ketrecünkbe. Igaz, mi most sem tettünk semmi különöset, hiszen két gólt már korábban is ütöttünk nekik. Az egészen elhanyagolható pici különbség mindössze annyi, hogy GYŐZTÜNK!!!

szuper_1.jpg                                    A legjobb kezekben a magyar válogatott kapusmeze

Ez pedig elképesztő, hihetetlen, fenomális, óriási, szenzációs, őrületes, felfoghatatlan. Egyszóval mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy ez lenne a realitás. A „sapporói csoda” annak idején valóban egy különleges varázslat volt, de azóta már sok-sok víz megszilárdult a jégcsarnokokban. A csapat gerince már visszavonult (szegény ifj. Ocskay Gábor pedig már négy éve az égi pályákon kergeti őrületbe a védőket), ráadásul azóta a lebonyolítást is rendesen átszervezték. Ezúttal már nem két, különböző helyszínen megrendezett „B-csoportból” jut fel a két első helyezett, hanem egyetlen divizió 1/A-s tornáról kerülnek a legjobbak közé ketten. Sapporóban még csak egyetlen papíron nálunk erősebb ellenféllel kellett megküzdenünk (az „A” csoport egyik előző évi kiesőjével), most már viszont az egységesített második vonalban automatikusan mindkét tavalyi kiesőt megkapjuk magunknak. Korábbi „B” csoportos, könnyű ellenfeleink ma már a divizió 1/B-ben, azaz a néhány évvel ezelőtti „C” csoportban küzdenek az egyetlen feljutó helyért, és minimum egy évre ide hullik vissza az 1/A-ból kieső csapat. (Ezt az 1/B kiírást nyerték meg tavaly azok a dél-koreaiak, akikre hétfő óta már mi is meglehetősen ferde szemmel nézünk.)

Jelenleg tehát a világ közvetlen élvonala mögött, a második vonalban szerepelhetünk. Ez már csak az igazolt játékosok és a jégpályák számát tekintve is eleve dicséretes teljesítmény. A szurkolóink pedig egyértelműen „A” csoportos színvonalúak, ezt 2009-ben Zürich-Klotenben és Bernben már egyértelműen bebizonyítottuk.

cooly.jpg               Coolyt nagyon megszerettük Svájcban, vajon majd a minszki kabalaállatkával is fotózkodhatunk?

Két nap alatt hatalmasat fordult velünk a világ. Ami tegnapelőtt (sőt, néhány órával ezelőtt) még hihetetlen volt, azt most mégis le kell írni, mert "könnyen" valósággá válhat: ott lehetünk Minszkben, és nem csak turistaként! Persze ha mégsem sikerül, akkor sem szabad csalódottnak lennünk. Nem lesz jogunk lemondóan legyinteni egyet, hogy „Na, hát már megint nem sikerült itthon sem, olyanok már ezek, mint a focisták!” Mert bizony ezek a srácok (ide értve a 43 éves Sille Tamást is) több okból sem olyanok.

Az „A” csoportos világbajnokság - még részvételünk esetén - sem rólunk szól. Legalábbis egyelőre még biztosan nem. Viszont ha egy újabb „sapporói csoda” folytán  ismét ott lehetünk, akkor az már önmagában egy hatalmas élmény lesz mindannyiunk számára. Még ha csak megint egy évre, akkor is. És ha majd megint nagyon megvernek bennünket a kanadaiak (csehek, oroszok, svédek, finnek, amerikaiak stb.), még akkor is.

A realitás a világbajnokság előtt a harmadik-ötödik hely volt, és  a lehetőségekhez és a feltételekhez képest már ez is egy igen-igen tisztességes eredmény lenne. Persze ezt sem könnyű elérni vagy megtartani, mivel a „kicsik” egyre inkább jönnek fel. Tudjuk jól, hogy mit jelent ez, hiszen egy-két évtizeddel ezelőtt még mi is jóval kisebbek voltunk.

Az első két hely az a csoda kategória, nem csak Sapporóban, hanem bárhol. Ugyanakkor a hatodik hely sem jelent tragédiát, hiszen hokiban minden évben rendeznek világbajnokságot, tehát hamar lehet javítani.

És most ott tartunk, hogy még mindig bízhatunk a csodában, hiszen a két legnagyobb rivális közül az egyiket legyőztük. A világbajnokság előtt ugyanitt azt írtam, hogy az egyiküket mindenképpen le kellene győznünk, és azok egy hatalmas bravúrral kizárásos alapon csakis az olaszok lehetnek. Azt is írtam, hogy egy esetleges dél-koreaiak elleni baki után pedig egyszerűen nem lesz már miről beszélni.

Úgyhogy inkább nem is beszélek, mivel kiderült: jégszilánknyit sem értek én a jégkoronghoz.

És hogy én most mennyire örülök ennek!




komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr495232048

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kilenc harmad 2013.04.19. 06:53:05

1. harmad Na jó, nem is kilenc, csak nyolc. Az elsőről lemaradtam, pont a végére értem be a csarnokba. A gyerek tehet róla, pont ma kellett oltásra vinni. Egyébként Japán 1-0-ra vezet Korea ellen. 2. harmad Korea nyom az egyenlítésért. Nagyon nyom. ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spyglass 2013.04.18. 14:45:10

Nagyon szívesen megadom az engedélyt a meghunyászkodáshoz és a picike ponttá zsugorodáshoz.

De azért a meccs előtt írt részhez két gondolat:
1) Hárit félreérted, hiszen ő nem azt mondta, hogy jogtalan kétperceket fújtak be ellenünk. A hülye kiállítás itt az jelenti, hogy hülye aki elkövette, és ilyenekkel hoztuk nehéz helyzetbe magunkat.

2) Pindákon sem értem hogyan kérhetted számon (még ha csalódott is voltál) azt, hogy a srácok elhitték, megvan a meccs. Ez történt, ő csak kérdésre válaszolva közölte, hogy ez volt a szitu...

Szerintem nem volt baj a nyilatkozatokkal, senki sem hárította a felelősséget, nem kamuzott, vállalta a szart amit okozott.
És azóta azt is tudjuk, hogy az első (!) harmad után komoly fejmosást kapott a csapat, azt meg nem lehet csak a kapitányon számon kérni, hogy ennek miért nem volt foganatja.

Amúgy hatalmas volt a tegnapi! :))

Nóbádi iz der 2013.04.18. 14:55:18

@spyglass: Direkt hagytam benne a nyilatkozatokat és a kötekedéseimet, mivel így még inkább kijön az, hogy a srácok igenis tanultak a dél-koreaiak elleni szörnyűségből.
Persze a tegnapi bravúr mindent egészen más megvilágításba helyez, így ezeket a nyilatkozatokat is.
A nagyobb baj az, hogy az olaszokat is meg kellene verni. Ha ott kikapunk, akkor ők már biztos feljutók, és másnap nem teszik majd meg azt a szívességet, hogy megszakadnak az élet-halál meccsre kikorcsolyázó kazahok ellen.

spyglass 2013.04.18. 15:05:49

@Nóbádi iz der: Ez így van, az olaszok ellen kell visszaszerezni a korea ellen elvesztett pontokat.
Kurva nehéz lesz, de nem reménytelen.

eMTé · http://valogatott.blog.hu/ 2013.04.18. 16:03:10

Pontegyenlőseg esetén először az egymás elleni eredmény számít, ugye? Mert ha így van, akkor egy olaszok elleni győzelemmel biztos hogy megvan a feljutás. Már persze egy rendes játékidőssel.

Nóbádi iz der 2013.04.18. 16:04:10

@eMTé: Igen, egy hatvan perces győzelem után már foglalhatjuk a repülőjegyeket.

eMTé · http://valogatott.blog.hu/ 2013.04.18. 16:04:29

Megmondom őszintén, a vébé előtt azt gondoltam, hogy a kazahok ellen sansztalan a dolog, az olaszok is jobbak, de ők verhetők. Emlékszem két éve, milyen nagy meccset játszottunk velük és csak a hosszabbításban kaptunk ki, egy hülye kiállítás miatti 4 a 3 elleni emberhátrányban kapott góllal.

eMTé · http://valogatott.blog.hu/ 2013.04.18. 16:05:11

Azért az elég szarul esne, ha a koreaik elleni homály miatt nem lenne meg a feljutás...

Nóbádi iz der 2013.04.18. 16:10:04

Úgy számolom, hogy egy hosszabbítás győzelem is elég, hiszen a csíkszeműek ellen is szereztünk egy pontot.

spyglass 2013.04.18. 18:52:16

@Nóbádi iz der: Úgy. Nyerni kell, mindenáron.
süti beállítások módosítása