Ma ünnepli 100. születésnapját Tarics Sándor, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka, aki tagja volt az 1936-os berlini ötkarikás játékokon aranyérmet szerzett magyar vízilabda-válogatottnak.
A sportág hőskorának halhatatlan egyénisége, Komjádi Béla fedezte fel. A Magyar AC játékosaként 1933 és 1940 között három-három bajnoki ezüstérmet és bronzérmet szerzett, valamint háromszoros főiskolai világbajnoknak is mondhatja magát.
Tarics Sándor 1949 óta az Egyesült Államokban él, ahol építészmérnökként is eljutott a világhírnévig. Az ő nevéhez fűződik az az eljárás, amely földrengésbiztos felhőkarcolók építését tette lehetővé, valamint forradalmasította a stadionok befedésével kapcsolatos építészeti eljárásokat is. Az ENSZ földrengésügyi bizottságába is beválasztották.
Tavaly a Magyar Olimpiai Bizottság meghívásának eleget téve személyesen vett részt a londoni olimpián, ahol továbbra is kiváló szellemi és fizikai frissességről tett tanúbizonyságot. Több mint hat évtizedes távolléte ellenére a mai napig tökéletesen beszél magyarul.
Életfelfogására és jókedvére jellemző, hogy nemrégen a "Miről szokott álmodni?" újságírói kérdésre csak ennyit válaszolt: "Nem miről, hanem kiről. Marilyn Monroe-ról!"
Sanyi bácsi, gratulálunk és további nagyon jó egészséget kívánunk!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: