Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Az elátkozott NBIII

2014.07.11. 14:33 Rich.mond

Azért csodálatos ez a mennyei magyar harmadosztály. De tényleg. Az ember csak kapkodja a fejét és próbálja nyomon követni a történéseket. A bajnokság közben nyilván elsősorban azt, hogy ki akar feljutni és ki küzd a kiesés ellen. Ez persze a dolgok normális része, ezt teszik a szurkolók más osztályokban, de még más országokban is. Az is hagyján, hogy néhány csapat a bajnokság közben bedobja a törölközőt (Eger), néhány másik pedig megváltásként várja a bajnokság végét - Komló, Ebes, Jászapáti, és valószínűleg a Veresegyház-FTC II duó. Amikor vége a bajnokságnak - pontosabban pár fordulóval előtte - kiderül, hogy a bajnok (Keleten a Létavértes) hiába lesz bajnok, mert "elfelejtett" nevezni. Sőt, nem hogy NB II-es nem lesz, hanem még NB III-as sem. Mindegy, van helyette más, nosza NB II-t Szegednek! Utána már csak azon kell izgulni, hogy fel lehet-e tölteni a 48 csapatos mezőnyt. Azt a mezőnyt, amit tavaly feleztek meg. A pocsékul teljesítő Pest megye kap még egy lehetőséget, néhány sikertelenül osztályozó csapatot mégis felkérnek az NB III-as szereplésre. Mi pedig vakarjuk a fejünket. Menjünk időrendi sorrendben és kapcsolódjunk be a bajnokság lezárása után, amikor már lezajlottak az osztályozók! Az akkor sem egyszerű kép azóta tovább bonyolódott és mindezt tetézték egy egészen parádés csoportbeosztással.

Ahogy kezdődött... amikor megrajzoltuk a Válogatott Blogon az ország futballtérképét – illetve annak történelmi előzményeit – akkor megállapíthattuk, hogy Pest megye egyértelműen vezető szerepet tölt be a magyarországi profi labdarúgás alsó két osztályában. Azóta nagyot fordult a világ, pedig alig van fél éve, hogy az a bejegyzés megjelent. A megye bő egy év alatt elveszített 13 NB III-as csapatából kilencet. Sőt, ha hozzávesszük a feljutó, majd azonnal kieső Veresegyházat, akkor 14-ből 10-et.  Ez persze a megyei bajnokság első osztályát is alaposan átrajzolta. Írtunk róla, hogy 2013 nyarán a megyei bajnokságból tíz csapat tűnt el, idén pedig újabb hét (!!!) kieső lesz, mivel a négy versenykiírás miatt kieső mellett három további csapatot is kiszorítottak az NB III-ból kihullók. Már a négy kiesőt is sokallom, de a hét tényleg túlzás. A megyei első osztály azért távolról sem haverok-ismerősök hétvégi játszadozása, hanem az amatőr futball krémje. Márpedig így előre tervezni gyakorlatilag lehetetlen.

Ez több, mint ahányan BAZ, Szabolcs és Hajdú-Bihar megyei pontvadászataiból (tehát a három megyéből ) összesen távozni kénytelenek. Igaz, a tekintélyes méretű észak-keleti régió NB III-as alakulataiból mindössze a szerencsétlen sorsú Ebes pottyant ki. További érdekesség, hogy a három megyének egyik bajnoka sem tervez jövőre az NB III-ban szerepelni. 

Na mármost pár nap alatt minden visszaállt az eredeti állapotba. Visszalépett két, a bennmaradást kiharcoló csapat. A feljutást elbénázó, a DVSC által is elhagyott Létavértes végül maradt, de az Andráshida, a Jászapáti távozott.

Továbbá bátran mondhatjuk, hogy remekül sikerült az MLSZ megyei bajnok-keresője és az osztályozók elkészítése. 

A párharcokat győztesen megvívó Bátaszék és Kiskunfélegyháza gondolt egyet, és mégis a megyei pontvadászatot választotta a kiharcolt és tálcán nyújtott NBIII helyett. A Fradi II is ellenállt mindenféle felkérésnek és gyakorlatilag feloszlott. 

Nagy duzzogva visszatért a kiesett Diósd, Veresegyház, Maglód és Bölcske és örömmel vállalta az indulást a Gyöngyös, aki megnyerte a Heves megyei bajnokságot, de elbukott az osztályozón a Bátaszék ellen. Ezt egyébként előre lebeszélhették volna.

A borsodi Tállya KSE bár bajnok lett, de nem lesz NB III-as - Fotó

Országjárás

Felmerül a kérdés, hogy a közép-magyarországi megye ínséges két szezonja alatt vajon melyik régiók ideje jött el. Talán magára talál az alig pár csapattal rendelkező Nógrád/Heves/Jász-Nagykun-Szolnok/Dél-Alföld tengely? Éled Komárom-Esztergom és a Dél-Dunántúl? Távolról sem - bár Csongrádban talán mozgolódik valami.

A másod- és harmadosztályú pontvadászatok befejeztével érdemes másodszorra is mérleget vonni az átszervezett bajnokságokról. Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy a regionális különbségek tovább erősödnek, továbbá a szakadék óriásira nőtt a már elvileg professzionális NBIII és a papíron teljesen amatőr megyei első osztály között. Ha a laikusoknak ez nem tűnt volna föl, akkor a júniusi feljutási mizéria minden kétséget eloszlatott.

Az NB III keleti csoportjának záró fordulója után azon töprengtünk, hogy tovább kellene-e szűkíteni a harmadosztályt. A megyei bajnokok feljutási szándékait elnézve pedig akár az az igény is jogos lehet, hogy közelebb hozzák a megyei bajnokságokat az NB III-hoz. Akár létszámbővüléssel, akár egy „átmeneti” bajnoksággal – akár egy hat/négy csoportos NB IV-gyel. Ha hozzátesszük, hogy az írásban külön megemlített Jászapáti úgy sem vállalja, az NB III-at, hogy alapvetően kiharcolta a bennmaradást, az illetékesek még inkább vakarhatják a fejüket.

Ötletelni persze lehet, de tökéletes megoldás pont a regionális különbségek miatt nem lesz. A futballtérkép fehér foltjain a megyei csapatok jó része jól elvan házon belül, legfeljebb egy-egy tervez osztályváltást. Már ha egyáltalán...

Pár másik megyét pedig szétfeszítenek a magasabb osztályba vágyók, akik a megye II-be szorítják ki földijeiket. Ugyanis pár megyei bajnokságból hiába jutnának vissza többen is, csakis egyikük léphet felfelé osztályt. Lefelé viszont akár többen is. A kereslet és a kínálat éppen ezért csak extrém esetben fog találkozni egymással.

Híd, vagy szakadék?

Amikor elindítottuk az NB III-as sorozatunkat jó másfél éve, akkor  úgy jellemeztük az akkor még (papíron) 96 csapatos bajnokságokat, mint az „elfelejtett” osztályt. Pedig értelemszerűen akkortájt sokkal könnyebb volt csatlakozni a csaknem száz csapathoz, ahol lényegesen kisebb különbségek voltak, mint manapság – többnyire. Mitől lehet egy ennyi csapatot foglalkoztató osztály elfelejtett?

Például attól, hogy országosan senki sem követi nyomon. Az NB I-ben történtekről a magyarországi sportkedvelők úgy-ahogy képben vannak. Az NB II-vel pedig az a pár százezer ember, aki az első osztályt napi-heti szinten nyomonköveti – legalábbis azt tudják, hogy kik alkotják a mezőnyt és nagyjából kik esélyesek a feljutásra. Ez a két csoportos NB II-nél nem feltétlenül volt így, de az összevont másodosztály már nyugatról és keletről is áttekinthető és követhető.

A megyei bajnokságokról pedig a megyei és regionális lapok adnak hírt a hét minden napján. Sőt, ezekről a  bajnokságokról már számtalan internetes portál is tudósít. A megyei pontvadászatok népszerűsége jóval nagyobb a harmadosztály vetélkedésénél, hiszen valamennyi csapat és település ismert, ezen a szinten jó eséllyel van egy ismerős, barát, rokon a helyi csapat játékosai között – akár az ifiben, akár a támogatói körben. A megyei rangadók lényegesen több nézőt vonzanak, mint egy megyén túli kisváros/nagyközség vizitálása. Az NB II-ben azért a Vasas, Dunaújváros, Nyíregyháza, Tatabánya, Zalaegerszeg, Sopron, Békéscsaba, vagy akár még a Siófok is inkább nézőcsalogató, vagy magasabb presztízzsel bíró mérkőzés.

Tatabányai szurkolók véleménye a kiesésről Balmazújvárosban

Még a régi, 6 csoportos NB III sem volt igazán lokális, az átszervezett bajnokság pedig még annyira sem az. De még mindig nem annyira erős és ismert, hogy megérje beadni a jelentkezést a megyei bajnokság győztesének.

Ezt a megállapítást nyilván sokan vitatják, hiszen a megfelezett bajnokságnak tényleg erősebb lett a mezőnye és két csoportban is egészen az utolsó fordulóig nyitott volt a kiesés elkerüléséért vívott harc. A feljutásért meglepően kevesen szálltak ringbe, ami ugyancsak elgondolkoztató.  Valahogy úgy tűnik, hogy a jelenlegi mezőny kimondottan otthonosan érzi magát ebben a harmadik vonalban. Foggal-körömmel küzdenek a kiesés ellen, és csekély kivételtől eltekintve félszívvel a feljutásért.

Az a pár kivétel pedig magasabb babérokra tör – mint például a Szeged, Kazincbarcika, Budaörs, vagy feltehetőleg jövőre a Tatabánya és a Kisvárda. Egyszóval azok a csapatok, akik az átszervezés miatt kihullottak az NB II-ből.

Gyakorlatilag ugyanez a helyzet a megyei bajnokokkal is, hiszen az  NB III-ba nevező/osztályozót sikerrel megvívó csapatok közül a Nagybajom, Sárvár, Szentlőrinc, III. Ker TVE, SZEOL (Tisza Volán) csupán egy szezont töltött távol az NB III-tól, a Bátaszék kettőt. A Vác helyzete ugye speciális (itt is írtunk Pest megyéről), Salgótarján pedig egy egész megyét képvisel.

A Jászberény és a Kiskunfélegyháza a két kakukktojás abban a tekintetben, hogy mind a két városnak van NB III-as múltja, de gyakorlatilag a semmiből kellett új csapatot felépíteni. Ez a Jászságban a Nagyiván átköltöztetésével két év alatt sikerült. A két város méretét és regionális szerepét tekintve feltehetőleg senki sem kérdőjelezi meg részvételük jogosságát.

A feljutást nem vállalók közül (Tállya, az Iváncsa, a Győrszemere, a Hajdúsámson, a Nagykálló, az Úrkút és – a listavezető Kecskédet sújtó 16 pontos levonás miatt – a Bányász SE Sárisáp) egyedül utóbbinak volt NB III-as múltja a közelmúltból.

 A Kecskéd nem akarta otthagyni ezt a vadregényes környezetet

Besegít az MLSZ

Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a megyeiek vonakodásához maga a Labdarúgó Szövetség is nagymértékben hozzájárult. Egyrészt agyrém az NB III-as és az amatőr-liszensz. Az NB III-ra már áprilisig be kellett nyújtani a liszensz-kérelmeket, ami ugyancsak nem segítette elő a tömeges jelentkezést - hogy, hogy nem még júniusban is lehetett pótjelentkezni. 

Továbbá az sem mindegy, hogy az adott sportszervezetnek egészen pontosan hány korosztályos csapatot kell indítania. Jelenleg így áll a helyzet:

NB III: U-21, U-19, U-17,U-15, U-13, U-11, U-9 és U-7 (bár U-19 helyett sokszor U-18-as, vagy U-14-es bajnokságokat is találtam, tehát ez számunkra kissé zavaros).

Megyei I. osztály: U21; U15; U13; U11; U9; U7.

Megyei II. osztály: U21; U15 vagy U14 3/4 pálya; U11; U9; U7.
megyei III. osztályban valamennyi korosztály csak ajánlott.

 Putnoki U-17-es csapat Barcikán. Forrás

A megyében a TAO-s aprópénzért indított utánpótláscsapatokról már több írásunk is megjelent

Bár első pillantásra az a plusz két csapat vígan bele kéne férjen az osztályváltásba, de azért gondoljunk bele, hogy a 48 NB III-as alakulat között azért már nem feltétlenül csak megyeszékhelyek és több tízezres regionális központok vannak. 

A Labdarúgó Szövetség elkészítette a jövő évi csoportbeosztásokat is. Senki sem érti, milyen logikával. A Budapesti Honvéd II Keletre került. A Gyula Középre. A fehérvári Videoton II Középre. A Nyugat meg tele van fővárosi csapatokkal, de Középre inkább Orosházát tették be, hogy Keletre mehessen a Veresegyház. Okos, nagyon okos...

Összeszokott társaság

Hiába örvendeztünk hát a létszám megfelezése miatt, a legfontosabb célt csak félig sikerült elérni. A cél ugyebár az, hogy minden osztályból minél többen akarjanak magasabb osztályba lépni, illetve ott a kiesést elkerülni. Az NB III lehetett volna egy híd a teljesen amatőr és a teljesen profi osztályok között. Ehelyett sokak szemében maga lett a szakadék. A megyéből nézve túl sok a követelmény és csekély a nyereség. Az NB II-ből nézve pedig sok a kiscsapat és az együttes eltűnik a süllyesztőben a nyilvánosság elől. Így nincs néző, nincs támogató.

Középen (NB III-ban) pedig azok maradtak, akik egyszerűen nem akarnak sem lentebb, sem fentebb szerepelni. Az elmúlt 3-4 szezonban olyannyira stabilizálódott az NB III mezőnye, hogy a pl. a Keleti-csoportból a Létavértes, Felsőtárkány, Cigánd, Nyírbátor, Tiszaújváros, Hatvan, Hajdúböszörmény hetes már a negyedik-ötödik közös szezonra készül. Ez egész jó arány (a mezőny fele), mivel a mezőny másik felét az NB II-ből kiebrudalt csapatok és a két NB I-es fiókcsapat alkotta. Illetve a megszűnt Eger, továbbá a két frissen felkerült, de az NB III-ban gyökeret verni nem tudó megyei bajnok (Veresegyház, Ebes).

Ha már középen maradók. A Közép-csoport idei mezőnyéből ugyanez igaz az RKSK, Dunaharaszti, Gyula, Szekszárd, Dabas, Monor, Maglód, ESMTK, Bölcske, Soroksár, Komló vonulatra. Mindegyik csapat évek óta az NB III-ban gyűjti a potokat. Csupán néhány NB II-ből kieső és két NB I-es fiók volt tagja a mezőnynek a fentieken kívül – jövőre a feljutások és kiesések miatt ez némileg módosulni fog.

Nem fogják elhinni, de a Nyugati-csoport zöme is hasonlóképpen épül fel – a Dorog, Nagyatád, Csepel, Balatonfüred, Újbuda FC, Tököl, Körmend, Mosonmagyaróvár nyolcas szintén évek óta NB III-as, de Andráshida is a harmadik szezonjának vág neki.

Már csak a csapatok nagy száma és a megyei bajnokok feljutási hajlandósága miatt sem valószínű, hogy ez az összeszokott baráti társaság túlzottan felhígulna – lásd fentebb a feljutók taglalását. Jövőre is meglepetés lenne, ha pl. Budapestről és Pest megyéből nem NB III-at megjárt gárda harcolná ki a feljutást.

Kőbe vésett térkép

Ugyancsak fentebb már boncolgattuk, hogy vajon melyik régiók jártak jól a Pest megyeiek gyengélkedésével. Még mindig rossz híreim vannak azoknak, akik a területi egyenlőtlenségek eltűnésében, vagy legalábbis mérséklődésében reménykedtek. Lássuk a 2013/2014-es, illetve a mostani táblázatot – utóbbi még nem végleges, mert az NBIII-as mezőnyön még mindig töprengenek.

Olyan rettenetesen nagy átrendeződésről nem beszélhetünk, bár az első két osztályban tovább nőtt Budapest fölénye és felzárkózott a főváros mögé Fejér megye. Most már csak ebben a két megyében van egynél több NB I-es alakulat.

Összességében Pest megye veszítette a legtöbb csapatot a profiligákból. Ennek ellenére még mindig nem állnak rosszul az összesítésben. Idén Szabolcsnak és Borsodnak ugyanannyi első osztályú csapata van, miután előbbiből feljutott a Nyíregyháza, utóbbiból kiesett a Mezőkövesd. Baranyát valamelyest megmentette, hogy megyei bajnoka vállalta az indulást az NBIII-ban. Pedig kutya rossz évük volt, hiszen az NBII-ből a Kozármisleny, az NB III-ból a Komló esett ki tükörsimán. Hevesben tovább fogynak a csapatok, Komárom-Esztergom pedig csatlakozott a megyék azon szűk köréhez, ahol az NB III jelenti a top-futballt. Nógrádban ennek nagyon örülnek, ott ugyanis tavaly ez még a megyei első osztály volt.

Somogyban pedig lehet megyei rangadót rendezni az NB II-ben. Már csak ezért is szurkolunk annak, hogy a Balatonfüred is felkerüljön valahogy és akkor nem csak a nyári hónapokban forrósodhatna fel a Balaton vize.

2013-14 2014-15 - eredetileg
Megye NB1 NB2 NB3 Összesen Megye NB1 NB2 NB3 Összesen
Budapest 4 1 9 14 Budapest 4 2 8 14
Fejér 2 1 2 5 Fejér 3 1 1 5
Borsod-A-Z 2 4 6 Győr-M-S 1 2 2 5
Győr-M-S 1 2 2 5 Borsod-A-Z 1 1 4 6
Hajdú-Bihar 1 1 4 6 Hajdú-Bihar 1 1 3 5
Veszprém 1 1 2 4 Veszprém 1 1 2 4
Baranya 1 1 1 3 Bács-Kiskun 1 2 3
Somogy 1 1 1 3 Baranya 1 2 3
Tolna 1 2 3 Szabolcs-Sz-B 1 2 3
Vas 1 2 3 Tolna 1 2 3
Bács-Kiskun 1 1 2 Vas 1 2 3
Pest 2 8 10 Pest 2 5 7
Szabolcs-Sz-B 2 1 3 Somogy 2 2 4
Békés 1 2 3 Békés 1 2 3
Jász-Nk-Szolnok 1 1 2 Jász-Nk-Sz 1 2 3
Komárom-E 1 1 2 Zala 1 1 2
Zala 1 1 2 Csongrád 1 1 1
Heves 3 3 Heves 2 2
Csongrád 1 1 Komárom-E 2 2
Nógrád     1 1

 

2014-15, visszalépések után
Megye NB1 NB2 NB3 Összesen
Budapest 4 2 8 14
Fejér 3 1 1 5
Győr-Moson-Sopron 1 2 2 5
Borsod-Abaúj-Zemplén 1 1 4 6
Hajdú-Bihar 1 1 3 5
Veszprém 1 1 2 4
Baranya 1 2 3
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 2 3
Tolna 1 2 3
Vas 1 2 3
Bács-Kiskun 1 1 2
Pest 2 8 10
Somogy 2 1 3
Békés 1 2 3
Jász-Nagykun-Szolnok 1 1 2
Csongrád 1 1 1
Zala 1 1
Heves 3 3
Komárom-Esztergom 2 2
Nógrád 1 1
Mindösszesen 16 16 48 80

 

Mi legyen?

Ugye fentebb utaltunk már rá, hogy ebben az NB III-as elmélkedésünkben írtunk jó néhány külföldi példát. De mi a helyzet a honi példákkal? A korábbi magyar bajnoki rendszerekben vagy aránytalanul elnagyolták a harmadosztályú csapatok számát, vagy épp ellenkezőleg: volt, amikor a megye volt a harmadosztály, és volt három húsz csapatos NB II (1981-ig). Tehát összesen 60 másodosztályú csapat, 1-1 feljutóval és három NB I-ből kiesővel. Ezt én nem javasolnám, mert ha az NB III és a megye között most ekkora a különbség, akkor mi lenne, ha még nagyobbat kéne ugrani?

Azonban volt egy érdekes időszak, amit talán érdemes lenne megfontolni. Talán. 

1967 és 1974 között így nézett ki a bajnoki rendszer: 16 csapatos NB I, 18 csapatos NB I/B, 3 16 csapatos NB II, és kilenc csoportos (!!!), egyenként 16 csapatos NB III, majd a megyei bajnokságok. Persze nem feltétlenül kell 18 csapatos NB I/B, ahogy kilenc csoportos  NB III sem, de talán érdemesebb lenne ebbe az irányba elindulni. A piramis szélesítésével pedig csökkenteni a piramis tetején lévő bajnokságokban szereplő csapatok számát.

Amúgy egy pillantást megér az 1974-es reform is: 1974-től 1977-ig a felsőbb osztályok nem változtak, ám az immáron harmadik vonalat jelentő NB III négycsoportos volt, az NB II pedig egy. Tehát mindössze annyiban különbözik a mostani állapotoktól, hogy három helyett négy csoport van - bár akkortájt húsz együttes játszott egy ilyen csoportban. 

Most úgy tűnik, hogy alapvetően jó az irány. Ettől még lehet elmélkedni a további finomhangoláson, avagy kivételesen kipróbálhatunk hosszabb időre egy rendszert. Véleményem szerint nem igazságos, hogy egy megyéből csak egy csapat juthat fel. Főleg akkor nem, ha több más megyei bajnokságból senki sem vállalja az osztályváltást.A megyénként egy indulási jog annak visszautasítása esetén miért ne vándorolhatna át olyanokhoz, akik nagyon is szívesen vállalnák a harmadosztályt? - pl. Érd, Pénzügyőr. Győr-Moson-Sopron megyében pedig több, mint frusztráló lehet az a tény, hogy a Győrszemere bőven NB III-ra is érett csapatával egyfajta gátat képez a harmadik vonal és a megye között. Vannak olyan erősek, hogy simán nyerjék a bajnokságot, de feljutni immáron zsinórban elért hatodik bajnoki címük ellenére sem akarnak. Ha már úgyis lasszóval kell fogni az NB III-at vállalókat, akkor legalább ne toljunk ki azokkal, akik belevágnának a kalandba.

Ajánljuk szíves figyelmükbe blogunk állandó szerzőjének regényét! Városok, stadionok, kocsmák. Magyar futballregény, labdarúgásunk legsötétebb évtizedéről. Kapható a Líra és Lant könyvesboltjaiban, a Fókusz könyváruházakban- bővebb információ a vásárlási lehetőségekről pedig itt. Látogasson el a könyv hivatalos Facebook oldalára is

Címkék: futball nb3


6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr26458437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

JuAn 2014.07.19. 21:39:42

maribori szintű poszt, gratula!
(Még 30-35 éve sem gondoltam bele ennyire, pedig kellene. Főleg nem nekem, nekünk. :( )

maribor_ 2014.07.20. 12:52:23

@JuAn: Szerkesztőtársammal köszönjük az egy mondaton belülre sikerült duplaelismerést! A helyzet, hogy össze sem lehet hasonlítani minket, Rich.mond kolléga teljesen más témakörben alkot maradandó remekeket, csak a klaviatúra egyforma használata a közös:)

Rich.mond 2014.07.22. 20:25:33

ÉS hogy teljes legyen Pest megye siratása: A Haladás II is visszalépett, tehát a Tököl is újra NB III-as. Őszre csak kialakul a mezőny.

1982 2015.04.21. 08:57:43

Az egyik alsóbb osztályú csapat fanatikusát idézve, amelynek csapata az elmúlt két évtized során már számtalan bajnokságban és csoportban szerepelt, és ennek köszönhetően mind a 19 megyében, lazán 150 különböző stadionban megfordult már tétmeccsen: "Nocsak, nocsak, az idén csak három új pályára jutunk el? A (b)mlsz megerőltethetné magát, hogy végre játszhassunk Kassán, Csíkszeredán vagy Szabadkán!" :)

Rich.mond 2015.04.21. 19:46:31

@1982: Ez a fanatikus biztosan Sanyi lesz :)