Válogatott okosságok

A hétvége két fontos sporteseményt szolgáltatott a számomra. Az egyik a pénteki magyar-finn meccs volt (1-0, Gera), a másik a HFL döntője. Az EB-selejtezőt ki kellett hagynom a Stereo MC’s koncertje miatt, de a HFL döntőt nélkülem nem rendezhették meg. Már jóelőre megvettem a jegyeket, úgyhogy fél kettőre már a BVSC stadionban voltunk 10 éves, rendkívül lelkes NFL-rajongó fiammal.

És akkor itt álljunk meg pár szóra. Mégis hogy lesz valakiből amerikaifoci-rajongó Magyarországon? Mert ugye a focit gömbölyű labdával játszák, kapura, de mindenekelőtt lábbal... Én is így gondoltom jó 35 évig. Aztán elkezdte közvetíteni a SportTV a profiliga meccsetit, és szinte észrevétlenül a rabja lettem. Mint gyerek a Mikulást, úgy vártam a szeptembertől február elejéig a vasárnap estéket. És a Super Bowl után már elkezdtem számolni a napokat a következő szezon elejéig. Megismertem a csapatokat, a játékosokat, a posztokat, a szabályokat. És persze a minden sportra rendkívül fogékony fiam is pillanatokon belül rajongó lett, hála az IP tévének. Elérkezettnek láttuk az időt, hogy végre élőben is megnézzünk egy meccset. Amitől előzetesen nagyon tartottam, nem ismerem a játékosokat és hát itt nem Rodgers-ek, Brady-k, Manningek doboálják a labdát, nem Lacy-k, Lynch-ek, Murray-k futnak falakat áttörve az ellenfél endzone-ja felé. De kár volt ettől tartanom, nagyon pozitívan csalódtam.

Mellettem Aaron Rodgers

Szóval fél kettőre ott voltunk a stadionnál, és már az gyanús volt, hogy alig tudtunk parkolót találni. Jártam én már sok BVSC-meccsen, de olyannal nem nagyon találkoztam, hogy a meccs előtt fél órával ennyi autó legyen. Bementünk a szebb napokat látott stadionba és konkrétan zsúfolásig tele volt. Nem találtunk magunknak ülőhelyet, úgyhogy a korlátot támasztva álltuk végig a meccset. 6000 néző. Őrület. Szemmel láthatóan a rendezők sem nagyon készültek fel ekkora tömegre, hatalmas sorok kígyóztak a büfék előtt, márpedig 3 és fél óra alatt azért megéhezik az ember... A nézőtéren szinte mindegyik NFL-csapat színeit meg lehetett találni, aki csak tehette, felvette kedvenc csapata mezét.

Telt ház, mint az NB1-ben. Ja, nem.

A meccsnek két kommentátra is volt: Hetési Zoltán, a Sportklub riportere, illetve Kovács Sándor a SportTV-ről, aki egyébként a most döntöbe nem jutott, tavalyi bajnok Hurricanes játékosa és örökös Bears-szurkoló. Ez amúgy remek ötlet volt, hiszen a hazai infrastruktúra nyilván meg sem közelíti az amerikait, nincs kivetítő, nincs ismétlés, nem árt hát, ha hozzáértő kommentátorok segítik a nézőket.

Az első pontok előtti pillanat. Field goalhoz készülődik a Rebels.

A szurkolók többsége az először döntőbe jutott Rebelsnek szurkolt a rekordbajnok Wolves ellenében. És ugyan az első pontokat a trónkövetelő szerezte egy field góllal, de még az első negyedben fordítottak a Farkasok egy elejtett punt utáni TD-vel illetve egy blokkolut punt utáni safety-vel. A második negyed mezőnyjátékkal telt, a Wolves a belső futásokat erőltette, nem túl nagy sikerrel, a Rebels többet passzolt, de egy kis hiba mindig becsúszott. Így a félidőben 9-3-mal mentek pihenni a csapatok.

A szünet kissé hosszúra nyúlt, bár nem a Rolling Stones vagy Prince lépett fel. Három cheerleader csapat szórakoztatta a nagyérdemút, illetve akinek volt türelme, sorbán állt hot dogért. A lassan hűlő időben szépen fogyott a sör, a mellettünk álló 5 fős társaság nem sokat vacakolt, vettek egy karton sört, így folyamatos volt az utánpótlásuk, ami a meccs végére azért meglátszott rajtuk.

Akcióban a Wolves. Kevés ilyet láthattunk.

Aztán a második félidőre minden megváltozott, Váry Tamás vezetésével feléledt a Rebels, remekül variálták a játékokat, és egy általa futott, illetve egy elkapott TD-vel át is vették a vezetést. A végén még elértek egy field goalt, amivel végleg lezárták a meccset, és kezdődhetett az ünneplés. A mérkőzés MVP-je az elkapó Kocsis Péter lett, nem érdemtelenül, de nekem a Rebels quaterbackje Váry Tamás, illetve running backje Cseperkáló Péter megalkuvást nem ismerő játéka is nagyon tetszett. A meccset szerintem a két csapat irányítója közötti különbség döntötte el. A Wolves szárnyaszegett támadójátéka kifejezetten csalódást keltő volt. Összegezve, remek délután volt, nagyszerű hangulat, volt minden, interception, fumble, blokkolt punt, remek védekezések, kiváló futások és elkapások, meg persze hibák is,  és a fiammal már most elhatároztuk,hogy tavasszal az alapszakasz meccseit is sűrűn fogjuk látogatni. Szép volt fiúk!

Hungarian Footbal League
Döntő: Docler Wolves-Újbuda Rebels 9-19