“Aludtam” egyet a tegnapi mérkőzésre, és bár értékesebbnek tartom a válogatott teljesítményét, mint akkor frissen, melegében, de valamiféle kettősség továbbra is megvan bennem. Úgy tűnik, Dárdainak kialakult egy markáns elképzelése arról, hogy ezzel az emberanyaggal mi lehet a leghatékonyabb játékunk, és ezt hellyel-közzel keresztül is verte a játékosokon. Ez a görög meccsen – számomra sajnos csak utólag – elég jól érzékelhető volt.
Fotó: MTI
Elvonatkoztatva hellenofíliámtól is azt kell hogy mondjam, ez a görög csapat – a mi szintünkön – nagyon veszélyes ellenfél. Hogy a Drukkerkocsma Magyar válogatott topikjának kedvenc okoskodóinak fordulataival éljek, a kétsoros, négyesláncos, tolódásos védekezést nem sokan csinálják náluk jobban a világon. Ráadásul kiválóan kezelik a labdát, viszonylag gyorsan és nagyon pontosan passzolgatnak. Igazából az EB-győztes stílusra építenek: igyekeznek tartani a labdát úgy, hogy a teret átadják az ellenfélnek, majd gyors ritmusváltással, kevés érintéses támadással rohamoznak. Ilyesmit csináltak a románok is Hagiék idején, azzal a különbséggel, hogy támadóerőben sokkal jobban álltak, mint Athanasiadisék. Ez ellen Dárdai kedvenc taktikája kiválóan adaptálható. Ha jól fogtam fel, akkor Geráék ugyanazt a türelemjátékot játszották, mint eddig gyakorlatilag mindig, de ennek betartása most élet-halál kérdése volt. Meccs közben egy barátomnak mondtam tegnap este, mikor örültünk egy a vendégek tizenhatosánál történt letámadásnak, hogy ugyan ez jól néz ki, de lehet, hogy a görögök pont ezt várják, és Dárdai pont ezt akarja elkerülni, és amennyire észrevettem, ezután nem is túl gyakran került sor ilyenre. Tegnap Fetfatzidis, Christodoulou, Kone és Torosidis párszor alaposan megfirkálták a védekezésünket, és ha kaptak volna időnként egy kis teret is, akkor még annak ellenére is beleszaladtunk volna a késbe, hogy a leépült akháj támadósor nem emelkedett Nikolicsék szintje fölé.
Fotó: rangado.hu
Tegnap – sokunkkal egyetemben – hiányoltam a győzelemre törést, és lehet, hogy tényleg egy pettyet túl óvatosak voltunk, de abszolút megértem Dárdait: tegnap egyszerűen monguzt kellett játszanunk a kobra ellen. Érdekes Szalai megítélése is. Most is látszott, hogy Ádám testileg és szellemileg is lassú. Sem megtartani, sem megjátszani nem tudta a labdát, viszont derekasan küzdött. Az, hogy lekötött két-három védőt, egyrészt ebben a formában nem igaz, másrészt bármely más csatár is lekötött volna ennyit, mert hogy a fent már általam hájpolt görög védekezésnek pont ez a lényege, és végeredménye: villámgyorsan körbeveszik a támadót. Nem is nagyon tudnám mire vélni Szalai játszatását, ha nem tűnne egyre tudatosabbnak Dárdainál ez a fajta taktika. Szalai erős, és ha elég helyet kap, veszélyes is. Emiatt láthatóan le tudja fárasztani még az európai élvonal védőit is. És ha ez megtörténik, jöhet a magyar Diego Costa, azaz Nikolics, és jöhet a gól, ami tegnap majdnem meg is érkezett.
Fotó: rangado.hu
Szóval igen, az egész tegnapi meccs, taktika egy rendesen átgondolt, és fegyelmezetten végrehajtott műveletnek tűnik, ami most egy pontot jelentett. Ez talán elég, talán nem, leginkább nézőpont kérdése, mert a lényegen sajnos nem változtat. Ugyanis ami egyszerre öröm, egyben üröm is: ezek a fiúk Dárdai alatt kihozzák magukból a maximumot, helytálltak egy olyan ellenfél ellen, aki ellen a játékosok nevei, értéke alapján nem kellett volna helytállni. De ennyi. Még akkor is, ha voltak hiányzóink (halkan jegyzem meg, hogy a Holebas, Mitroglou duó hiánya nem feltétlenül jelent kisebb hátrányt a görögöknek, mint a Korcsmár, Lovrencsics kettősé nekünk). Ennél több nem lesz. Ezek ugyanis nem azok a fiatal srácok, akik majd fejlődnek, és beépülve Palika rendszerébe, elhoznak egy középerős európai válogatottat. Ezek a játékosok Magyarország legjobb focistái, vagy erejük teljében vannak, vagy már levezetnek egy szép karrier végén. Pont annyira predesztinált ez a csapat, mint a Koeman- vagy az Egervári-féle volt. A taktika és a játékosok erejének összessége akkor és most is arra jó, hogy éppen ne kerüljünk ki sehova. A legtöbb, amit várhatunk, annyi, hogy egy a világ legjobb 20-30. közötti válogatottal szoros meccset tudunk játszani, és vért izzadva le tudjuk gyűrni a következő tíz-húsz helyezettet. Ez ahhoz képest, hogy milyen trágyadomb a magyar labdarúgás hátországa, igencsak megsüvegelendő eredmény. Ahhoz képest viszont, hogy társadalmilag, és főleg a többi sporthoz képest milyen elfogadottsága, kultúrája, vonzásköre van a labdarúgásnak az országban, egy nagy semmi. És a kép annyival még sötétebb, hogy már nincs a pakliban egy fiatal Lisztes, Gera, de még egy Koman vagy Németh Krisztián sem. Az akadémiák a beléjük fektetett százmilliók és milliárdok dacára a magyar utánpótlásképzés legsötétebb korszakát jelentik. Mert amikor Kovács István követi Gerát, az visszalépés lesz. Amikor Vécsei követi Tőzsért, az is visszalépés lesz. És sajnos a sort folytathatjuk szinte az összes posztra vetítve, pedig már most sem a mieinktől zajosak a menő játékosmenedzserek tárgyalótermei.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
a ködlovag 2015.03.30. 21:08:01
vilagpolgar 2015.03.30. 21:10:55
A 2013/2014-es szezonban nem volt csapat, aminek átlagos nézőszáma meghaladta fordulónkénti 10000 főt.
Azóta csak romlott a helyzet. A külföldi top ligás meccseket nagyságrendekkel többen nézik TV-ben itthon, mint az NB1-et.
Ezzel szemben a kézilabda, vizilabda stb,"elfogadottsága" átlag feletti Európában. Jobb kézi meccsekre igen komoly harc jegyet szerezni, focistadionok meg konganak az ürességtől.
Ezek alapján kijelenthető, hogy a hazai futballbajnokság elfogadottsága
, vonzóereje jóval az európai átlag alatt van. Meg a színvonal is, ezzel arányos.
Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2015.03.30. 21:29:04
"Ez ahhoz képest, hogy milyen trágyadomb a magyar labdarúgás hátországa, igencsak megsüvegelendő eredmény. Ahhoz képest viszont, hogy társadalmilag, és főleg a többi sporthoz képest milyen elfogadottsága, kultúrája, vonzásköre van a labdarúgásnak az országban, egy nagy semmi."
Tehát nem a hazai futballbajnokság, hanem a futball, mint sport. És maga a tény, hogy mennyien nézik a külföldi topligás meccseket is azt támasztja alá, hogy igény lenne a futballra. Azt meg, hogy mit kapunk ehelyett...hát pont ez a baj.
JuAn 2015.03.30. 22:34:23
Továbbra is borzasztó a helyzet, szerintem semmire semmi esély, pedig Dárdai nem akar többet a csapattól, mint amire az legjobb napjain egyáltalán képes.
És a látszat ellenére nekünk sokkal többször volt szerencsénk.
Továbbá nem Szalai az egyetlen, aki mindkét szempontból lassú, hanem szinte az egész csapat, szóval jogosnak tűnik az a kb. 50. hely a ranglistán, ami alapján még egy felpumpált létszámú EB-részvételhez is óriási szerencsesorozat szükségeltetne.
Szép lassan Irapuato nem fájó seb lesz, hanem az idők ködébe vesző egyszerű emlék. :(
miketbeszéltek 2015.03.30. 23:18:53
De: -Egyik kérdés valóban az utánpótlás, ledöbbentem azon, hogy több nemzetközileg jegyzett albán játékos van, mint magyar.Hogy Gera "semmi" játéka mennyit ér, azt meg elfogulatlanul nézve jól megmutatta az oroszok ellen a helyén játszó Kovács I. teljesítménye.
-A mai mezőny kiegyenlített, a románok is csak egyet tudtak a Feröernek lőni.
-Minden fikázással szemben a görög egy nálunk jobb, tudásához képest most mélyen alulpontozott csapat, amelyik az edzőváltás után rendkívül motivált volt. Bármely nagy csapatnak meg kellett volna velük harcolni az X-ért.
-Igenis, elképesztően fegyelmezett magyar védelmet láttunk, és lehet, hogy hülye vagyok, de magyar csapattól ilyen gyors ritmusváltásra, gyors ellentámadásokra nem nagyon emlékszem.
Mi tudtuk kifárasztani, hibára kényszeríteni a görögöket, de most nem volt szerencsénk. Élvonalbeli csapatok , szupersztár játékosok sem rúgnak be minden ziccert.
Ivan Olsen · http://halottindian.wordpress.com 2015.03.31. 10:15:28
Annak, hogy a külföldi topligás meccseket többen nézik, mint az NB1-es meccseket, hol lehet utánanézni?Én az ellenkezőjét hallottam.
Shaja 2015.03.31. 11:11:03
Ajánlott bejegyzések: