Válogatott okosságok

Folytatódik megyei körképünk. Sorozatunk első részében a Komlói BSK, a Kiskunfélegyházi HTK/Híd SC és a Kondorosi TK került bemutatásra – a bajnokok mellett a bajnokságokkal egyetemben. Baranya, Bács-Kiskun és Békés után más tájakra utazunk, a déli határoktól az északi végekre. Kivételesen a poszt egyetlen megyéről fog szólni. Pest megye után második legnagyobb és legnépesebb megyénk megérdemli a megkülönböztetett figyelmet.

Gyorsan frissítsük fel, hogyan kategorizáltuk a megyei bajnokokat! Vajon Borsod-Abaúj-Zemplén királya is egyértelműen bekategorizálható? Igen, nagyon is!

Elöljáróban a Megyei Menők fő típusai: 1. Éveken át, esetleg egy évtizede söpri be a bajnoki aranyakat, de legrosszabb esetben is dobogós. Ugyanakkor nem vágyik NB-s szereplésre. Lásd a Győrszemere. 2. A létszámszűkítésig ellébecolt az NB III-ban, most a támogató pénztárcájától függően marad a megyében, vagy küzd a feljutásért. De  a bajnoki címért biztosan. Egész sor ilyen csapat van, itt is írtunk róluk. Ez abból is ered, hogy a három csoportos harmadosztályt egy húsz csoportos negyedosztály követi az igen fura magyar futballpiramisban 3. Az üstökös, amely egy bőkezű és ambiciózus támogató segítségével néha kiüti a nyeregből akár az 1-es típust is. Viszont könnyen eltűnhet nyomtalanul, mint az Ebes. 4. Ez a típus igen ritka. Egészen egyszerűen az kerül ide, amely nem illik bele az első háromba. Meglepő, de az élboly meglehetősen belterjes lett.

Aszaló - Sajóvámos - © Fotó: Kozma István

Hogy megyei körképünk mekkora hagyományokra tekint vissza, azt bizonyítja az a bejegyzés, amikor a 2012/13-as szezon bajnokáról, a Szikszó-Tomor-Lak csapatáról cikkeztünk.  Akkor a Tállya végzett a második helyen. Rá egy évre pontosan fordított volt a leosztás. Idén újra a tállyaiak nyakába akasztják majd az aranyérmet – sajnos a három település szövetsége felbomlott és idén már Edelényi FC néven indultak, Edelényben. 

Ezzel tehát a Tállya KSE hét év alatt ötödször állhat dobogóra és sorozatban második bajnoki címét ünnepelheti – nem véletlenül mondtuk, hogy a megyei vonalon is van ám komoly állandóság.

Az eddig megismert három megye bajnokával ellentétben itt nagyon nem úgy tűnt a téli szünetben, hogy sima lesz a címvédés. Olyannyira nem, hogy a Tállya csupán harmadik volt féltávnál – két ponttal leszakadva a Felsőzsolca-Bogács duótól és csak egy ponttal megelőzve Sajóbábonyt, kettővel az Edelényt. Innentől kezdve gyökeres fordulat állt be a csapatok formájában. A Felsőzsolca 14 forduló alatt 25, a Sajóbábony 13 forduló alatt 23, a Bogács és az Edelény 13 forduló alatt 19 pontot szerzett mindössze. Tállya pedig 35-öt (a 39-ből!).

Nyolc eltűnt csapat

Miért játszott a Felsőzsolca 28 bajnokit, míg a többi csapat csak 27-et? A téli szünetben a bajnokság hetedik helyén álló Tiszalúci NKSE visszalépett. Bár (nem is rosszul) végigjátszották az őszt, minden eredményüket törölték. Ez kedvezett a Tállyának, mivel ők csupán döntetlent játszottak ’Lúcon, míg például a Felsőzsolca és a Bogács legyőzte őket. De végül nem ezen múlt a bajnoki cím – ettől még nem tartom fairnek a teljes törlést.

Szinten év közben tűnt el a megyei másodosztályból a Beret, az Erdőbénye és a Sajószentpéter. A jelenleg 7 pontos Boldogkőváralja legutóbbi bajnokija is félbeszakadt, amikor a gyanúsan sok külföldi névvel felálló Hidasnémeti (pl. Marcin Imrich, Rohaj Florian) berámolta a 12. találatot. A megyei III-ból négy csapat lépett vissza a bajnokság közben.

Lássuk, kikkel sikerült a címvédés! Első pillantásra nekem Ondó János neve tűnt fel, aki jó pár szezont lehúzott az NB II-ben és az NB III-ban (Kazincbarcikán és Bőcsön főleg). Érdekesség, hogy Balmazújvároshoz (azaz a liszensz-átadás miatt a Bőcshöz) a 29. fordulóban pályára lépő 14 játékosból hatnak van valamilyen szinten köze. Másfelől ebből a 14-ből 11 legalább két éve van Tállyán. Ondón kívül Molnár Zsoltnak van még NB II-es rutinja, a diósgyőri nevelés Bihari Zsoltnak NB III-as, valamint Németh Dénesnek jó régről NB III-as, de nem olyan régről futsal NB I-es. A csapat maradéka egész életében megyei bajnokságoban futballozott. Hogy egy-két rutinosabb játékos is mekkorát tud lendíteni a csapat szekerén, arra kiváló példa Ondó idei teljesítménye. Szerényen negyven gólt vállalt és mellé kiosztott 16 asszisztot. Most elemezhetném számokban a tállyai csapat teljesítményét, de nekik van már  erre egy egészen pazar statisztikájuk. Maga az egész honlap példásan informatív.

Itt a piros, hol a piros?

Pár szó a bajnokságról. Kivételesen a piros lapok oldaláról fogjuk szemlélni BAZ pontvadászatát. Elképesztő, de a 29 forduló alatt mindössze egyetlen piros lapot sikerült begyűjteniük a tállyaiaknak, azt is az őszi felsőzsolcai rangadón. Azt a meccset annak ellenére sem hozta a Tállya, hogy Zsolcától két embert küldtek le idő előtt. A 22. fordulóban az egész bajnokságban nem villant piros lap – egy fordulóval korábban négyszer is. Sőt, a 18. fordulóban kilencszer! A bükkábrányi Fazekas Péternek például nincs sárga lapja a bajnokságban, de pirosból már van kettő. A bükkábrányiak pont a 18. fordulóban négy piros lapot is kaptak Nagybarcán, míg a hazaiak egyet sem. Ám a vendégek négyes emberhátrányban is 3-3-at értek el – miután hármas hátrányban is tudtak gólt lőni.

A Borsodi Balotelli címet idén Poszuk Péter kapta a Nagybarca csapatából, miután őt figyelmeztették legtöbbször 2014/15-ben. 24 meccsén 12 sárga és két piros lap került a neve mellé – valamint nyolc gól, csak, hogy teljes legyen a kép. Utóbbi nem is olyan kis eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a Nagybarca most a sereghajtó és összesen 26 találatot jegyeznek. Az utolsó pozícióig pont most süllyedtek, miután 7-0 arányban kikaptak az addig mindössze 7 pontot összeszorgoskodó Sárospataktól.

Nagybarca-Sátoraljaújhely

Borsodi színes hírek

- A borsodi első osztályú pontvadászatban egy bajnokin átlagosan 3,7 gól esik, ami nem tűnik soknak (a többi megyéhez képest). Ugyan verik Baranyát (3,5), de Békésben és Bács-Kiskunban lényegesen gólgazdagabb meccseket láthatunk (4,16 ill. 4,17)

- A 2014-15-ös nézőcsúcs valószínűleg a megyei másodosztályban született, a Bánhorváti-Ózd rangadón. Körülbelül ötszázan látták a hazaiak győzelmét – lásd lentebb a keretes írásunkat.

- A bajnokság feltehetőleg legegzotikusabb játékosa a bőcsi El-Sherif Omar. Vasas-nevelés. Apropó, Bőcs! Emlékeznek még arra, amikor a Bőcs bajnokin Bardi és Martis góljaival 2-1-re verte a Ferencvárost és a 13. fordulóig vezették a tabellát? Ugye, mennyire hihetetlen? Két év múlva a megyei III. osztályban indult újra a sörgyáráról nevezetes kisváros csapata.

- A megyei kupaküzdelmek elődöntője Szerencs (megyei II.) - Felsőzsolca, illetve Hidasnémeti (megyei II., lásd fent) -Tállya párosításokat hozott. A hétvégén az éllovas Tokajt idegenben legyőző, ezáltal az élre ugró Szerencs nagy bravúrral (1-1) jutott a döntőbe. Természetesen a Tállya lesz az ellenfelük (1-4). A döntőt szerdán (június 3.) rendezik. Mindkét együttes egyúttal felkerült az országos főtáblára. A Szerencs egyébként tavaly egészen a második fordulóig jutott, de ott az ESMTK (NB III) csúnya verést mért rájuk (0-10).

- A valaha (1958/59) NB I-es MVSC költözni kényszerül. Viszont a pályájukon újra NB I-es mérkőzéseket rendezhetnek, mert a DVTK megy albérletbe hozzájuk, amíg tart a stadionépítés. Igen ám, de az albérletül kijelölt Papp József SE pálya (Miskolci Honvéd) ókori műemlékekhez hasonlatos állapotban várja a miskolci vasutasokat.

- Az „ifiknél”, vagyis az U-19-es bajnokságban szintén jól áll a Tállya csapata, hiszen jó esélyük van az ezüstérem megszerzésére. A bajnok a Felsőzsolca csapata lesz. Kevésbé mondható ugyanakkor sikeresnek a TITÁN SE Szentistván fiataljainak szereplése. Ugyan van két győzelmük, de a 27 lejátszott bajnoki után 25-288 a gólkülönbségük (!!! NÉGY!!). Ez majdnem 11 kapott gól meccsenként. Érdekesség, hogy az ötödik fordulóban két győzelem, három vereség volt a mérlegük, 11-17-es gólkülönbséggel. Na, utána eltört valami.

- A megyei III. osztály Kazincbarcikai-csoportjában két fordulóval a bajnokság vége előtt egészen abszurd helyzet állt elő. Kilencen vágtak neki a bajnokságnak, de a Meszes és Hódoscsépány visszalépett, eredményeiket törölték. A hetedik helyre bebetonozta magát a Tardona a maga három döntetlenjével és egy büntetőpontjával. Ám két fordulóval a vége előtt a másik hat csapat mindegyike versenyben volt a bajnoki címért! Végül Múcsony hajrázott a legjobban. Ilyen egy kiegyensúlyozott bajnokság!

Múcsony felülnézetből – a sporttelep igen komolynak tűnik innen

Hol van már a szép világ?

Hiába keressük a mezőnyben az Ózdi Kohászt, Ózdi FC-t, vagy bármilyen ózdi csapatot. A város labdarúgásának lassú, de biztos agóniája tovább tart. Miután kizuhantak az NB III-ból (anno itt írtunk róluk), ugyanolyan simán estek ki a megyei első osztályból is. Az ózdi fiatalok balszerencséjére az ambíciózus Bánhorváti hamar behozhatatlan előnyre tett szert a megyei másodosztály Észak-csoportjában – ősszel 14 mérkőzésből 14-et nyertek meg. Bár a listavezető tavasszal váratlanul elkezdett igen súlyos vereségeket elszenvedni (4-1, 6-1, 5-2), az őszi teljesítmény végül bajnoki címet fog eredményezni. Főleg, hogy a tavaszi vereségek után meglepő módon 0-2-ről legyőzték az előzésre készülő Ózdot.

Okkal jókedvűek a bánhorvátiak