Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

George, minek nevezzelek?

2017.04.19. 14:24 Rich.mond

Ezen a blogon se szeri, se száma a Budapest Honvéd tulajdonosáról, George F. Hemingwayről írt bejegyzéseknek. És valljuk meg őszintén, ezek a legritkább esetben voltak hízelgőek a vörös-feketék tulajdonosára nézve. A szerkesztőség több tagja is számon kérte rajta felelőtlen igazoláspolitikáját, a hosszú távú célok hiányát, a szurkolókhoz és úgy általában az emberekhez való hozzáállását, illetve meglehetősen egyedi blogbejegyzéseinek stílusát. Egyik ilyen szösszenetében például úgy tűnt, hogy megőrült, máskor szolidan zsíragyúaknak titulálta a Veresegyházra leutazó Honvéd-tábort - de az Északi Kanyarra és tagjaira nem csak ekkor aggatott barátságtalan jelzőket. Az előzmények tükrében nem meglepő, hogy többek között ezen sorok írója is távozásra kérte fel az idén már 11. éve regnáló Főnököt - elismerve a klubért tett érdemeit, de nem feledve a jöttment légiósok hadát és a csapnivaló bajnoki szerepléseket, a semmitmondó, vagy éppen kioktató hangvételű kommunikációkat.

Ám az elmúlt jó másfél évben valami megváltozott. És ami meglepő, ez a változás házon belül meglehetősen csendben ment végbe. A csapat a tabella élén várja a bajnoki hajrát, a tulajdonossal jó viszonyt soha nem ápoló tábor teljesítményét pedig a rivális csapatok szurkolói is elismerik. Mindezt úgy, hogy a viszonyuk még mindig nem jó Hemingway-el - feltehetőleg soha nem is lesz az. 

20130913-george-f-hemingway-honved-george8.jpg

Vegyük sorba azokat a dolgokat, amitől mára a kispesti Boss sokak szemében a követendő magyar klubmodell megalapítója és működtetője lett, és szurkolóbarátsága miatt az egykoron sokak által szánt rossoneriket mára inkább irigylik. 

1. A csapat. És nem feltétlenül azért, mert a honvédek akár az aranyéremig menetelhetnek. Korábban a kispesti csapatépítési gyakorlat legendává vált, a mai napig egyik adalékanyaga a Trollfoci állandó mém-generátorának.

Amikor a 13. fordulóban a Ferencváros vendégeként 3-2-es vereséget szenvedtek a kispestiek, csaknem teli vendégszektor tapsolta meg a levonuló vesztes csapatot. Akkor ötödik helyen állt a Honvéd, tíz pont hátrányuk volt a listavezető Vasassal szemben. A szurkolók egyszerűen könnyebben elfogadták a botlásokat attól a csapattól, akik sok Kispesten nevelkedett fiatalt dobtak harcba - "a mi kutyánk kölkei". A második fordulóban a Ferencváros ellen nyolc saját nevelésű játékossal lépett pályára a kispesti alakulat, Diósgyőrben pedig kilencen voltak a pályán a mérkőzés lefújásakor.

A kevés külföldi jelenlétét senki sem kérdőjelezte meg, például a színesbőrű King nevét kórusban skandálják a vérmesebb drukkerek is, nem beszélve Lanzafaméről, vagy a lassan ős-kispestinek számító Lovric-ról és Kamberről. Tartom, hogy a bajnoki cím csak a csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, de ennek a bajnokságnak kivételesen következetesen indultak neki a XIX. kerületben, egészséges elegyet alkotva a fiatalabb és rutinosabb játékosokból. Lanzafame idehozataláért pedig pénzt fizetett - nem is keveset a kiadásoktól rendszerint ódzkodó tulajdonos. Főleg ezekhez az időkhöz képest jelentős a változás.

gz_yelem.jpg

Győzelem! - Foto: 1909foto.hu

2. Állandóság. Feltétlenül vegyük jegyzőkönyvbe: a tavaly utolsó fordulóban Felcsúton leégő, illetve most szombaton Paks ellen diadalmaskodó csapat  hét ponton mutat azonosságot - Bobál Dávid, Ikenne-King, Eppel, Kamber, Hidi, Holender és az akkor kezdő, most csereként beállt Nagy Gergő. A nyolcadik Baráth Botond lett volna, ha nincs eltiltva szombaton. A maradék változás kapusposzton történt, a visszavonuló Youla helyett jött Lanzafame, Lovric tavaly is a csapat alapembere volt, Vasziljevics helyett pedig Zsótér lépett pályára. Problem? Egy szál se, végre nem kell minden nyarat és szeptembert arra szánni, hogy nagyjából képben legyünk a kerettel. Az összeszokottság a Honvéd egyik nagy fegyvere lett a bajnokságért folyó harcban.

3. Válságkezelés. Amikor télen Botka és Prosser eligazolásával gyengült a csapat, a szurkolók hamar belátták, hogy itt kivételesen nem a simlis managerek vették palira a tulajdonost, hanem két... hmmm.... utóbbi időben megtollasodott klub használta ki masszív erőfölényét és vett két játékost - ami ellen nagyjából senki sem tehet semmit. A drukkerek haragja így jobb híján a hangzatos kijelentések után nevelőegyesületüket faképnél hagyó távozókra zúdult. A klub viszont keresett a bolton és a gyengülés ellenére sem akar visszaesni a csapat teljesítménye. Ebben közrejátszhat az is, hogy Rossi már eleve nem számolt a két játékossal tavasszal.

rossi_1.jpg

Marco Rossi, a sikerkovács nyilatkozik az FTC elleni győzelem után - foto: 1909foto.hu

4. Békejobb nélküli béke. Hemingway úgy békült ki a mind a hazai, mind az idegenbeli meccseket ignoráló szurkolókkal, hogy közben nem várt el tőlük semmiféle látványos gesztust - lásd a Ferencváros vezetősége és szurkolói közötti huzavonát a vénaszkenner leszereltetéséről. Sőt, a kispesti klub egyértelműen jelezte, hogy bizonyos dolgokban akár a biztonsági szolgálattal is szembemegy, amennyiben a szurkolók nem okoztak kárt a csapatnak. Egyúttal burkoltan figyelmeztették a néha túlbuzgó biztonságiakat, hogy lehetőleg mellőzzék az önkényeskedést. Azóta a szurkolók és a biztonsági cég közötti, robbanásközeli helyzet is jelentősen enyhült, nem mérgezi a hétvégéket.

5.  A közös ellenségek. A Boss egyik legellenszenvesebb szokása volt, hogy nem csupán átvette és alkalmazta az MLSZ nyakatekert és következetlen szabályait, hanem megszületésük pillanatában egyenesen élharcosukká vált. Nos, talán itt állt be az igazán nagy fordulat. Régi rossz szokásával ellentétben keményen és meglehetősen szellemesen alázza porig a hatalomhoz közel állókat, legyen az a "nagykövet/újságíró-fejedelem/fogadott Puskás-családtag" fogalmakat egyszemélyben megtestesítő Szöllősi György, vagy maga az MLSZ üzletember-elnöke. Utóbbi visszavágásával egyébként többeknek okozott meglepetést, elsősorban a saját drukkereinek, akikre ugyebár éveken át próbált rápirítani a lelátói stílus miatt. Hemingway mintha megtanult volna együtt röhögni a lelátó népével a szabályalkotók idiotizmusán. Vagy szimplán csak belefáradt az üres frázisok puffogtatásába? Esetleg rájött arra, hogy ezzel könnyebb like-okat és Facebook-megosztásokat szerezni? Ki tudja...?

6. A szurkolók barátja. Ez részben kapcsolódik az előző ponthoz. Szép gesztus volt a Klubtól például az, hogy az Északi Kanyar 25. születésnapi bulijára egységesen 150 forintra vitték le a jegyárakat az állóhelyeken ("mint anno a Sampdoria elleni mérkőzésen"). Ahogy az is, hogy a negyedszázados születésnapi party és a Puskás-születésnap miatt rutinszerűen osztogatott MLSZ- büntetés miatt kivételesen nem tört ki hisztériában a tulajdonos, hanem ország-világ előtt mondott köszönetet azért, hogy a szurkolók kívánják kifizetni a csekkeket. Hozzátette, hogy "ez egy helytelen büntetés volt, sem a szurkolók, sem a klub nem érdemelte ezt meg." Puskás Ferenc születésnapja már 500 ezer forintjába fájt a XIX. kerületieknek. A tábor itt is jelezte, hogy saját maga akarja rendezni a számlát, bátorításképpen a Boss alaposan rádörrent a Fegyelmi Bizottságra. Nem mellesleg nem gördített akadályt egyik esetben sem a pirotechnikai bemutató elé.

puskas90.jpg

Puskás Öcsi 90 - 500 ezer (Fotó: 1909foto.hu)

Nem csak Kispesten néztek nagyot akkor, amikor beengedte a Bozsik Stadionba a Ferencváros rebellis drukkereit. Ráadásul kétszer! Ne feledjük, itt azért jelentős kockázatot vállalt, mert a legkisebb rendbontás, vagy akár rendbontásra utaló jel duplán csattant volna a hátán. Nos, ha a zöld-fehérek nem is voltak annyian, mint Csepelen, mindkét találkozó teljesen rendben lezajlott, még az ilyenkor szokásos egymás közötti zrikálás is elmaradt.

7. Munkamegosztás. Több fenti ponthoz is kapcsolódik közvetetten, de a négyes és hatos ponthoz feltétlenül: a kispesti szurkolók hozzáállása mellett sem mehetünk el szó nélkül. Az elmúlt két évben bebizonyították, hogy egy magyarországi szurkolótáboron belül is működhet tökéletesen az önkontroll - és ehhez még fel sem kellett adniuk az elveiket. Egy jól működő tábor nagyon szépen el tud operálni a saját belső szabályai szerint, ha hagyják. A dalok jól szólnak, nem kellenek ötletes kiegészítő kellékek - lásd gázduda, tapsolóbot - vagy klub által megálmodott óriáslátvány. 

mtk_1.jpg

Minden jegy elfogyott az MTK vendégszektorába, így sokan kényszerűségből a hazaiak közé mentek - Fotó

A szurkolásba senki sem szól bele (hajdanában Hemingway Úr a saját szerzeményeit szerette volna megénekeltetni az ultrákkal), cserébe teljesen normális mederben, de mégis a megszokott módon drukkol a drukkerhad. A látványelemek pedig mindig saját kasszából lettek fizetve, rendkívül igényes ajándéktárgyaikat is az csatornáikon keresztül készítik és terjesztik. Nem utolsósorban nagyon egyben van a tábor, idegenben is rendre megtöltik a számukra kijelölt szektorokat. Mindenki teszi a dolgát. A szurkoló szurkol, a tulajdonos költ és a szakmai munkáért pedig a szakmai stáb felel. És még az is belefért, hogy  a klub és a szurkolók a maguk módján gesztust gyakoroljanak az alapvetően nem igazán kedvelt Fradi-tábor felé. A kompromisszumkészség nagy erény és itt rendhagyó módon több szereplő is meg tudta csillogtatni. Márpedig ameddig ez az egyensúly működik, addig minden fél profitálhat belőle - elsősorban persze a vörös-fekete tizenegy.

A kezdet kezdete

Gyorsan fel is tesszük a klasszikus álnaív kérdést: "Akkor máris minden rendben van Kispesten?"

Természetesen nem. Egyfelől van, amit nehéz elfelejteni - hogy messzire ne menjünk, tavaly az utolsó fordulóban az a vereség Felcsúton... De ne legyünk igazságtalanok, ne rágódjunk a múlton, örüljünk annak, amink van. Ez még mindig csak a kezdet - bár az irány kétségtelenül jó. Hogyan tovább? A jelenlegi, idill-közeli állapotot kezeljük fenntartással, hiszen most tényleg minden szerencsésen alakult a Bozsik-stadionban - de ezért a szerencséért meg is dolgozott a Marco Rossi vezette szakmai stáb.

Ugyanakkor nehéz elhinni, hogy a Videoton és a Ferencváros jövőre is ilyen lelkesen fogja szórni a pontokat. Sőt, ahogy télen kivásárolták Botkát és Prossert, ugyanúgy lehetnek még távozók a nyáron - a még nem ismert neveken felül Hidi például biztosan eligazol külföldre, Zsótér visszatér Újpestre. Lesz pénz befoltozni a lyukakat a keretben?

Sőt, ne is szaladjunk ennyire előre! Mire elkezdődik a 2017/18-as bajnokság, a Honvéd minden bizonnyal túl lesz egy nemzetközi megmérettetésen. 2013-ban a vörös-fekete drukkerek óriási ünneplést rendeztek, miután 19 év után újra érmet szerzett a csapat. De távozott a védelem oszlopa, Tandia és Lanzafame, a gárda pedig csúnyán elcsúszott a szerb bajnokság harmadikja ellen. Az a kudarc igencsak beleégett a szurkolókba - ahogy maga az odaút és visszaút is...

Szép dolog az Akadémia eredményességét az NB I-es csapatba beépített játékosok számával igazolni, de most már feszülten várjuk, hogy nemzetközi színtéren is megállják a helyüket - akár kispesti, akár másmilyen mezben. De ne zavarják őket haza a Serie-C-ből!

Az pedig sejthető, hogy nagybevásárlás nem várható. Olyannyira nem várható, hogy a Boss szó szerint ezt mondta. Az itthoni királyság pedig nem sok mindenre elég, ahogy azt szoktuk látni nyaranta. Őszintén szólva óriási bravúr lenne a kispestiektől, ha három kört mennének - mindegy, hogy EL, vagy BL-selejtezőről beszélünk. Egy balul elsült júliusi kaland gyakorlatilag tönkretenné a teljes éves munkát.

Továbbá a sikeres szereplés és a nézőbarát intézkedések ellenére még mindig fájdalmasan kevesen látogatnak ki a Bozsik Stadionba. Bár még hátra van három hazai mérkőzés, közte a Videoton elleni rangadók-rangadója, jó eséllyel 2500 környékén fog megállni az átlagnézőszám. Ez pedig nem sok. De minek ide több néző, amikor a Paks ellen is az első játékrész 30. percére értek be azok, akik a kezdő sípszó előtt 15 perccel álltak be jegyért a sorba. Illetve valószínűleg ez az ország egyetlen jegypénztára, ahol le kell térdelni, ha szeretnénk pár szót váltani a pénztáros hölgyekkel - lásd a Trollfoci alkotását a témában alant.

penztar.png

Szomorú, hogy nincs már a stadion környékén kocsma, de miért nincs a stadionban egy fedett hely, ahol le lehet ülni? - a Kanyarnál legalábbis egészen biztosan nincs. Jó, van egy terasz immáron pár sörpaddal, de ha hideg van, nem annyira esik jól ott üldögélni. Miért nincs egy olyan klubhelyiség, ahol hétköznap is összegyűlhetnek a szurkolók? - a belépő lehetne a klubkártya, ha már...

Epilógus

Mire a cikk végére érek - hja, munka és család mellett a Kisember nem tud ám csak úgy blogolgatni... - akkor a jó öreg George megint hallat magáról. A harcos liberális Mr. Hemingway, aki minden bokorban rasszistát, antiszemitát látott, hidegrázást kapott a piros-fehér-piros-fehér csíkozástól egyszeriben illiberális Szabó Györgyé változott. Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag egyedüliként az NB I-es mezőnyben Kispesten nem épül semmiféle stadion és a Honvédot távolról sem nevezhetjük a "magánszponzorok" - FŐGÁZ, Szerencsejáték Zrt, MOL, Mészáros és Mészáros Kft, stb. - kedvencének. A fentiek tükrében meglepő, hogy páros lábbal mászott bele a Miniszterelnökhöz igencsak közel álló, a Nemzeti Sport és a Magyar Sportújságíró Szövetség első emberének a gyomrába, de ha a csapat érdekei lebegnek a szeme előtt, akkor talán Csányi Sándorral sem volt érdemes bajuszt akasztania.

Ki érti ezt az embert?

Címkék: hemingway honvéd


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr2512432819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.