Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Az úttörők 12 pontja

2017.10.12. 13:47 Név és cím a szerkesztőségben

Csodálatos írás jelent meg mindenki kedvenc Népsortjának online változatában. Amolyan kiáltványféle, legalábbis szerzője annak szánhatta. Címe és a pontok száma a márciusi ifjakat idézné fel egy pillanatra a felületes olvasóban, de közelebbről megvizsgálva a bennük foglaltakat, hamar szertefoszlik e képzettársítás.

nepsport_logo.jpg

A márciusi követeléseknek ugyanis volt egy olyan határozott előnye Vincze András pontjaival szemben, hogy első olvasatra, kommentár, magyarázat nélkül is tökéletesen érthetők voltak. Ja, és még egy: a követelések mögött egy nemzet állt és nem egy kósza civil.

Vizsgáljuk hát meg Vincze András követeléseit, melyeket a magyar labdarúgás önjelölt képviselőjeként vetett képernyőre, ha már ő maga nem vesződött azzal, hogy kifejtse azokat. Spoiler: bár e sorok szerzője őszintén igyekezett, nem mindenhol sikerült megfejtenie az enigmatikus sorokat.

 

1 . Új edzői filozófiát

Ezt most így hogy? - kérdezhetné egykori aranyszájú miniszterelnökünk leánya, és teljesen jogosan. Melyik új filozófiára tetszett gondolni? Egzisztencializmus? Idealizmus? Agnoszticizmus?

És kire vonatkoztatva? Nem úgy van az, hogy vannak különféle filozófiát valló edzők, akik saját módszereiket igyekeznek megvalósítani a csapataiknál? Ezt is egységesítsük, központosítsuk? Legyen egy filozófia, gondolja mindenki ugyanazt? És milyen a régi, leváltandó edzői filozófia? Van ilyen egyáltalán? Ugyanaz Pintéré, mint Storcké? Ugyanaz Urbán Flórié, mint Kondásé?

 

2. Magyar pályára magyar tehetségeket

Munkát, kenyeret! Legyünk a vas és acél országa!

Komolyan szakírónak képzeli magát, aki leír egy ilyen elcsépelt, szlogent? Vagy Szöllősi főszerkesztő NER-társ nem engedte konkretizálni a dolgot? Akkor segítek egy konkrét követeléssel: az adónkból fenntartott akadémiák ne összevásárolt zsoldosokkal igyekezzenek mindenáron az NB I-es részvételüket biztosítani, hanem tegyék, amire alapították őket: neveljenek ki tehetséges magyar labdarúgókat. Nem olyanokat, akik 24 évesen még mint nagy reménységek kapnak epizódszerepet kupacsapataink júliusban esedékes kazahsztáni, belorussziai vagy koszovói kiesése idején, hanem olyanokat, akik 20 évesen már képesek felvenni a versenyt bárkivel, legalább az NB I. mezőnyében.

 

3. A profi futballisták teljesítményorientált díjazását

Namost elméletileg, hangsúlyozom elméletileg, ez már nem a kommunizmus.

Vagyis a futballnak – megint csak elméletileg – nem úgy kellene működnie, hogy az állam tartja fenn a klubokat, és szól bele a működésükbe. Egy önállóan, piaci alapon gazdálkodó profi klub meg azt szerződtet és annyit fizet neki, akit és amennyit jónak lát, és ebbe senkinek – pláne a Népsport munkatársának – nincs beleszólása.

Persze megértem és a következő pontokban igazolva is látom, hogy a szerző számára a központosítás, a gondoskodó és mindent megmondó jóságos állam vágyképe mindent elhomályosít.

 

4. Tizenhat csapatos bajnokságot

Ezt olvasva már tényleg fizikai kínok gyötörtek. 16 csapat. Hogyne. A vidéki fellegvárak, ugyebár. Meg hát nagy szükség van arra, hogy legyen egy széles, sok csapatos középmezőny, a 6-14. helyezés között, melynek tagjai tét nélküli meccsek garmadáját lötyöghetik végig/tippmixelhetik el a bajnokságban.

Ha volt értelmes döntés az elmúlt években, az a létszámcsökkentés. Egy probléma volt vele: nem volt eléggé radikális. 10 csapatos NB I. (és max. 16 csapatos NB II.) bőségesen elegendő. Egy kieső, egy osztályozós hely. Szűkül a takonymeleg biztonságot nyújtó középmezőny, egy 2-3 vereséges rossz szériával bárki a kiesés szélére kerül. Ha színvonal nincs is, legalább hajtás legyen.

 

5. A tartalékbajnokság újbóli bevezetését

A férfiklimaxot követően megnő a nosztalgia-túladagolás veszélye. A szenvedő alany egész nap a hetvenes-nyolcvanas évekről ábrándozik, amikor minden jobb volt, amikor már a korai ebédet követően megindultak a stadionba, hogy Törőék vagy Nyílék meccse előtt megnézzék a tarcsit is.

Na, kb. ennyi szakmai érvet lehet felhozni a tartalékbajnokság visszaállítása mellett.

A tartalékok ma a felnőtt bajnoki rendszerbe illeszkedve versenyeznek, alsóbb osztályokban. Ott is a helyük. Mi értelme lenne mesterségesen elkülöníteni őket a bajnoki rendszertől? Miért kellene külön bajnokságot szervezni nekik? - ezt anno elég alaposan ki is elemeztük.

 

6. Az ifikorú és a profi labdarúgók teljes fizikai felmérését

Ugyan ki mérje fel őket? És minek? Központi utasításra? Idézzük meg Kutas István amúgy is gyanúsan alacsonyan lebegő szellemét?

Elméletileg – megint csak elméletileg – minden klubnak van utánpótlás-bázisa (akadémiai formában vagy másképp). Az ott nevelt játékosok fizikai felmérése teljes egészében az ő dolguk (lenne). Mint ahogy az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos teljes koncepció kidolgozása is. Egy ideális világban minden piaci alapon működő profi klubnak elemi érdeke lenne, hogy a kiváló labdarúgókat neveljen ki, akiket aztán beépíthet a felnőtt csapatba és/vagy eladhat.

Ehhez persze igénybe veheti a szövetség vagy külső szakértők sportszakmai segítségét. Ez a gyakorlatban nálunk ugye úgy nézett ki, hogy a magyar fodbalszakma gyakorlatilag elküldte a búsba a belga és a német labdarúgás felemelkedésében is döntő fontosságú szerepet játszó Double Pass-t, amiért csúnyákat (értsd: igazat, kamu, mellébeszélés nélkül) mondott a gyakadémiáinkról.

 

7. A tehetséges magyar játékosok külföldre szerződésének szigorítását

Akkor sokadszor is, Vincze elvtársnak: 1990-ben véget ért (?) a kommunizmus. Bár ez a veszély nyilvánvalóan nem fenyegeti, valószínűleg igencsak fel lenne háborodva, ha egy csábító, sok pénzzel kecsegtető külföldi munkaajánlattól hatalmi szóval tiltanák el. Mégis hogy képzeli, hogy bárkit is korlátozzon saját élete/boldogulása alakításában?

Természetesen a futball szempontjából nem jó, ha elvesznek a fiatal tehetségek. De ahogy abba se szólhat senki bele, hogy Dzsudzsák Balázs a szurkolói várakozásokkal ellentétben Dagesztánban vélte megtalálni a szerencséjét, így abba se, hogy egy tizenéves srác és szülei hogyan alakítják a gyerek karrierjét.

 

8. A légiósok szerződtetésének szigorítását

Újabb komcsi reflexek. Szigorítás, tiltás, központi intézkedés.

Tegyük hozzá: a magyar bajnokságba 90%-ban olyan légiósok érkeznek, akiket egy megfelelő képzésben részesült 20 év körüli tehetségnek kutya kötelessége lenne kiszorítani. Hogy ez nem így történik, annak két oka lehet:

8.1. Szarabb náluk. Akkor viszont minek biztosítsunk mesterségesen helyet neki? Mit várunk tőle hosszútávon, ha nem tud kiszorítani egy két pár tornacipőért vett afrikai vagy délszláv focistát?

8.2. Több pénzt kér náluk. Akkor meg így járt.

 

9. A stadionbeléptetés szigorú szabályainak megváltoztatását

Ez egy újabb rébusz. Megváltoztatni sokféleképpen lehet. Konkrétumok nélkül a követelés értelmezhetetlen. Persze nem vagyok naiv, nyilván a szkennerre gondol, amit szerintem is el kéne törölni. De akkor miért ír stadionokat? Túl radikális és NER-ellenes lenne megnevezni a Kubatov-sasokat?

 

10. Rendet a lelátókon, sportszerű szurkolást

Világbéke, ingyen sör.

A lelátókon rend van. Rendetlenkedni csak a szurkolók tudnának. De ők mára eltűntek. És különböző okokból, de sok klubnak láthatóan nem is nagyon hiányoznak. Ha hiányoznának, akkor olyan dolgok lennének lényegesek, mint a büfé.

 

11. Nyitott futballpályákat.

Na, itt feladtam, tényleg nem tudom, mire is gondolhatott a szerző. Csak halványan remélem, hogy ő igen.

 

12. Modern, nyíltabb kommunikációt.

Sok komolyság után a végére egy kis humor. Modern kommunikációt szeretne Vincze, hiszen a fenti soraival fényesen bizonyította, hogy mindene a modernitás, nem a múltban él, hanem vérbeli 21. századi zsurnaliszta, a ma (és a jövő) embere. Ráadásul nyílt kommunikációt is követel, hiszen a fenti soraival egyszersmind azt is nyilvánvalóvá tette, hogy ő maga képes világosan, közérthetően kifejteni gondolatait, megfelelő érvekkel alátámasztva.

 

 

A Népsport vélemény-rovata a magyar sportújságírás egyik legmélyebb és legsötétebb bugyra. Szöllősi főszerkesztő rendszeres időközönként megjelenő vonalas nyelvcsapásai mellett jobbára olyan írásoknak ad teret, melyek azt bizonyítják: a mai sportsajtó pontosan azon a szinten vegetál, mint a labdarúgásunk, amellyel foglalkozik.

Zsurnaliszta Pinyők, Urbánflórik, Kálmán bácsik hintik az igét, elemzik a helyzetet, háborodnak fel, emlékeznek vissza, oldják meg a problémákat. Tét nélkül.

Címkék: fodbal


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr8512956733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.