Válogatott okosságok

... talán nem angyalok; ráadásul ma nem is ők komédiáztak, hanem mások ővelük. Az viszont már önmagában is komédia, hogy ki lett a VB legjobb játékosa. Került viszont egy magyar is az All Starba - nem nehéz kitalálni, hogy kicsoda, de a cikkünkből amúgyis kiderülne. 

Amint arról már korábban beszámoltunk, a magyar válogatott számára a kézilabda-világbajnokságon Dánia jelentette a végállomást. A dán válogatott ellen az első félidőben csapatunk teljesen hitehagyottan kézilabdázott, márpedig ebben a játékban így nem lehet nyerni (másban se nagyon). A vasárnapi döntőben megláthattuk, milyen az, ha a dánok ellenfelének van önbizalma: a házigazda spanyol válogatott egy pillanatig sem hagyott esélyt ellenfelének. A dánok 10-8-ig még úgy-ahogy állták a küzdelmet, utána azonban beindult a gőzhenger, a félidő 18-10, a második játékrészben pedig már csak az alázás mértéke volt kérdéses. Pedig a dánokat mindig előszeretettel támogató szlovén bírópárost jelölték a döntőre (akik a magyar-dánt is fújták), de ekkora különbséggel ők sem tudtak mit kezdeni. A vége minden idők legnagyobb különbségű VB-döntője lett (35-19). 

Bár a spanyol válogatott nyilvánvalóan erősebb, mint a mienk, azért érdemes belegondolni, mi lehetett volna, ha mi is hiszünk a győzelem lehetőségében. Ill., nem, nem érdemes...

Nagy László (Fotó: MTI - Kovács Anikó)

Foglalkozzunk inkább a VB AllStar csapatával, az vidámabb téma. A sportágban kevésbé járatosak kedvéért: minden kézilabda-világversenyen összeállítják az adott esemény álomcsapatát, minden posztra egy-egy játékost jelölve. Az összeállítás módja nem mindig teljesen egyforma: van, amikor kijelölnek külön, pluszban egy legjobb védőt, van, amikor nem. És mindig van legjobb játékos is (angol rövidítéssel MVP), akit időnként beraknak az AllStar csapatba is, időnként viszont azon felül választják ki. 

Az álomcsapat összeállítása persze nagyrészt diplomácia is. A két döntősből illik betenni két-két játékost, a másik két elődöntősből is egyet-egyet, és akkor ugye olyan sok hely már nem is marad. Igen jó teljesítményre van tehát szükség ahhoz, hogy valakit a nyolcadik helyezett csapatból (ez konkrétan a magyar válogatott) rakjanak be. Nagy László ezúttal meg tudott felelni ennek a feltételnek, ő került ugyanis az AllStarba a jobbátlövő posztjára, amihez ezúton is gratulálunk. Nagy végig vezére volt csapatának (akkor is, amikor a többiek nem annyira igyekeztek), nem rajta múlott a Dánia elleni vereség sem. 

És, hogy ki lett az MVP? A dán válogatott sztárja, Mikkel Hansen. Ha Nagyról azt írtuk, hogy végig vezér volt, mit mondhatunk Hansenre? Hiszen pont csak csapata három legfontosabb mérkőzésén teljesített dupla nullát. A magyar védelem tökéletesen levette őt a pályáról, szinte észre sem vettük, hogy ott van. Az elődöntőben Horvátország ellen hasonlóan teljesített: több eladott labdája volt, mint kapuralövése, bár 60 percet a pályán töltött, összesen egy gólt szerzett csak. A döntőben mutatott szintén igen harmatos teljesítményét már csak azért nem vesszük elő, mert egyrészt egy, a húszgólos vereség elkerüléséért küzdő csapatban annyira mindegy, mit csinálsz, másrészt az AllStart már a döntő előtt összeállították (mint mindig), de azért halkan hozzátesszük, hogy Hansen ott sem játszott jól. Mégis ő lett az MVP. Persze lehet, hogy a nyolcaddöntőben az acélos tunéziai válogatott ellen mutatott teljesítményét (7 lövés, 3 gól) vették figyelembe. Hát, erre mondtuk az elején, hogy ez leginkább diplomácia.