Ennyi ideig tart egy oda-visszavágós párharc kézilabdában. És pont ennyi időt játszott egymás ellen a Győri Audi ETO és a román Oltchim Rm. Vâlcea, és ennyi játék után jutott be a győri csapat a Bajnokok Ligájának döntőjébe.

Hogy miért is hangsúlyozom ezt ennyire? Merthogy a mérkőzés után román részről többen is felvetették, hogy a párharc nagy részében az ő csapatuk dominált, érdemtelen tehát, hogy végül kiestek. Úgy látszik, nekik senki nem szólt, hogy a párharc 120 percig tart.

Kovacsics Anikó (zöldben) csapata egyik legjobbja volt (Fotó: MTI)

Pedig számíthattak volna rá. Az ETO kegyetlenül dominálta az idei BL-szezont. 13 meccs, 13 győzelem, és mindezt úgy, hogy egyetlen mérkőzésen sem forgott igazán kockán a győzelmük. Talán Larvikban álltak a legközelebb a vereséghez, de az utolsó tíz percet ott (most tessék figyelni) 1-8-ra megnyerték. Megismétlem: mindez Larvikban történt, annak a csapatnak az otthonában, amely közismerten a legjobban bírja a mérkőzések végét fejben is és fizikailag is. Ez figyelmeztető jel lehetett volna az Oltchim számára.

Akik esetleg nem látták a mérkőzést: az első találkozón Bukarestben 22-24-re nyert a Győr, a veszprémi visszavágón pedig 24-25-re a Vâlcea, így összesítésben 48-47-tel az ETO jutott tovább.

Kétszer tíz perc volt a párharc során az ETO-é. Az első meccs 10. és a második meccs 50. perce közti száz percet a román csapat 45-36 arányban megnyerte. Bukarestben 10 perc után 1-6 volt a Győr javára, és pont ugyanilyen arányban nyerték meg az utolsó 10 percet is ma este Veszprémben. Szükségük is volt rá, mert, ha történetesen 5-1 vagy 6-2 a végjáték, akkor a Győr kiesett volna.

Amikor tíz perccel a vége előtt 18-24 volt az állás, sokan feladták győri oldalról. Ekkor látszott, hogy öt góllal kell nyerni a hátralévő tíz percet, aminek alapvető feltétele, hogy nem nagyon szabad gólt kapni. És megcsinálták. Mi kellett ehhez?

- Előszöris kiváló fizikális erőnlét. Egy nagy iramú mérkőzés véghajrájában is maximumot kellett nyújtani, ez meg nem megy, ha egyes játékosok már levegőt is alig kapnak. Ennek két kulcsa volt, egyrészt a megfelelő kondicionális felkészítés, másrészt, hogy a vezetőedző, Ambros Martín, a spanyol hagyományoknak megfelelően, sok cserével játszotta végig a mérkőzést, amivel minden játékosa pihenni tudott, és nem kifacsarva érkeztek a végjátékra. A román csapat játékosai jobban elfáradtak, ami döntő tényezőnek bizonyult.

- Másodszor kiváló mentális állapot. Míg a románok 50 perc után már elhitték, hogy ez megvan (ezt nem mi mondjuk rosszindulatúan, hanem Oana Manea nevű játékosuk nyilatkozta a meccs után), addig az ETO nem adta fel, és végig koncentráltan tudott játszani. Az egyetlen kapott góllal lehozott utolsó tíz perc mindent elárul.

- Harmadszor pedig küzdeni tudás és akaraterő. A győri csapat játékosait gyakran nevezik zsoldosoknak, merthogy a keret meghatározó játékosai külföldiek, ritkán van kettőnél több magyar pályán. (Egy halk megjegyzés: az Inter szurkolói vajon szomorúak voltak, amikor úgy nyertek BL-t egy külföldi edzővel, hogy az utolsó perceket leszámítva nem volt olasz labdarúgó a pályán?). Heidi Løke, valamint a csapatért küzdeni nem tudással gyakran vádolt, a szezon végén biztosan eligazoló délszláv játékosok, Andrea Lekić és Jovanka Radičević a végjátékban (is) a pályán cáfoltak rá a kritikákra. Ilyen végjátékot nem lehet megfizetni, ez csak belülről jöhet.

Küzdelmes mérkőzésen nyert az ETO (Fotó: MTI)

Sok mindent megélt szakemberek gyakran mondják, hogy oda-visszavágós alapon jobb az első meccset (főleg, ha az van idegenben) kettővel elveszteni, mint kettővel megnyerni, mert ez utóbbi eredmény túlzott önbizalmat ad és elaltat. Ezt ma is láthattuk, az ETO talán túl lazán kezdte a mérkőzést, ami kis híján visszaütött. Jómagam élénken emlékszem a 2007-08-as szezonra, amikor a Hypo gárdája uralta az európai kézilabdát, ugyanilyen magabiztosan játszottak, mint idén a Győr, a döntő első meccsén idegenben is vezettek a félidőben 5 góllal, és végül kettős vereséggel bukták el a döntőt. Nem írhatjuk mindezt persze kizárólag a túlzott önbizalom számlájára, de, hogy szerepet játszott, az biztos. Ha pedig ez így működik, akkor valószínűsíthetjük, hogy a Győri ETO ma este nyerte meg a BL-t, mert ma láthatták, hogy hazai pályán is ki tudnak kapni. Ettől a kijelentéstől igazából egy dolog tart vissza: tavaly is ezt mondtam egy Vâlcea elleni vereség után - és akkor a Bajnokok Ligáját a Budućnost Podgorica nyerte, idegenben lőtt több góllal az ETO ellen.