Válogatott okosságok

FTC II (13.) – Jászapáti (11.): A Jászapáti a nem éppen várakozásoknak megfelelően záródó szezon ellenére legalább elmondhatja magáról, hogy ők döntötték el az aranyérem sorsát. De mibe kapaszkodhat a Fradi II? Lipcsei csapatának szereplése az NB III-at végül vállaló NB I-es tartalék/ifi csapatokhoz képest egyértelmű csalódás. Csupán a Nyugati-csoportban vitézkedő Haladás II. tartozik a mezőny harmadik harmadához, a Honvéd/DEAC/Győri ETO/Videoton a dobogóért küzd. A Fradi szurkolók különösen sokat keseregnek azon, hogy NB1-ben is bemutatkozó fiataljaik is gyakorta betliznek az NB III-ban. Tavasszal mindössze egyetlen egyszer sikerült nyerniük. Mivel hétvégén éppen szünet lesz a legmagasabb osztályban, ezért nem kizárt, hogy néhány lejátszót is üdvözölhet majd a közönség – bár ez például a Cigándot sem zavarta abban, hogy három ponttal távozzanak Budapestről. Itt van a legnagyobb esély vendégsikerre. Tippem: 1-2

Ezt jövendölte az Oldalvonal Sportmagazin által felkért blogger (egészen pontosan én) a bajnokság 29. fordulójának alsóházi rangadójára. Kijelenthetjük, hogy egészen zseniálisan sikerült ráérezni a végeredményre, mert 10-0-ás hazai siker született. Ezzel a Fradi II megragadta az utolsó szalamszálat, hogy egyenes ágon megkapaszkodjon az NB III-ban. Ehhez már csak annyi szükségeltetik, hogy idegenben legyőzzék a Tiszaújvárost és a REAC ne győzzön Putnokon. Bár nem kizárt, hogy végül mindkét csapat megőrzi harmadosztályú tagságát, mert csak a legrosszabb 13. helyezett kényszerül búcsúzni -egyelőre a Veszprém áll a legrosszabbul, 27 ponttal, szemben a Bölcske és Fradi II 28-28 pontjával.

Tekintve, hogy az idei NB III-as bajnokságok legnagyobb gólkülönbségű diadala született meg ezen a szép szombaton, továbbá a Mezőkövesd abszurd felvetése miatt újra kísért a létszámbővülés réme - illetve mindig lesznek, akik fel fogják vetni - kicsit pillantsunk jobban az eredmény mögé és próbáljunk választ keresni arra, hogy érdemes lenne-e visszacsinálni az NB II és az NBIII mezőnyének szűkítését. Persze az alsóbb osztályú ligákról egyelőre nem esett még szó magasabb szinteken, de egy rövid elemzést talán megér. A Blog mindig is kiállt a „nadrágszíj-meghúzás” mellett, úgy illő hát, hogy az utolsó forduló előtt készítsünk egy mérleget. Tehát lássuk az NB III Keleti-csoportját az utolsó, záró forduló előtt! Az őszt így zárta az akkor még 16 csapat.

Fradi II-Soroksár edzőmeccs a Népligetben

Porlik, mint a szikla...

Arról talán már mindenki hallott, hogy a csoportot utcahosszal megnyerő DVSC-érdekeltség, a Létavértes sajnálatos módon elfelejtett nevezést leadni az NB II-re – megnyitva ezáltal a Szegednek az utat az NB2-be. Egyébiránt a Fradi „Létavértese” nem vétett ilyen súlyos hibát: a Soroksár nemcsak (ismét) megnyerte a Közép-csoportot, hanem a papírmunkák rendezése után minden adott az NB II-es szereplésre – róluk itt írtunk tavaly. A debreceniek talán még azért is szomorkodhatnak, hogy a hozzájuk több szállal is kötődő Kisvárda – amely tavaly éppen a Szegedet verte az osztályozón – kiesett az NB II-ből.

Ezt az osztályozót még elbukta a Soroksár (www.budapestifoci.hu)

No, de mi maradjunk Keleten és vigyázó szemünket elsősorban az alsóbb régiókra vessük, hiszen ott mérhető le leginkább a szűkítés eredményessége. Arról már többször írtunk, hogy egyes megyékben (különösen a szinte teljesen kicserélődő pest-megyei bajnokságban, Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) a szűkítés szép kis csődületet okozott a megyei bajnokságokban. Ez alapján mondhatnánk, hogy a létszámcsökkentés kissé túllőtt a célon. Mondhatnánk, de ne mondjuk! A három NB III-as csoport legkeletibbje ugyanis távolról sem tűnik olyan sziklaszilárd építménynek, mint amit betonból öntöttek. Az alsó harmada máris szépen elkezdett mállani. A 10. helyezett Hajdúböszörmény alatt egyik-másik eredmény, vagy csapat alaposan megkérdőjelezi a bajnokság komolyságát.

Ez komoly?

Az egri agónia egészen eddig a télig húzódott, amikor is a labdarúgó-szövetség kizárta a bajnokságból a hevesieket. Az Ebes nagy reményekkel  és teli erszénnyel vágott neki a pontvadászatnak, de eljött a már jó előre beharangozott csőd. A 10. fordulót követően 18 vereség és egy döntetlen a mérleg. De legalább be tudták fejezni a bajnokságot, sokszor csak szoros meccseken, nagy küzdelemben maradtak alul. Sokat sejtető, hogy ezzel a parádés 0-1-18-as sorozattal is meg tudták előzni a pest-megyei pontvadászatot megnyerő, majd az osztályozón az RKSK-t kiejtő Veresegyházat.

Érdemes megemlíteni, hogy az RKSK végül mégis el tudott indulni az NB III-ban, egészen pontosan a Közép-csoportban. A bajnokságot vagy a negyedik, vagy az ötödik helyen fogják befejezni. Hogy egy oda-visszavágós párharcban hogyan maradhattak alul a Veresegyház ellen, arról sejtelmem sincs. A veresieket nem akarom bántani, a pocsék őszi szezon (16 forduló után négy pont) után a kikeletkor nekidurálták magukat, és 13 kör alatt hozzátettek 16-ot, de ez már kevés volt a bennmaradáshoz.

Jászapáti, Ferencváros II, REAC... Tóth Mihály, Lipcsei Péter és Mátyus János a kispadokon.

Szócséplés helyett álljon itt néhány vélemény az általuk trenírozott csapatokról:

Jászapáti (interjú Herédi Attilával):

„– Annak, aki nem ismeri a körülményeket, furcsán fog hangzani, de nekem ajándék, hogy nem kell a Jászapáti VSE-nél dolgoznom. Úgy gondolom, hogy NB III-as szinten működő csapatnál azok a körülmények és feltételrendszerek, amelyek ott voltak, kritikán és méltóságon aluliak, hiszen a megye-háromnak megfelelő szinten működő klubról beszélünk. Sajnálom és szomorú vagyok, hogy az MLSZ ehhez asszisztál.”

Erről a ferencvárosi tízes kapcsán még ejtünk néhány szót, mert némiképp alátámaszthatja Herédi Attila szavait.

Jászapáti, városi stadion (www.magyarfutball.hu)

Ferencváros II: akik rendszeresen figyelemmel követik a kis-Fradit, többször megjegyezték, hogy itt igen nehéz egy edzőnek kiteljesednie. Bárkinek. Ez alatt azt értették, hogy jó pár edzésre nem jön össze egy csapatra való játékos. Ráadásul aki tényleg jó, az inkább a fiókcsapat Soroksárban fog szerepelni jövőre - Lipcsei Péter nem is különösebben örvendett az átszervezés hallatán. A Tiszaújváros elleni bajnokira mindössze 15 játékos állt Lipcsei Péter rendelkezésére – hazai pályán. Persze négy cserejátékossal a kispadon (abból egy kapus) el lehet kezdeni a meccset, de az valahol „gáz”, ha a megyei harmadosztály élcsapatainál több a bevethető ember, mint a Ferencváros II-nél. Néha viszont volt játékos bőséggel, például amikor csatlakozott a csapathoz Busai, Diallo, Ionescu, Ugrai, Holman. A beugrás nem mindig sült el jól – pl. a Cigánd ellen így is vereség lett a vége. Egyszóval eléggé ad-hoc csapatról van szó. Hogy az eredménytelenség Lipcsei bűne, vagy ő csak a körülmények áldozata, arról a Fradi-szurkolók véleménye is megoszlik. Mindenesetre ennek így tényleg nem sok értelme van.

Miként sikerült a 32%-os teljesítmény ellenére pozitív gólkülönbséget kihozni? Illetve kitömni azt a Jászapátit, amely az előző fordulóban a feljutásra ácsingózó, szinte biztos ezüstérmes Kazincbarcikát verte otthon? A Fradi ellen felálló vendégek összeállítását böngészve felderengenek Herédi Attila szavai.

A Jászapáti ugyanis összesen 15 fővel jelent meg a Népligetben. Ebből Tóth Mihály és Budai István volt a szakmai stáb. Rajtuk kívül a kispadra huppant le a 42 éves Rácz Róbert és a 19 éves Borics Dávid. Ez sejteti, hogy az apátiak mennyire voltak rápörögve erre a meccsre. Szerencséjük sem volt, mert az NB I-es szünet miatt tényleg jó pár NB1-ben megforduló fiatal lépett pályára zöld-fehérben – ott mondjuk a JVSE játékosa, Vén Gábor is megfordult, bár ő már nem annyira fiatal.

A bundaügyektől tépázott, tulajdonosát vesztett REAC sorsát most nem vesszük végig. Csoda, hogy még mindig harmadosztályúak. Egyelőre az a nagy kérdés, hogy jövőre FTC II- FFC, avagy REAC-RAFC derbikre kell készülni a BLSZ I-ben.

A REAC-ra, vagy az FTC II-re számíthatnak a RAFC szurkolói? (Fotó)

A szomszédok kertjei

Az egyértelműen legerősebbnek tartott Közép-csoportban csupán a Komló lóg ki lefelé a mezőnyből (12 szerzett ponttal), bár ott már tavaly tavasszal megindult a zuhanás. Ellenben a tizedik Baja és a 15. Dabas között mindössze négy pont a különbség. Nyugaton a húsz ponton még mindig innen lévő Körmend, illetve az öt pont levonás után hasonló cipőben járó Tököl tuti kieső.

Konklúzió: a bajnokság egyértelműen erősebb, kiegyensúlyozottabb lett. De szó sincs arról, hogy a szűkítés felesleges lett volna, hiszen így is van 9 olyan csapat, amelynek az NB III is túl erősnek tűnik. De mégis el tudtak indulni az NB III-ban, mivel a megyei bajnokok közül sokan nem erőltették a harmadosztályt. Csak jelzem, hogy a Győrszemere idén is simán bajnok lesz.

Keleten továbbá feltűnő, hogy a hatodik Cigánd és a hetedik Nyírbátor között nyolc pont a különbség. A Közép-csoportban az ötödik RKSK és a hatodik Dunaharaszti között ugyanennyi a differencia. Nyugaton (itt és itt írtunk róluk) az ötödik Andráshida és a hetedik Balatonfüred között nyolc pontnyi a távolság. Persze közöttük ott van a hatodik Csepel, de ők is egy hetest vernek a nyolcadik Mosonmagyaróvárra. Tehát nagyjából-körülbelül ugyanott van a törésvonal mind a három csoportban. A 48 csapatból kiemelkedik kb. 16 és kilóg 9-10. Előbbi pont kitesz egy bajnokságnyi csapatot, utóbbi nagyjából megfelel a megyékből a feljutás gondolatával kacérkodók számával. Nagyjából.

Hogyan tovább?

A további formálás már kényes kérdés. Ha tovább szűkítenék a létszámot, esetleg a háromból két csoportot csinálnának, az jelentős utazási-költségekkel terhelné meg a csapatokat. Bevétel meg nem feltétlenül lenne több. Például jövőre lesz Dorog-Tatabánya rangadó, ami egészen biztosan több nézőt vonz majd, mint esetleg egy Dorog-Gyula vonzana. Ugyanez vonatkozik jövőre a Kisvárda-Cigánd, Nyírbátor-Nagykálló (Sz-Sz-B megyei bajnok), Kazincbarcika-Putnok, stb. derbikre. Ha pedig további NB III-as gárdák repülnének a megyékbe, akkor egyik-másik megyei pontvadászat tényleg túlterhelt lenne – és azt se felejtsük el, hogy egy megyei csapatot kevésbé éri meg fejleszteni, mint egy már nem amatőr NB III-ast.

A szűkítés véleményünk szerint tehát alapvetően jó. Vannak még további lehetőségek a rendszerben, de most már inkább „finomhangolni kell”. Örülünk neki, hogy ma az MLSZ meglepő józanságról tett tanúbizonyságot és inkább a szűkítés felé kacsintgat az NB I-ben. Ha a jelenlegi 16-os létszám 14-re, vagy akár 12-re csökkenne, és ezzel együtt fogyatkozna az NB II mezőnye is, akkor a jelenlegi réseket az NB III-ban be lehetne tömni a felsőbb osztályokból kiebrudaltakkal.

Kétcsoportos harmadosztály működött már 2003 és 2006 között, még a 12 csapatos NB I idején. Igaz, akkor az NB I/B eleinte 18, majd 14 csapatosra szűkült. A két 16 csapatos NB II mögött pedig még mindig ott volt a hatszor 16 csapatos NBIII. Mivel kevés érdektelenebb bajnokságot tudok elképzelni egy 96 csapatos negyedosztálynál, ezért ezt a megoldást elvetném. Ugyancsak nem járható út egy két csoportos NB III, ami után a következő ugrás egyből a megyei elsőosztály – képzeljük el a június elejét, amikor a BLSZ bajnoka és 19 megyei első helyezett nekiáll tusakodni a 4-6 NB III-as helyért.

Csakis és kizárólag a 2*12 csapatos NB I-NB II esetén lenne érdemes hozzányúlni az NB III-hoz. Akár azon az áron is, hogy országossá teszik (értsd: egyetlen NBIII-as bajnokság), ezáltal éles határt húzva a profi és az amatőr szint között. Hogy onnantól kezdve NB I-NB I/B-NB II lesz ezeknek a bajnokságoknak a neve, az már részletkérdés. Így még lenne értelme három regionális csoportnak is a negyedik szinten.

Túl az Óperencián

Különösebb kommentár nélkül íme pár hasonló lakosságszámú (bár nem hasonló gazdasági fejlettségű) ország bajnoki rendszere. Ahogy mondani szokás, ahány ház, annyi szokás. Lehet ötletelni.

Csehország: I. osztály 16 csapat, II. osztály 16 csapat, III. osztály 18 ill 16 csapat (két csoport), IV. osztály 5*16 csapat V. osztály 14*16 csapat

Ausztria: I.o 10 csapat, II.o 10 csapat, III. 3*16 csapat, IV.o 9 db tartományi bajnokság (1.o, 16-16 csapattal)

Belgium: I.o 16 csapat, II.o 18 csapat, III.o 2*18 csapat, IV.o 4*16 csapat, V.o 9 db tartományi bajnokság 16-16 csapattal

Portugália: I.o 16 csapat, II.o 22 csapat, III.o 8 10 csapatos regionális liga, IV.o 20 „megyei” bajnokság 12-20 csapattal

Svédország: I.o 16 csapat, II.o 16 csapat, III.o 2*14 csapat, IV.o 6 db 12 csapatos regionális liga

Ajánlhatunk könyvet a nyárra? Városok, stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. Miskolcon kapható az Auchanban, a Szinvapark Könyváruházban és a Pátriában (Fókusz könyváruház), Egerben a Tescoban és a dobó utcai Líra és Lant könyvesboltban és a Magvető Könyvesboltban, Debrecenben a Líra Könyváruházban és a Mods Storeban. Országszerte a Líra és Lant könyvesboltjaiban és a Fókusz Könyváruházakban.