Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Négy magyar - svéd kispadon

2015.02.02. 18:55 Szegedi.Péter

wampetits_degerfors_nagy_brage_czeisler_karlskoga_konrad_orebro.jpg

Wampetits, Nagy, Czeizler, Konrád (forrás: a Degerfors IF honlapja)

Hogy kerül egyszerre négy edző egy kispadra? Természetesen beállított fotót látunk, a négy embert az kötötte össze, hogy mindannyian magyar edzők voltak – Svédországban. A felvétel dátuma nem ismert, vélhetően 1939-re datálható, és egy Karlskoga – Brage meccsen készült. Balról-jobbra haladva: Wampetits István, Nagy József, Czeizler Lajos és Konrád Kálmán a négy vándor, a negyvenes években mindannyian edzősködtek a svéd élvonalban. A teljesség igénye nélkül Wampetits István a Degerfors, a Malmö, a Kalmar és a Halmstadt, Nagy József a Brage és Göteborg, Czeizler Lajos a Norrköping, Konrád Kálmán az Örebro és a Malmö csapatait trenírozta. De látni fogjuk, hogy a négy szakember pályafutása a más pontokon is kapcsolódik egymáshoz.

Négyőjük közül Wampetits pályája kizárólag Svédországhoz kötődik, 1937 és 1959 között volt aktív, az AIK-val svéd kupát nyert (nevével számtalan verzióban találkozhatunk: Wampetits, Wampetich, Vampetits, Vampetich, illetve a húszas évek második felében rövid ideig Vámos néven is szerepelt). Legnagyobb érdeme Gunnar Nordahl felfedezése volt, akit 1940-ben vitt akkori csapatához, Degerforsba (a csatár 27 éves koráig szerepelt a válogatottban, 33 mérkőzésen 43 gólt szerzett). Wampetits 1993-ban, Göteborgban hunyt el 90 éves korában.

img_2_.jpg

A Degerfors 1940/41-ben: a felső sorban balról a harmadik Nordahl, a sor szélén Wampetits (forrás: a Degerfors IF honlapja)

Wampetits a 20-as években a Debreceni VSC, majd a Bocskai játékosa volt, amikor a csapatot Nagy József edzette (tehát a fotón „mester és tanítványa” egymás mellett ül a kispadon). Nagy József edzői pályája is jórészt Svédországhoz kötődik, de ő nem klubcsapatoknál ért el komolyabb sikereket. Az MTK négyszeres bajnok játékosa 1922-től dolgozott Svédországban, mindössze 32 éves volt, amikor 1924-ben olimpiai bronzérmet nyert a svéd válogatott szövetségi kapitányaként. Rövid magyarországi kitérő után Olaszországban dolgozott, 1932-ben a Bolognával Közép-Európai Kupát nyert. 1935-től már csak Svédországban edzősködött, az 1934-es és 1938-as világbajnokságon a svéd válogatott szövetségi kapitánya volt, utóbbin a negyedik helyen végzett csapatával. 1963-ban hunyt el.

Magyar-svéd elődöntő az 1938-as világbajnokságon. A két kapitány: Dietz Károly és Nagy József

Konrád Kálmán – lévén, hogy csapattársak voltak – Nagy Józsefhez hasonlóan szintén négy bajnoki címet szerzett az MTK-val. 1919-től 1927-ig Ausztriában (mérlege két bajnoki cím az akkor Amateure nevet viselő Austria Wiennel) és az Egyesült Államokban játszott, pályafutását az MTK profi csapatában, a Hungáriában fejezte be. 13 alkalommal lépett pályára a válogatottban. 32 évesen, 1928-ban lett a Bayern München edzője. Ezután a Zürich, majd az akkor világhírű Slavia Praha csapatát edzette. Megfordult Romániában, majd újra Csehországba vezetett az útja. Származása miatt biztonságosabb helyet kellett keresnie, így került 1939-ben Svédországba. A játékosként begyűjtött hat bajnoki címe mellé edzőként is szerzett négy trófeát. A Slaviával két cseh, a Malmövel két svéd bajnoki elsőséget ért el (emellett több kupagyőzelmet könyvelhetett el Csehszlovákiában, Romániában és Svédországban). 1956-ban vonult vissza az edzősködéstől, stockholmi élelmiszerboltjában dolgozott, 1980-ban, a svéd fővárosban hunyt el.

1410-bradac_1.jpg

Konrád legerősebb csapatának gerincét világbajnoki ezüstérmesek - Plánička, Bican, Puč, Ženíšek - alkották (forrás: a Slavia Praha honlapja)

Czeizler Lajos állítása szerint 1908-tól az MTK második csapatának kapusa volt, ha ez igaz – sajnos a szakember játékos-pályafutásának nincs nyoma a sportsajtóban – akkor éveken át csapattársa volt a kispadon mellette helyet foglaló Nagy Józsefnek és Konrád Kálmánnak. Az viszont biztos, hogy Czeisler sokkal sikeresebb volt edzőként mint játékosként. 1923-ban, 30 évesen lett a ŁKS Łódź edzője, 1927-től Olaszországba tette át székhelyét, első csapata az Udinese volt. 1935-ben hagyta el Olaszországot, rövid lengyel kitérő után került Svédországba. Hat évig volt a Norrköping edzője, öt bajnoki címet és két kupát nyert csapatával. 1949-ben visszatért Olaszországba, a Milannal egy bajnoki címet szerzett. A Milant három svéd játékos erősítette ekkoriban. Gunnar Nordahlt egy évtizeddel korábban Wampetits István fedezte fel és vitte a Degerforshoz, majd 1944-től a Czeizler fémjelezte Norrköping játékosa volt. Niels Liedholmot szintén Czeizler vitte magával a Norrköpingből, míg Gunnar Gren 1943–1948 között dolgozott együtt a Göteborgnál Nagy Józseffel. Nem „kispályás” játékosokról van szó: a legendás Gre-No-Li trió összesen mintegy 750 alkalommal lépett pályára a Milanban.

p_1951_01.jpg

Svéd profiválogatott 1951-ben: balról a második Liedholm, mellette Gren, a negyedik Nordahl, a sor végén Czeizler (forrás: www.gunnar-nordahl.com)

Az 1954-es világbajnokságon Czeizler irányította az olasz válogatottat, de már a csoportkörben kiesett a csapat. A VB után a Sampdoria majd a Fiorentina technikai igazgatója lett, rövid ideig a firenzei kispadra is leült. Itt 1960-ban Hidegkuti Nándor váltotta, az Aranycsapat egykori játékosának irányításával a klub 1961-ben megnyerte az első ízben kiírt Kupagyőztesek Európa Kupáját. (A Fiorentina legnagyobb sztárja a svéd Hamrin volt, ő egy évvel azután került ifistaként az AIK-ba, hogy Wampetits elhagyta a stockholmiakat.)

330px-nazionale_di_calcio_dell_italia_-_giampiero_boniperti_lajos_czeizler.jpg

Czeizler, az olasz válogatott kapitánya a Juventus játékosának (a klub későbbi elnökének), Bonipertinek magyaráz (forrás: wikipedia)

Czeizler edzői pályafutásának utolsó állomása Lisszabon volt. Guttmann Béla 1962-ben szakított a BEK-győztes Benficával, a kispad egy évig magyar szakember nélkül maradt. A chilei Rierával BEK-döntőt buktak a portugálok, majd jött Czeizler. A nemzetközi porondon csúnyán leszerepeltek a portugálok, a nyolc közé sem jutottak a BEK-ben, de a bajnoki címet sikerült megszerezni. Czeizler helyét Schwartz Elek vette át, a temesvári szakemberrel ismét BEK-döntőt játszott a Benfica (ahol persze kikapott – lásd Guttmann-átok, 1962). Czeizler 1969-ben hunyt el, 76 éves volt.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr557131275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.