Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Szabályváltozások 4.: Sérülés, ápolás

2016.05.18. 15:00 Fradista Utazó

A kézilabda szabályai 2016. július 1-től változnak. A változásokat 5 pontban lehet összefoglalni, blogunk mind az 5 pontot körüljárja egy-egy cikkben. Negyedikként a sérült játékosokra és az ápolásra vonatkozó változásokról elmélkedünk. 

szabalyvaltozas_serules_dissinger.jpg

Az utóbbi években egyre jobban elharapózott az a gyakorlat, hogy egy játékos a pályán kért ápolást, pedig erre nem szorult volna rá. Esetleg igazából semmi baja nem volt, csak egyszerűen pihenni akart egy kicsit, és jól jött a játékmegszakítás, az egészségügyi stábtól kapott víz, az arc áttörlése nedves kendővel. Esetleg ugyan ápolásra szorult, de semmi nem indokolta, hogy ez játékmegszakítás keretében, a pályán történjék. Itt emlékeztetnék arra, hogy kézilabdában ugye nincs korlátozva a cserék száma, ha egy játékos lemegy a kispadhoz ápolásért, addig közben beállhat helyette más. 

Az IHF véleménye szerint ez sportszerűtlen viselkedés, ami feleslegesen állítja meg a játék menetét, ráadásul a modern korban az is problémát okozhat, hogy az ilyen, szükségtelen ápolások miatt csúszik ki egy mérkőzés a televíziós műsoridőből. 

Mindezek elkerülésére módosítják a 4:11 szabályt. Ezentúl, ha a játékvezetők számára nem kérdéses, hogy egy sérült játékos ápolásra szorul, akkor azonnal meg kell állítaniuk a játékot, és be kell hívniuk az egészségügyi személyzetet. Ezt akkor kell alkalmazni, ha a játékosnak láthatóan nagy fájdalmai vannak, vagy nehézséget okoz a levegővétel, esetleg el is vesztette az eszméletét. Ilyenkor nincs mit mérlegelni, a lehető leghamarabb segítséget kell nyújtani. 

Minden egyéb esetben a játékvezetőknek fel kell szólítaniuk a játékost, hogy álljon fel. Erre új kézjelzést nem vezettek be, esetleg ez okozhat némi feszültséget, hogy a játékos úgymond nem érti, mit mondanak neki - de igazából itt mindig ezt kell mondani, szóval nem elfogadható, hogy egy játékos erre hivatkozva maradjon fekve. Ha feláll, és vagy tovább játszik, vagy lemegy a kispadhoz ápolásért, akkor folytatódik a játék, egyéb intézkedés nem szükséges. Ha a földön marad, akkor meg kell szakítani a játékot, és behívni az egészségügyi stábot.

Fontos, hogy akár azonnal rendel el ápolást a játékvezető, akár egy felszólítás után, a játékos sorsa abban a pillanatban, amikor a játékvezető jelzi az ápolást, eldőlt. A következő bekezdésben részletezett intézkedéseket akkor is alkalmazni kell, ha a játékmegszakítás elrendelése után a játékos feláll és/vagy a gyúró, orvos ténylegesen nem lép be a pályára, hogy segítsen. 

Az ápolás befejezése után a játékosnak el kell hagynia a pályát, helyette cserével természetesen feljöhet másik játékos. Ő addig nem is jöhet vissza, amíg csapatának soron következő harmadik támadása be nem fejeződik. Ha az ápoláskor náluk van a labda, akkor ez számít az első támadásnak, ezt és még kettőt kell kivárni. 

A támadás eddig nem volt definiálva a szabálykönyvben, most ez is megtörténik: egy támadás akkor kezdődik, amikor a csapat megszerzi a labdát (akár játékban, akár úgy, hogy valamilyen dobást ítélnek a javukra, például szabaddobást vagy középkezdést), és akkor ér véget, amikor gólt szereznek vagy elveszítik a labdát (akár játékban, akár úgy, hogy valamilyen dobást ítélnek az ellenfél javára). 

A szabály betartását a zsürinek kell felügyelnie. Ha a játékos korábban visszatér (akár cserével), mint ahogy az megengedett volna, az tiltott pályára lépésnek minősül, és kiállítással büntetendő. 

Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a játékos egy olyan szabálytalanság következtében sérül meg, amit a játékvezetők sárga lappal, kiállítással vagy piros lappal büntetnek. Akkor sem kell, ha a kapust kell ápolni, miután fejbedobták. Minden egyéb esetben életbe lép a három támadásra szóló tiltás, automatikusan, azáltal, hogy a játékvezető az ápolásra jelt adott, minden egyéb mérlegelési lehetőség nélkül. 

Több részről felmerült, hogy a védők ezután (különösen a szoros végjátékokban) nem is a gól elkerülésére, hanem arra fognak játszani, hogy az ellenfél gólerősebb játékosai ápolásra szoruljanak. De, mivel kiállítás esetén (a végjátékban már általában nem osztanak sárga lapokat) az ápolt játékosnak nem kell lemennie, ezért ez elég veszélyes taktika volna, hiszen nagy a kockázata, hogy a játékvezetők kiállítják a védőt, ekkor pedig semmi haszon sincs, viszont van két perc emberhátrány. Viszont elterjedhetnek az alattomos, alig látható szabálytalanságok, könyökkel a vesébe a falban, a mutaóujjal belenyúlni az ellenfél szemébe, férfi mérkőzéseken kissé megszorongatni a heréket. Ezek után általában ápolás jön, viszont szinte kizárt a kiállítás. Női meccseken, amik általában már most is durvábbak is alattomosabbak, mint a férfi kézilabda, manapság se ritka, hogy a levegőben lévő ellenfélnek kicsit odanyúlnak derékra, az eredménye egy nagy esés, és jó esély van rá, hogy a játékvezető észre se veszi. Hogy ezek mennyire terjednek el a változtatás hatására, ma még nem tudható, de ez kétségkívül egy reális félelem. 

A játék felgyorsult, egyáltalán nem ritka, hogy a játékvezetők nem tudják követni az eseményeket. A női mérkőzéseken, ahová ritkán jutnak a legjobb játékvezetők, ez még gyakoribb is. Ha egy szoros meccsen egy csúnya faultot a játékvezető nem vesz észre (korántsem égbekiáltó eset sajnos), az akkor is bántó, ha emiatt csak egy gólhelyzet veszik el, ha viszont ezt megfejelik egy gólveszélyes játékos leültetésével három támadásra, az komolyan megnöveli a játékvezető tévedésének jelentőségét. 

szabalyvaltozas_rosztov_ftc.jpg

Nyolc játékos (az egyikük kapusmezben) a támadó csapatban

Az utóbbi években többször fordult elő, a legmagasabb szinteken is, hogy se a zsüri, se a játékvezetők nem vették észre, hogy valamelyik csapatban többen vannak a játékosok a pályán, mint ami megengedett volna. Ha ezt a relative egyszerű feladatot nem sikerül maradéktalanul megoldani, vajon biztosítható, hogy mindig észrevegyék, hogy egy játékos ápolás miatt idő előtt tért vissza? És amúgy a csapatok részéről ki fogja ezt figyelni, számolni, hogy mikor jár le a három támadás? Hány olyan eset lesz, amikor nem is szándékosan, nem is rossz szándékkal, hanem egyszerűen azért jön be cserével egy játékos előbb, mert eltévesztette a támadások számolását? Valóban célszerű-e, hogy egy ilyen miatt kiállítsák két percre azt, akinek amúgy is volt elég baja?

Ráadáasul az alacsonyabb szinteken nincs is mindig versenybíró, titkár, szóval köznapi (bár nem teljesen hivatalos) kifejezéssel zsüri. A játékvezetők a passzív hat passza, a kiállítások figyelése közben még majd azt is számon kell tartsák, kit mikor ápoltak? Bár Magyarországon jó tíz éve van már zsüri az NB II-ben, és néhány éve az NB I-es junior és ifjúsági meccseken is, de még így is tapasztalhatunk olyat, egy korosztályos mérkőzésen, hogy az edző hevesen jelzi, a játékosa már legalább öt perce ki van állítva, csak elfelejtették a játékvezetők visszaengedni. Ők fogják számolni a három támadást is? 

Nem is véletlen, hogy a dán szövetség (DHF) épp a napokban jelentette be: ők ezt a szabályt az utánpótlás- és az amatőrligákban bizony nem vezetik be, mert ott ritkább a színészkedés, és a játékvezetőket nagyon megterhelné, ha még erre is figyelniük kellene. És magunk is jól értjük, az öt új szabályváltozás közül miért ennek az elfogadottsága a legalacsonyabb. Nem lennénk meglepődve, ha a következő időszakban ezzel kapcsolatos vitákkal volna tele a sportsajtó. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr258717120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.