Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

„Lekardlapozom magukat a pályáról, ha nem megy simán a mérkőzés.” – Bajnoki forduló 1923-ban

2016.05.30. 20:19 Szegedi.Péter

 _ezert_nem_jartak_a_csaladok_meccsre_sorozatkep_vegleges_2.jpg

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...

1922-ben a labdarúgó szövetség és a rendőrség szabályozta a pályák rendjét, ennek köszönhetően az első osztályban egyre ritkábban voltak rendbontások. Míg addig szinte bárhol előfordultak szurkolói incidensek (természetesen a kültelki pályák voltak veszélyesebb helyek korábban is), 1922-től, ha élvonalbeli meccs botrányáról tudósított a sajtó, szinte minden esetben egyes labdarúgók „túl erélyes” játékáról szóltak a hírek. A rendőrség 1922-től egyre nagyobb erőkkel biztosította a mérkőzések rendjét, a kluboknak nagy terhet jelentett az 1923 nyarán drasztikusan megemelt rendőrségi díjak megfizetése (csak egy példa: 1923 augusztusában összesen 30 rendőrt küldtek ki a BTC – UTE és a Zugló – UTSE mérkőzésekre, vagyis két olyan találkozóra, ahol nem is lehetett számítani komolyabb rendbontásra). Az élvonalbeli találkozókon lényegében sikerült rendet csinálni, a szurkolók inkább az alsó osztályú meccseken, és főként a lefújás után robbanthattak ki összecsapásokat. Sőt, ezek az esetek is jellemzően „kísérleti fázisban” maradtak, abban az értelemben, hogy legfeljebb megdobálni tudták a vendégjátékosokat vagy a bírót, a rendőrök egyszerűen lekardlapozták vagy revolverükkel fékezték meg a renitenseket.

Ezért is számított különlegesnek 1922 októberében az MTK–VAC mérkőzés botránya, majd az az incidenssorozat, ami az 1923. december 9-én rendezett fordulóban történt. Ugyanis három első- és egy másodosztályú találkozón volt valamilyen rendbontás. Igaz, egyik esetben sem támadtak a szurkolók bírókra vagy játékosokra, viszont az MLSZ a durva játékot is igyekezett visszaszorítani, hiszen ezek nem csak a fair play szabályait sértették, de sok esetben a nézők indulatait is felkorbácsolták, s ezáltal melegágyát képezték az erőszakos cselekmények kialakulásának.

aranykor_borito_04_1200w.jpg

Szerzőnk hamarosan megjelenő új könyve, melyben a sorozatunkból megismert történetek is helyet kaptak (további részletek itt)

A Hungária körúton két mérkőzést rendeztek, a Kispesti AC–Zugló találkozón a játékosok összeverekedtek, az MTK–Újpesti TE meccsen a durva játékra és a szurkolókra is volt panasz. A kemény játék többször csapott át sportszerűtlenségbe, a meccset „övön aluli” rúgás, szemenköpés és pofozkodás is tarkította. A 15 ezer néző nagy többsége az MTK híve volt, a Nemzeti Sport tudósítása alapján valószínűleg egymást hergelték a vendégjátékosok és a hazai szurkolók:

Kellemes és gyöngéd hölgyek […] »gazember, csirkefogó, apagyilkos, tróger, tímár-legény«-féle szakkifejezéseket csipegtek eperajkukon.” A közönség „zabolázatlan viselkedése” hatására „felbomlott az UTE játékosok idegrendszere”. Amikor Jeszmást (UTE) kiállították, „az MTK közönség éktelen pfujai kísérték, olyanféle gesztust csinált nyaka körül a kezével, amely csak azt jelenthette, hogy »akasszátok fel magatokat«…

A VAC–III. ker. mérkőzésen is durván játszottak a szereplők, a hazaik közül Grosz III a lábát is eltörte (miután a cionista VAC óbudai vendégének erős zsidó háttere volt, a szélsőjobboldali Magyarság nem is felejtett el nyomatékosítani: „zsidó rúgott zsidó játékost és a tribünön a két csapat cionista és neológ hívei pofozták, köpdösték, rúgták és harapták egymást és héber szitkok áradata harsogott a levegőben”. A tudósítások szerint a Hungária körúthoz hasonlóan itt is egymást erősítette az agresszív játék és a durva szurkolás, az ügyeletes rendőr már az első félidő végén kiürítette a lelátót. A közönség a hokipálya tribünjéről nézte tovább a találkozót, „most már halálos csendben” – írta a Sporthírlap tudósítója.

A másodosztályú BAK–Postás mérkőzésen is a rendőrnek kellett közbeavatkoznia. A második félidőben egy néző sértő megjegyzéssel illette Kiss Menyhért bírót, mire az félbeszakította a mérkőzést, és felszólította az inspekciós rendőrt, hogy a sértegetőt vezettesse ki a pályáról. A mérkőzés folytatódott, mindaddig, míg két durván játszó BAK játékost a bíró kiállított. Erre az ügyeletes rendőrtisztviselő bement a pályára és kijelentette a bírónak, hogy nem engedi tovább folytatni a mérkőzést. Kiss ez ellen tiltakozott és az egyik játékos is tett egy megjegyzést. Erre a rendőr csak annyit válaszolt, hogy „Lekardlapozom magukat a pályáról, ha nem megy simán a mérkőzés.” Természetesen ezután rendben befejeződött a találkozó.

kiss_menyhert_foldessy_1926-645.jpg

Kiss Menyhért

A durva játék a főváros közigazgatási bizottsága elé került, az MLSZ pedig ígéretet tett arra, hogy az összes fővárosi pályát felülvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. Egyúttal felhívást intéztek a labdarúgó-sport résztvevőihez:

I. Kérelem a bírákhoz

A fegyelmi bizottság fölkéri a mérkőzéseket vezető bírákat arra, hogy a meccseket a lehető legszigorúbban vezessék és minden durvaságra való hajlandóságot, ha kell, tömeges játékoskiállítással és végső esetben a zajongó közönség eltávolításával nyomják el.

II. Figyelmeztetés a játékosokhoz

A fegyelmi bizottság figyelmezteti a játékosokat, hogy a bírák jelentései alapján jövőben előforduló durvaságokat, a szabályok legszigorúbb szem előtt tartásával fog megtorolni és minden esetben a legmagasabb fokú büntetéssel sújtja a játékosokat. Egyúttal fölhívjuk a bírákat is arra, hogy a mérkőzések eldurvulását, ha kell, tömeges játékoskiállítással akadályozzák meg. Az egyesületi intézőket pedig felhívjuk arra, hogy a mérkőzések előtt külön is hívják föl a játékosok figyelmét a becsületes játékra.

III. A pályákon elhelyezendő plakátok

Az összes pályák kötelesek az alábbi szövegezésű plakátot feltűnő helyen, megfelelő példányszámban a pályákon kifüggeszteni: „Figyelmeztetjük a közönséget, hogy a rendbontó, gyalázkodó és botrányt okozó elemeket tettenéréskor a rendőrségnek adjuk át, a pályákról kivezettetjük. Ha a közönség zajongása a játékos normális lefolyását veszélyezteti, a nézőteret a rendőrséggel kiüríttetjük. Fölkérjük a közönséget, hogy a rendfönntartás munkájában támogasson bennünket.”

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr498746514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.