Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Szabályváltozások 5.: Hét mezőnyjátékos

2016.05.31. 18:31 Fradista Utazó

A kézilabda szabályai 2016. július 1-től változnak. A változásokat 5 pontban lehet összefoglalni, blogunk mind az 5 pontot körüljárja egy-egy cikkben. Utolsóként a kapus lecserélésére vonatkozó változásokról elmélkedünk. 

szabalyvaltozas_veszkapus.jpg

A kézilabdában már régóta természetes, hogy a kapus kilép a kapuelőtérből, és maga is beavatkozik a mezőnyjátékba, de ez inkább csak a labdakihozatalban, a saját kapu közelében volt jellemző. Ezt azután továbbfejlesztették úgy, hogy a kapus lement, és helyette feljött megkülönböztető mezben egy mezőnyjátékos.

Eleinte ezt a megoldást csak a mérkőzések végjátékában alkalmazták a hátrányban lévő csapatok, majd lassan, fokozatosan egyre jobban elterjedt. Ma már általánosnak mondható emberhátrányban lévő csapatok esetén, és egyre többen használják ezt az eszközt azonos létszámnál is, hogy emberfölényt alakítsanak ki az ellenfél kapuja előtt. A 2014-es EB dán-magyar mérkőzése sok szurkoló számára marad emlékezetes, ahol a dán válogatott ennek a taktikának bevetésével győzte le a mieinket. 

Ennek a taktikai megoldásnak az elterjedése nyomán erősítették meg például azt a szabályt, miszerint egy csapat minden kapusa azonos színű mezt köteles viselni - és ez vonatkozik azokra a kapusokra is, akik igazából mezőnyjátékosok, csak kapusmezt viselnek. 

Bár sokan arra számítottak, hogy a nemzetközi szövetség (IHF) kedvezőtlennek ítéli a hét mezőnyjátékossal való támadás elterjedését, és ezért valamilyen módon betiltja ezt, ténylegesen pont ezzel ellentétes értelemben változnak a szabályok. 

A 4:1 szabály azon rendelkezése, miszerint egy csapatban mindig kell a pályán egy kapusnak lennie, megszűnik. Ezáltal megengedett lesz hét mezőnyjátékossal játszani. Ez azt jelenti, hogy a lecserélt kapus helyére a pályára lépő mezőnyjátékosnak már nem kell kapusmezt viselnie. 

Itt tehát a csapatoknak két lehetőségük lesz:

- A kapus helyére feljövő mezőnyjátékos kapusmezt visel. Ez esetben ő a szabályok értelmében ugyanúgy teljes értékű kapusnak minősül, mint eddig, tehát akár be is állhat a kapuba. De, mivel csak egy kapus lehet a pályán egyszerre, ezért a kapust csak úgy lehet visszahozni, hogy ugyanez a mezőnyjátékos megy le. 

- A kapus helyére feljövő mezőnyjátékos nem visel kapusmezt. Ő mezőnyjátékosnak számít, tehát nem léphet be a kapuelőtérbe, ha mégis megteszi, ugyanúgy büntetendő, mint bármely mezőnyjátékos esetében. Viszont nem kell neki lemennie, hanem bármelyik mezőnyjátékos helyett visszajöhet a kapus.

Könnyű belátni, hogy ez a szabályváltozás korszakos változást hozhat a kézilabdába. Eddig, ha fel is jött egy plusz mezőnyjátékos, a védőknek általában nem kellett arra számítaniuk, hogy ő lő kapura, vagy ha mégis, akkor gyors ellentámadással üres kapura lehetett támadni, hiszen esélytelen volt, hogy a kapusmezes játékos visszaérjen, pláne, hogy cserével feljöjjön a helyére a kapus. Nemrégiben például az Érd - Siófok bajnoki negyeddöntőn láthattuk, hogy az Érd védelme mindig nagyobb teret engedett a kapusmezt viselő játékosnak, mert tudták, ő úgysem fog kapura lőni. Amikor mégis megtette, rögtön lőtt az Érd egy gólt üres kapura. 

Ha a kapusmezt viselő mezőnyjátékos vissza is futott a kapuba, szinte kizárt volt, hogy kivédjen egy lövést, ha mégis megtette, az szenzációnak számított.

Ezután viszont az edzők külön hétemberes variációkat dolgozhatnak ki, hiszen már azt sem lehet előre kiszámítani, hogy melyik játékos fog lefutni, hogy feljöhessen a helyére a kapus. A csapatoknak különböző figurái lehetnek, mindegyikben más és más játékos fut le cserére. Sőt, ez spontán módon is történhet: ahogy ma a jobb csapatoknál ketten már elindulnak hátra védekezni, amikor csapattársuk kapura lő, így ki lehet alakítani, hogy valaki cserére fusson le.

Ha pedig váratlan labdavesztés történik, a kispadhoz legközelebb álló játékos helyére jöhet fel a kapus. 

A hétemberes támadójáték, valamint az üres kapuból fakadó kockázat következtében várhatóan tovább fog nőni a gólok száma, rövidesen akár megszokottá is válhat a meccsenkénti több, mint negyven lőtt gól. Döntő lehet, hogy melyik edző milyen védekezést dolgoz ki hét ember ellen, hová helyezik a hangsúlyt. 

Mindezek a változások várhatóan több év alatt fognak igazán beérni, a közeljövő versenyein inkább csak kísérleteket láthatunk majd. De nagyon valószínű, hogy ez a szabályváltozás hasonló erejű változást hoz a kézilabdába, mint annak idején a gyors középkezdés bevezetése. 

A 2016-os szabályváltozásokat bemutató sorozatunk ezzel véget ért. Reméljük, sikerült mindenki számára érthetően bemutatni a kézilabda új szabályait, és hozzájárulhattunk ahhoz, hogy a tisztelt olvasók jobban értsék az előttünk álló versenyeken a játékvezetők döntéseit. Jó szórakozást kívánunk!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr768738310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.