Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Szeiff Aladár nehéz napja

2016.11.09. 20:00 Szegedi.Péter

_ezert_nem_jartak_a_csaladok_meccsre_sorozatkep_vegleges_2.jpg

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...

Az 1924/25-ös bajnokság 10. fordulójában a Zuglói AC a Nemzeti csapatát fogadta a Millenárison. Az 1924. november 30-án rendezett találkozó nem számított rangadónak, a pályaválasztó Zugló a bajnokság végén kiesett az első osztályból, a Nemzeti is csak a 6. helyen végzett. Mindkét klub tipikus kiscsapat volt, egyiknek sem volt saját pályája, szurkolói is alig. Az egykor szebb napokat látott Millenárisra így csak 2500 néző látogatott ki.

A Nemzeti 2:0-s győzelmével végződő találkozó nem is a sportértéke miatt került az érdeklődés középpontjába, a meccs hőse, szenvedő alanya a bíró, Szeiff Aladár volt. A civilben pénzbeszedő Szeiff 1903-ban lett a Fővárosi TC tagja, évekig játszott az első osztályban, 1913-ban ifjúsági szövetségi kapitánynak választották és ekkor kezdett bíráskodni is, tehát 1924-ben már tapasztalt játékvezetőnek számított.

9473_a_fovarosi_torna_club_csapata_1905.jpg

Szeiff Aladár csapata, a Fővárosi TC 1905-ben

A két kiscsapat találkozóján azonban elszabadultak az indulatok, a helyzetet Szeiff képtelen volt kezelni. Az Est beszámolója szerint az zuglói szurkolók a Nemzeti vezető gólja után „aktivizálódtak”

„Felesleges izgalmakkal volt teljes az NSC–Zugló mérkőzés, amelyben az NSC nagyobb gyorsasága és technikai készültsége fényes diadalt aratott a zuglói csapat nagyobb fizikai ereje fölött. Mikor az NSC csapata megszerezte a vezetést, Zugló közönsége éktelen lármát csapott és ettől kezdve megszűnt a nyugalom a pályán is. Így történt azután, hogy két súlyosnak látszó baleset, torzította el a mérkőzést, amelynek végén a meccset vezető bírót is meg akarták verni.”

millenaris_30-as_evek.jpg

A Nemzeti a Millenárison (a felvétel egy Nemzeti-Újpest mérkőzésen készült)

Az esetről több sportújság és közéleti lap is beszámolt, a Magyarság tudósítója verekedésnek is szemtanúja volt, a Sporthírlap szerint „a pályáról kijövő Szeiffet százakra menő hangos tömeg várta, akik között egy késsel várakozó alak is feltűnt”. Már az utóbbi momentum is érthetővé teszi, hogy az eset felkeltette a sporttal egyébként csak rövid hírekben foglalkozó lapok figyelmét. Az incidens különlegességét azonban Szeiff bíró menekülése jelentette, ritkán fordult elő ugyanis, hogy a játékvezetőt a legvérmesebb drukkerek a lakásáig (!) kísérjék. Márpedig a belvárosi, Rákóczi út 30. alatti ház lakói különös „látogatókkal” találkozhattak a szolid, polgári ház lépcsőházában, amint az a Pesti Hírlap „Egy futballbíró kalandja a fővárosban” című írásából kiderült.

„Újabban mind gyakrabban előfordul, hogy a bírók egyes nem tetsző ítélkezését az érdekeltek arra használják, hogy tervszerű támadást intézzenek ellenük. Ezek az erősen sértő nyilatkozat harcok odáig vezettek, hogy most a nézők egy fékevesztett kis csoportja terrorisztikus akciókkal igyekszik kritikát gyakorolni egyes bírókkal szemben. A futballsport elfajulása e tünetének legújabb eseté­ről alább számolunk be:
Az NSC–Zugló mérkőzés a Millenáris-pálván az NSC 2:0 győzelmével végződött. A pályáról kijövő Szeiffet százakra menő hangos tömeg várta. A szűk utcatorkolatnál olyan feszült volt már a hangulat, hogy Szeiff egy éppen arra haladó villamos után futott és arra felugrott. De fel­ugrált a villamosra a tömeg egy része is, amely egy-kettőre zsúfolásig megtöltötte a kocsit. Szeiffel együtt szorongott a peronon Kiss Menyhért és Szántó István szövetségi bíró is, akik szintén fültanúi voltak a gyalázkodások özönének, amelyet a kocsi közönsége zúdított Szeiffre. Az indulatok féktelen kitörésétől kellett már tartani s a két bíró nem tudta volna már megoltalmazni Szeiffet a feldühödött emberektől, ha nem utazik a villamoson egy rendőrellenőr, aki megállíttatta a villamost s leszállást parancsolt a leghangosabb utasoknak. Amint a villamos azon­ban újra megindult, ezek közül többen újra felkapaszkodtak.
Szeiffnek a Nemzeti Színháznál kellett leszállnia, ahol egyszeriben száznál is többen vették körül; a helyzet pillanatok alatt rendkívül veszélyes lett s erre ismét az előbbi rendőrellenőrt kellett felkérni, hogy kísérje Szeiffet a Rákóczi úti lakására. Kiss Menyhért és Szántó István közrefogták Szeiffet, mögöttük a rendőr haladt, de a fut­ball rajongóinak dühöngő lármájára ezrével csődült össze a körút népe is, a kis csoport köré mind szűkebbre fonó­dott a gyűrű s amikor a helyzet már tarthatatlan volt, a rendőrellenőr kardot rántott és a tömegben kardlappal vert utat Szeiff közeli lakásáig. A tömeg a végsőkig feldühödve követte Szeifféket, megostromolta a Szeiffék mögött becsu­kott kaput s mikor már betöréssel fenyegették, a rendőrellenőr ismét kardot rántott s így tisztította meg a ház bejáratát. A rendőrellenőr eltávozta után még sokáig maradtak Szeiff bíró kollégái a lakásán s megfigyelhették, hogy töb­ben még órák múlva is a kapu előtt ólálkodnak, nem egy közülük a lépcsőházba, sőt a lakás ajtajáig is elmerészkedett.”

A Sporthírlap szerint az eset után a rendőrség nyomozást rendelt el, de ennek végeredményéről már nem tudósítottak az újságok. Szeiff még évekig bíráskodott, de többnyire már csak másodosztályú meccseket vezetett.

aranykor_borito_04_1200w.jpg

Szerzőnk új könyvében a sorozatunk korábbi részeiben megismert történetek is helyet kaptak (további részletek itt)

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr4711943321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Max Cuda 2016.11.10. 00:09:33

hihetetlen jó ez a blog! meg hihetetlen hogy mennyire hitvány elkorcsosult ez a mai nemzedék futball meg minden értelemben véve ezekhez az akkori sportemberekhez képest. Az is tény mondjuk hogy egészen más, kemény világban nőttek fel azok az emberek, ezért lett az a nemzedék olyan kemény mint a kőszikla és akikre ma is fel lehet nézni.

kicsitomi 2016.11.10. 12:14:09

Azért a korra jellemző az is, hogy egyetlen(!) hatósági személy kordában tartott egy százas nagyságrendű dühöngő csoportot.

Szegedi.Péter · www.szegedi.in 2016.11.10. 12:55:19

@kicsitomi: Igen, ez tényleg így van. Ebben persze valószínűleg benne van az is, hogy az újságíró kicsit túlzott, és korántsem volt a tömeg százas nagyságrendű, pontosabban a nagy részük csak bámészkodó volt. Gyanítom, hogy csak néhány felhevült szurkoló volt ilyen vérmes. Akiket pedig ne úgy képzeljünk el, mint a mai huligánokat.
Ettől függetlenül persze biztosan fenyegető volt a helyzet, és ez az eset is pontosan jelzi, mennyire téves az az elképzelés, hogy a "régi idők focija" valamilyen erőszakmentes, "úri" dolog lett volna.

Karipapa01 2016.11.10. 13:33:12

@Szegedi.Péter: Meg az is benne van, hogy annak idején aki a rendőri intézkedésnek ellenszegülni merészelt, az igen komoly retorziónak nézett elébe. Bármilyen vehemens egy szurkoló, ezt általában nem merte felvállalni.

Szegedi.Péter · www.szegedi.in 2016.11.10. 14:25:21

@Karipapa01: Persze, ez is igaz, bár voltak ilyenre is példák.
Sőt, extrém eset, és nem kötődik közvetlenül a futballhoz, de például egy ilyen ellenszegülés vezetett Jeszmás József válogatott labdarúgó 1934-es halálához is (részegen belekötött egy rendőrbe, aki lelőtte).

maribor_ 2016.11.10. 16:01:21

@Max Cuda: Köszönjük szépen, van vele dolgunk rendesen. Igyekszünk mindenben egyediek lenni, talán sikerül is. Az egyik titkunk, hogy ahányan vagyunk, annyiféle az érdeklődésünk.