Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

A húsvéti torna botránya

2017.04.16. 20:15 Szegedi.Péter

_ezert_nem_jartak_a_csaladok_meccsre_sorozatkep_vegleges_2.jpg

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak...

A labdarúgás hőskorában rendszeresen rendeztek ünnepnapokon futballmérkőzéseket, s nem számított ritkaságnak, hogy e találkozókat incidensek zavarják meg, előfordult karácsonykor, halottak napján, vagy akár jóm kippurkor is. Sorozatunk legújabb részében 1926 húsvétjának eseményeit idézzük fel.

A húsvéti mérkőzések évtizedeken keresztül a magyar futball kiemelkedő eseményeinek számítottak. Még bajnokságot sem rendeztek, amikor 1900 húsvétján a Slavia Praha csapata Budapesten csapott össze a BTC-vel, a találkozót rekordszámú, nyolcezer néző tekintette meg. 1908-ban döntött úgy a labdarúgó-szövetség, hogy az addig is népszerű húsvéti mérkőzéseket „szabályozott keretek” közé terelje, s első ízben írta ki a Húsvéti Serleget, melyért a legjobb csapatok (akkor: FTC, MTK, BTC, MAC) körmérkőzést játszottak.

A húsvéti minikupákat ezután – különféle neveken – rendszeresen megrendezték, a résztvevők köre változott ugyan, de többnyire a nagy klubok, az FTC és az MTK vettek részt rajta, többször indult az UTE és gyakran hívtak vendéget külföldről is. Így volt ez 1926 húsvétján is, amikor a három nagy klub mellett a prágai Slavia volt a kupa negyedik résztvevője.

Nagycsütörtökön az MTK 4:0-ra legyőzte az újpestieket, a Slavia pedig 1:1-es döntetlent harcolt ki a Fradi ellen. Húsvét vasárnapján az FTC és az UTE erősen tartalékosan állt ki egymás ellen, a találkozó a zöld-fehérek 2:1-es győzelmével végződött, a másik mérkőzésen a Slavia meglepetésre 2:1-re legyőzte az MTK-t. Így a húsvét hétfői játéknap előtt három csapatnak is esélye volt megnyerni a serleget. A Slavia azonban csak 3:3-as döntetlen ért el az UTE ellen, így az MTK és a Fradi meccse döntőnek is beillett. A ferencvárosiaknak a döntetlen is elég lett volna a kupagyőzelemhez, az MTK-nak viszont mindenképpen győznie kellett. Aztán ez lett az ünnepi mérkőzésből:

sporthirlap2_1926_04_pages22-22.jpg

A Sporthírlap vezércikke 1926. április 6-án

A Budapesti Hírlap a korszakban megszokott, patetikus sorokkal kezdte beszámolóját:

Mondjuk ki nyíltan: visszataszító, brutális, szégyenteljes dolog volt, ami húsvéthétfőn az Üllői-úti sporttelepen MTK–FTC meccs ürügye alatt végbement. A sport és a sportszerűség száműzve volt ebből az „eseményből” s amit a két elit csapat művelt, kigúnyolása volt a játéknak az igazi futballnak. A futball igazi szellemének és rút visszaélés volt a közönség sportszeretetével, dühöngött a tudatlanság. Homokban hevert a közönség előtt, huszonötezer főnyi közönség előtt, az egykor oly diadalmas, dicsőséges magyar futball. Egy egészséges mozzanat, egy lebilincselő akció, egy öntudatos cselekedet nélkül folyt a küzdelem, amely azonban nem a futball céljait tekintő és a futballjáték előírásait jelentő küzdelem volt, hanem durva fizikai küzdelem a győztes egyesületnek ígért húsvéti ezüst serleg és a győztes csapat játékosai részére kitűzött aranyérmekért. Háttérbe szorult a sportszerűségnek még a gondolata is, a vérbeborult szemek elől eltűnt a cél a játéknak formájában is, kivitelében is nemes célja, a korrekt eszközökkel kivívandó becsületes eredmény. Egymásután terültek el a földön a játékosok, a bíró tudatlansága egyenrangú volt a játékosok analfabétizmusával, gyengesége pedig fordított arányban állott a játékosok tobzódó, habzó szájú brutalitásával. S mindez nem maradhatott hatás nélkül a nézőközönségre sem. A tribünön és az állóhelyeken orgiát ültek a bárdolatlan kiszólások, meg-megújultak a csetepaték s minduntalan a tömeghisztériának a kirobbanásától kellett tartani.

A durvaságokkal tarkított mérkőzés a 72. percben még 0:0-ra állt, amikor kitört a botrány. A fradista Blum megrúgta Nádlert, akit a pálya szélén kellett ápolni. Pár perccel később a kék-fehér Braun bosszúból hasbavágta Blumot, Himler Oszkár bíró kiállította az MTK játékosát. A szabálytalanságot követően ketten is a pályára léptek, az ápolás után visszatérő Nádler és Kiss Árkád, az ügyeletes rendőr. Az MTK egyébként is heves vérmérsékletűként ismert játékosa kérdőre vonta a rendőrt: „Kérem, kapitány úr, ne jöjjön be a pályára!” A rendőr zokon vette a figyelmeztetést, és a szintén pályára lépő kollégáját utasította, hogy vezesse ki a Nádlert. Az MTK játékosa tiltakozott, mire még egy rendőr ment a pályára, és ketten kivezették a futballistát.  Molnár György, az MTK kapitánya tiltakozott az eljárás ellen, s némi gúnnyal megkérdezte az intézkedő rendőrt: „Kapitány úr, talán én is kimenjek?”  Kiss Árkád nem habozott: „Vigyék” – mire a két rendőr Molnárt is lekísérte a pályáról. Látta ezt játékostársuk, Kocsis is, s mivel az egyik rendőrt ismerte, szerette volna megkérni, hogy kíméletesen bánjon Molnárral. Erre azonban a rendőr társa hátrafordult, és ököllel fejbeütötte Kocsist. A játékos arcát elöntötte a vér, és azonnal összeesett.

nemzetisport_1926_04_pages22-22_1.jpg

A Nemzeti Sport címlapja a botrány másnapján

Látva, mi történt társaikkal, az MTK játékosai levonultak. Kiss Árkád ugyan engedélyt adott a folytatásra, sőt, arrra is, hogy az igazoltatott játékosok is pályára léphetnek, de a kék-fehérek már nem akartak játszani, így a találkozó félbeszakadt. A rendőr a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában megmagyarázta, miért lépett a pályára:

„A játékos kijárónál álltam, amikor Blum balesete után arra lettem figyelmes, hogy a salakpályáról több néző a pálya felé tart, sőt egyesek már a pályára is  léptek. Nyomban besiettem, hogy elejét vegyem a botránynak és közben futott hozzám Nádler."

Frischer Károly, az MTK intézője elmondta:

„Három játékosunktól megfosztott a rendőri beavatkozás, egészen természetes tehát, hegy nem voltunk hajlandók folytatni a mérkőzést. Amikor közölték velünk, hogy az igazoltatott játékosok is résztvehetnek a további játékban, akkor már a legtöbben megfürödtek és öltözködtek.”

Szigeti Imre, az FTC alelnöke szerint Kiss Árkád nem hibázott, és a zöld-fehéreket illeti a serleg.

„Kétségtelen, hogy a szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselőnek jogában áll a pályára is belépnie, ha ezt szükségesnek véli. Nem tudom, hogy mi vezette a rendőrtisztviselőt erre, de még ha látható ok nélkül ment is volna be a pályára, akkor sincsen senkisem feljogosítva arra, hogy sértő módon lépjen fel a hivatását teljesítő rendőrtisztviselő ellen. De az MTK nem hivatkozhatik arra sem, hogy csapatát meghendikeppelte a rendőri közbelépés, hiszen hivatalosan is közölték az MTK vezetőivel, hogy a csapat minden játékosa résztvehet a további játékban. Nyilvánvaló tehát, hogy az MTK hibájából szakadt félbe a mérkőzés és ha a játékosok izgatott lelkiállapota jogcím lehet is ahhoz, hogy a csapat megmeneküljön a fegyelmi büntetéstől, a mérkőzés két pontját az intézőbizottság kétségtelenül a javunkra fogja; írni és ezzel megnyertük a Húsvéti Serleget és a 12 aranyérmet is.”

tolnaivilaglapja_1926_02_pages58-58.jpg

A Tolnai Világlapja képes tudósítása a Húsvéti Tornáról

A sportújságok vezércikkekben tárgyalták az eseményeket, de a politikai lapok is hosszabb tudósításokban számoltak be az incidensről. S a meccs természetesen még „folytatódott”, dönteni kellett, kié legyen a kupa, de a rendőrség is foglalkozott az üggyel. A kommentárok többsége egyetértett abban, hogy Kiss Árkád hibázott, amikor ugyanis 1922-ben a rendőrség és a labdarúgó-szövetség szabályozta, hogy az ügyeletes rendőr milyen eszközökkel tarthat rendet a mérkőzéseken, egyértelműen kimondták: „A játék menetébe a rendőri kirendeltség csak akkor avatkozzék bele, ha a mérkőzés vezetésével megbízott bírótól erre felszólítást kap, vagy pedig oly tettlegességet tapasztal, melynek megakadályozására vagy teljes megszüntetésére a bíró képtelen.” A tudósításokból kiderül, hogy az MTK–FTC mérkőzésen történtek nem indokolták a rendőri fellépést, nem meglepő, hogy tapasztalt bírák szerint abban a pillanatban, amikor Kiss Árkád kivezettette Nádler Henriket, a meccset vezető Himler Oszkárnak le kellett volna fújnia a találkozót.

aranykor_borito_04_1200w.jpg

Szerzőnk új könyvében a sorozatunk korábbi részeiben megismert történetek is helyet kaptak (további részletek itt)

A serleg sorsáról a rendezők, vagyis az FTC és az MTK nem tudott dönteni. Felmerült, hogy azt "az erkölcsi győztesnek", a Sláviának adják (a prágai csapatról a lapok szuperlatívuszokban írtak), végül zárt kapuk mögött lejátszották az elmaradt 18 percet. A nézők a környező házakról nézték a meccset, gól nem született, így a serleget az FTC nyerte.

nemzetisport_1926_04_pages88-88.jpg

Nemzeti Sport, 1926. április 16.

Egy bő héttel a botrány után az MTK három játékosa állt a IX. kerületi rendőrbíró elé. Nádler Henriket és Molnár Györgyöt hatósági intézkedés megszegése címén egyaránt egymilliós, Kocsis Ferenc hatósági közeg megsértése és hatósági intézkedés megszegése miatt kétmillió koronás büntetést kapott. Kocsis tagadott ugyan, de az egyik rendőr azt vallotta, hogy a játékos cserkefogónak, gazembernek nevezte Kiss Árkádot. Az intézkedő rendőr felelőssége fel sem merült, sőt, az ítélet kiemelte, hogy sportszerű magatartást tanúsított, mert engedte volna folytatni a játékot, sőt, az igazoltatott labdarúgókat is visszaengedte a pályára. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr5812430487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.