Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

A belülvédekezés megítélése

2019.05.23. 19:41 Fradista Utazó

Ez a cikk eredetileg 2012 márciusában jelent meg a Handball.hu weboldalon.

A kézilabdázás szabályaival kapcsolatos közkeletű tévedések egyike, sőt, talán a legelterjedtebb, miszerint, ha a védekező játékos a hatméteres vonalon belül áll, vagy akár csak rálép a vonalra, akkor a támadó csapat javára hétméterest kell ítélni. Sőt, éppen a handball.hu fórumain egy hozzászóló úgy tudta, csak és kizárólag belül védekezésért (azaz azért, ha a játékos a kapuelőtéren belül védekezik) lehet büntetőt adni a kézilabdában. 

El kell mondani, hogy sajnos az elmúlt évtizedek folyamán egyes, a szabályokat felületesen ismerő televíziós kommentátorok is sokat tettek ennek a tévhitnek az elterjedéséért. Ugyanakkor talán mind a sportriporter, mind az egyszeri szurkoló felmérhetné: ha meccsenként 6-8-10 olyan esetet látok, ahol a védő belül áll, de nem ítélnek hétméterest, akkor lehet, hogy mégsem minden esetben a játékvezető téved. 

Kezdésül nézzük meg, mit ír a szabálykönyv, milyen szabálytalanság után kell büntetődobást (közkeletű elnevezésekkel hétméterest, vagy szimplán hetest) ítélni? Mivel érzékeny kérdésről van szó, szeretnénk elkerülni, hogy esetleges fordítási hibákról induljon találgatás, ezért elsősorban a szabálykönyv angol nyelvű változatára alapoznánk a gondolatmenetet. 

A szabálykönyv 14:1-es pontja szerint:

A 7-meter throw is awarded when a clear chance of scoring is illegally destroyed anywhere on the court by a player or a team official of the opposing team.

Azaz:

Hétméteres dobást kell ítélni, ha az ellenfél egy játékosa vagy hivatalos személye, bárhol a pályán, szabálytalanul akadályoz meg egy tiszta gólszerzési lehetőséget.

Ezen kívül van még két, kisebb jelentőségű (bár néha fontos) pont is, de azoknak a kulcsszava is a „tiszta gólszerzési lehetőség”, azaz „clear chance of scoring”. A szabálykönyv magyar nyelvű változata a ugyanerre a fogalomra a „tiszta gólhelyzet” elnevezést használja, a közbeszédben gyakran csak a „gólhelyzet”, vagy „ziccer” elnevezésekkel találkozunk. Az egyszerűség végett, ebben a cikkben a továbbiakban a „gólhelyzet” elnevezéssel mindig a „tiszta gólhelyzet”, „tiszta gólszerzési lehetőség”, „clear chance of scoring” fogalmat fogjuk jelölni. 

Ez a szabálypont egyértelműen tisztázza: büntetődobás megítélésénél a játékvezetőnek nem azt kell vizsgálnia, hogy milyen jellegű szabálytalanság történt (lökés, visszahúzás, ütés, belül védekezés, stb.), hanem csakis azt, hogy a támadó játékos gólhelyzetben volt-e, és, ha igen, akkor a szabálytalanság megakadályozta-e („destroy”, azaz tönkretesz, lerombol) ezt a gólhelyzetet. A hétméteres nem büntetés, csak a gólhelyzet lehetőségének visszaadása. 

Mikor beszélhetünk tiszta gólszerzési lehetőségről? Ez részben a játékvezetők belátásán is múlik, azonban természetesen maga a szabálykönyv is ad hozzá némi fogódzót, a következőképpen (6. szabálymagyarázat):

- A támadó játékos birtokolja a labdát, és uralja a saját testét („has ball and body control”) az ellenfél kapuja előtt, és lehetősége van kapura lőni úgy, hogy őt a lövésben szabályosan már nem lehet megakadályozni. Ide tartozik az is, ha a támadó még nem birtokolja a labdát, de azt azonnal megkaphatná, és ebben őt szabályosan megakadályozni már nem lehet.
- A játékos birtokolja és vezeti a labdát egy gyors ellentámadás során, és - a kapuson kívül - a védők közül senki sincs olyan helyzetben, hogy őt szabályosan szerelni tudná, vagy a kapura lövésben meg tudná akadályozni. Ide tartozik az is, ha a támadó még nem birtokolja a labdát, de a büntetőterületet elhagyó kapussal ütközik. 
- A kapus elhagyja a kapuelőteret, és a labdát birtokló ellenfél megkísérli a labdát az üres kapuba dobni.


Mivel elsődleges tárgyunk most a belül védekezés, gyors indításnál, illetve üres kapunál pedig a legkevésbé sem jellemző, hogy egy védő a kapuelőtéren belül állna, ezért az első pontra kell koncentrálnunk. 

Figyeljük meg, hogy az első pontnál a szabály nem azt vizsgálja, hogy a védő ténylegesen meg tudta-e szabályosan akadályozni a kapura lövést, hanem, hogy ez lehetséges volna-e szabályosan („being able to prevent the shot with legal methods ”). Mivel a labdás játékossal szemben álló védőről mindig azt kell gondolnunk, hogy képes lehet a lövést lesáncolni, ezért azt a támadót, akivel szemben találunk szabályosan elhelyezkedő védőt, nem tekinthetjük gólhelyzetben lévőnek, azaz az ő javára hétméteres nem ítélhető. Azonban, ha a védő nem szabályosan helyezkedik, hanem a kapuelőtéren belül áll, akkor a lövést szabályosan megakadályozni nem tudja, tehát tiszta gólszerzési lehetőségről beszélhetünk – feltéve, hogy a többi feltétel is adott. 

Fontos ugyanis a legelső mondatrész: nem lehet gólhelyzetben olyan játékos, aki nem uralja a labdát és a testét, azaz már korábban egy védő lefogta a lövő kezét, vagy egyszerűen - és általában - nincs is nála a labda. 

Az is fontos tétel, hogy akkor beszélhetünk gólhelyzetről, ha a támadónak lehetősége van kapura lőni („has the opportunity to shoot on goal ”). Ez a feltétel nem adott akkor, ha a támadó játékos nem fordul a kapu felé, keresztirányban mozog, a labdát vezeti (és nem gyors indításnál), ekkor tehát kapura lövési lehetőségről nem beszélhetünk. Természetesen a kapuelőtéren (hétköznapi elnevezéssel: a hatoson) belül állni ilyenkor is szabálytalan, de ezzel a szabálytalansággal a védő nem akadályoz meg gólhelyzetet, tehát nem büntetődobást, hanem szabaddobást kell ítélni, vagy az előnyszabály alapján továbbengedni a játékot. 

A szabálykönyv ír konkrétan a belül védekezésről is (6:2 szabálypont). Ebben is több, számunkra fontos kitételt találunk:

When a court player enters the goal area, the decisions shall be as follows: 
a) goalkeeper-throw when a player of the team in possession enters the goal area in possession of the ball or enters without the ball but gains an advantage by doing so; 
b) free-throw when a court player of the defending team enters the goal area and gains an advantage, but without destroying a chance of scoring; 
c) 7-meter-throw when a court player of the defending team enters the goal area and because of this destroys a clear chance of scoring. 
For purposes of this rule, the concept “entering the goal area” does not mean just touching the goal-area line, but clearly stepping into the goal area. 


Azaz:

Ha egy mezőnyjátékos belép a kapuelőtérbe, a következő ítéletet kell hozni:
a) kidobás, ha a támadó csapat játékosa lép be, labdát birtokolva, vagy a labda nélkül, de ezzel előnyt szerezve
b) szabaddobás, ha a védekező csapat játékosa lép be, és ezzel előnyt szerez, de nem akadályoz meg gólszerzési lehetőséget
c) hétméteres-dobás, ha a védekező csapat játékosa lép be, és ezzel megakadályoz egy tiszta gólszerzési lehetőséget.


Ennek a szabálynak a szempontjából „belépni a kapuelőtérbe” nem azt jelenti, hogy érintve a kapuelőtér-vonalat (köznapi elnevezéssel a hatos vonalat), hanem azt, hogy tisztán belépni a kapuelőtéren belülre. 

A szabályban szó szerint ugyan nincs benne, de a szándék is meghatározó, milyen szándékkal lépett be, milyen szándékkal rövidítette le a védő-útvonalat, stb.

Azaz ez a szabálypont lényegében azt erősíti meg, amit az előzőekből már kikövetkeztettünk: ha a védő a kapuelőtéren belül védekezik, azt előnyszabállyal el kell engedni, vagy legfeljebb szabaddobással büntetni, ha szükséges, egészen addig, amíg ezzel gólhelyzetet nem akadályoz meg. 

Azaz, amint az előzőekben is láttuk: a dolog kulcsa a gólhelyzet, a tiszta gólszerzési lehetőség. 

Egyetlen új dolgot tanulhattunk meg: nem minősül szabálytalannak, ha a védő csak érinti a lábával a vonalat. Ezt a kitételt részletesebben is kifejti egy szabálymagyarázat. Ebben leírják, hogy miért is volt szükség ennek részletezésére: a játékvezetők egy része ugyanis a játék megítélésének egyszerűbb módját választotta: nem figyelt semmit, csak a lábakat, és, ha a védő sarka két centiméterre rálógott a vonalra, máris büntetőt ítélt, azaz a játék eseményeinek megfelelő megítélése helyett a belül védekezésbe menekültek. Itt részletesen is tisztázódik, hogy nem kell szabálytalannak ítélni a védekezést, ha a védő játékos talpának kisebbik része sérti csak meg a kapuelőteret, különösen, ha látható, hogy a támadást belépés nélkül is meg tudta volna akadályozni. A szabály célja, hogy a védők alapvetően ne a lábukat és vonalat nézzék egész meccsen, hanem a játékra figyelhessenek annak veszélye nélkül, hogy egy pár centiméteres rossz helyezkedés miatt büntetődobást ítélnek ellenük. Ez különösen a női mezőnyben fontos, ahol a védők sok esetben akár mindannyian a 6-7 méteres sávban tartózkodnak, és oldalirányú mozgás közben gyakran lépnek rá szándékolatlanul a vonalra, de a szabály természetesen a férfiakra is ugyanígy vonatkozik. 

Nézzünk néhány tipikus példát a fentiek bemutatására!

A támadó játékos labdával a lövő kezében kapura tör, vele szemben 6,5 méteren helyezkedik a védő. A védő egy mozdulattal lefogja a támadó játékos labdás kezét, azonban a támadó olyan lendülettel érkezik, hogy mindketten besodródnak a kapuelőtéren belülre. 

Mi a helyes ítélet? Szabaddobás befelé, azaz a támadó csapat javára. 

A labdás játékos ugyanis egyetlen pillanatig sem volt gólhelyzetben: előbb volt vele szemben szabályosan helyezkedő védő, utóbb pedig már nem volt ura a saját mozgásának, nem volt lehetősége kapura lőni, mivel fogták a labdás kezét. Meghatározó, hogy a védő hol vette fel a kontaktust a támadó játékossal. (Vigyázat, ha a támadó úgy lép el a védő mellett és kerülnek együtt a büntetőterületen belülre, hogy az az első kontaktus után még mindig fennáll a gólszerzési lehetőség - tiszta gólhelyzet - ez hétméteres.) Ha a játékvezető a védőmozdulatot durvának ítéli, sújthatja a védőt sárga lappal, kiállítással vagy piros lappal, de ez nem befolyásolja a szabaddobás megítélését. 

A támadó játékos labdával a lövő kézben kilenc méterről lendületből megindul, a védő úgy lép be eléje, hogy a sarka a vonalon áll. A védő nem szabálytalankodik a támadóval, aki a lendülettől nekimegy, és feldönti, lövés nélkül. 

Mi a helyes ítélet? Szabaddobás kifelé. 

A védő lába csak érintette a vonalat, ez pedig a 6:2 szabálypont szerint nem szolgálhat alapul szabálytalanság megítélésére, így az egyedüli fennmaradó cselekmény egy támadó szabálytalanság (köznapi elnevezéssel „belemenés”), és ennek megfelelően kell ítélni. 

A jobbkezes támadó játékos, bal kezében a labdával kapura tör, a védő belép elé a hatoson belülre, és megakadályozza a lövésben. 

Mi a helyes ítélet? Nem egyszerű megmondani. Alapvetően a játékvezetőnek nem kellene azon gondolkodnia, hogy a játékos vajon azzal a kezével, amelyikben a labda van, kapura tudna-e lőni. Mégis több esetben látjuk, hogy ilyenkor nem adnak hétméterest, csak szabaddobást, mert úgy ítélik meg, a rosszabbik kézben lévő labda nem jelent gólhelyzetet. A játékvezetőnek nem feladata, hatásköre annak „vizsgálata, megállapítása” hogy a játékosnak melyik az ügyesebbik keze. 

A labdás támadó szélső a hatos vonallal párhuzamosan mozog, nem tud kapura fordulni, mert ebben a büntetőterület vonalán, részben azon belül mozgó védő megakadályozza. 

Mi a helyes ítélet? Szabaddobás befelé.

Mivel a támadó játékos nem tudott a kapu felé fordulni, nem volt lehetősége a kapuralövésre, ezért nem volt gólhelyzetben, így az ő javára büntetődobás nem ítélhető. 

A támadó csapat úgynevezett kínai figurát próbál eljátszani: egyik játékosuk a kapuelőtér fölé ugrik, egy másik pedig feléje dobja a labdát. A levegőben lévő labdát egy védő, a büntetőterületre lépve vagy onnan felugorva elüti. 

Mi a helyes ítélet? Hétméteres. A támadó ugyan nem birtokolta a labdát, de ha azt a támadójátékos megkapta volna, már a védő szabályosan a labda átvételében, majd utána a lövésben nem akadályozhatta volna meg, ezért fennáll a tiszta gólhelyzet. 

(Megjegyzés: A „sikertelen” kínai próbálkozásnál, amennyiben a támadójátékos beugrik a kapuelőtér fölé és a labdát nem kapja meg, leérkezésekor azonnal, a védő csapat javára a kapuelőtér megsértéséért, szabaddobást kell ítélni.)

A támadó játékos kapura tör. Tőle két méterre, oldalirányban, egy védő a kapuelőtéren belül áll (aki őt nem akadályozza vagy helyzetével nem zavarja). A lövést a kapus védi, vagy az a kapu mellé száll.

Mi a helyes ítélet? Semmi, megy tovább a játék. A védő ugyan belül helyezkedett el, de ezzel nem szerzett előnyt, ezért nem volt szabálytalan. 

A támadó játékos kapura tör. A védő vele szemben a kapuelőtéren (hatoson) belül áll. A támadó játékos oldalirányban kicselezi a védőt, majd, anélkül, hogy ő maga lépéshibát vétene, vagy belépne a kapuelőtéren belülre, a kapuelőtér fölé ugorva kapura lő, a lövést a kapus védi vagy a labda elkerüli a kaput.

Mi a helyes ítélet? Semmi, megy tovább a játék. 

A védő ugyan belül állt, de a lövő játékost védőakcióval vagy helyzetével nem akadályozta és ezzel nem akadályozta meg a tiszta gólhelyzetet, mivel a támadó egy másik pozícióból tisztán kapura tudott lőni. 

A labdás játékos kapura lő, a védő a hatméteres vonalon kívülről ugrik fel, blokkolja a lövést, majd a kapuelőtéren belül ér talajt. 

Mi a helyes ítélet? Semmi, megy tovább a játék. A szabályok szerint nem szabálytalan, ha egy játékos a labda megjátszása után lép be a kapuelőtérbe, és ebből (mármint a belépésből) nem szerez előnyt (tipikusan a ziccergólok ilyenek, de ezt a szituációt a védőknél is ugyanígy kell megítélni). 

(Megjegyzés: a büntetőterületen belülről indított blokkolás, sáncolás megítélése a kapujátékvezetők feladata, ők ezt egy lényegesen kedvezőbb pozícióból teszik mint sok néző.)

A fentiekből talán megérthető, hogy miért is nem ítélnek sok esetben büntetődobást a játékvezetők, akkor sem, ha egy vagy több védő rajta áll a hatos vonalon, vagy akár azon belül. Ne ítéljük tehát a játékvezetők ténykedését alaptalanul hibásnak, vagy részrehajlónak (mind emellett a játékvezetőknek is lehetnek hibás ítéletei, amelyeket nem kell jónak elfogadni vagy utólagosan megmagyarázni)!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr1414852660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.