Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Magyarország - Románia 31-21 (12-11)

2019.07.18. 00:22 Fradista Utazó

Viszonylag nyugodtan várhattuk a Románia elleni mérkőzést a középdöntő utolsó fordulójában. Még egy négygólos vereséggel is meglett volna az elődöntő, az pedig a lehetséges ellenfeleket ismerve tiszta volt, hogy a csoportelsőség nem jelent igazán előnyt, szóval tulajdonképpen egy négygólos vereségig jók vagyunk. 

Ráadásul az előjelek egyértelműen arra utaltak, hogy a román válogatott gyengébb nálunk, így végképp nem sok izgulnivalónk volt, vagy legalábbis nem sok lehetett volna. 

eb_noi_u19_2019_hun_rou_1.jpg

Fotó: EHF

Valójában viszont a csapat kifejezetten feszültnek tűnt. Különösen a támadásoknál volt feltűnő, hogy hihetetlen mennyiségben hagytuk ki a tiszta helyzeteket is akár. Több helyzetet lőttünk mellé, fölé, mint az előző meccseken összesen, és akkor ehhez jött még, amit a kapusba lőttünk. Schatzl Natalie élen járt a kihagyott helyzetek számában, de a többiek is igyekeztek felzárkózni mellé (statisztika nemhogy erről, de még a több, mint egy napja befejeződött norvég meccsről sincs, de ezt már megszoktuk). 

A védelemből eközben hiányzott a kellő agresszivitás, viszont elég pontos és fegyelmezett volt, kevés hibával. A kapuban pedig ezúttal Herczeg Lili parádézott, időnként ziccereket is hárítva, a távolabbi lövéseket pedig nagy magabiztossággal védve. Erre akár építkezhettünk volna is, ha közben elöl nem hagytuk volna ki szakmányban a helyzeteinket. Így azt mondhatjuk, Herczeg tartotta víz felett a csapatot. 

Persze el kell ismerni, Dragos Dobrescu román edző és csapata igazán jól felkészültek a magyarok játékából, a lerohanásainkat csírájában elfojtották, az EB eddigi meccsei közül most tudtunk a legritkábban lerohanásból kapura lőni. Felállt fal ellen viszont sok helyzetet tudtunk kidolgozni, csak nem tuduk őket belőni. 

A félidőben így is vezettünk egy góllal. Nem kellett izgulnunk, már csak azért sem, mert még egy négygólos vereség is belefért volna, ahhoz képest meg azért nem álltunk rosszul. Ennél is fontosabb, hogy Golovin Vlagyimirról már tudhattuk, a csapatai inkább a második félidőt nyomják meg. Egy éve Debrecenben az U20 világbajnokságon még rosszabbul álltunk Románia ellen a szünetben, ráadásul az már egyenes kieséses meccs volt, és akkor végül simán nyertünk. Abban is bízhattunk, hogy Golovin a második félidőre megtalálja azt a csapatot, amelyikkel ma sikeresek tudunk lenni - no, meg abban, hogy csak nem fogunk már megint ennyi helyzetet kihagyni. 

És ez tulajdonképpen szinte tökéletesen be is vált. A széleken Stranigg Zsófia (akinek az utolsó pillanatig küzdenie kellett a keretbe kerülésért, azóta viszont szinte folyamatosan bizonyít) a bal, és Bánfai Kíra a jobb oldalon megbízhatóan teljesítettek, és a belső posztokon is stabilabbá vált a játék. Az előző meccsek tapasztalatai alapján nem gondoltuk volna, de egyetlen mezőnyjátékosunk volt, aki nem szerzett gólt Románia ellen: Tóth Nikolett. Próbálkozott ő is, csak sosem sikerült. De voltak mások, akik beugrottak és megoldották. Kácsor Gréta, Vámos Petra emelhetőek ki leginkább, és azért Tóthnak is volt sok hasznos megmozdulása, csak a gólszerzés nem jött össze. A második harminc percben 19 gólt szereztünk, Romániának egyszerűen esélye sem volt, hogy ezzel lépést tartson. Már csak azért se, mert még ha kapura lövésig el is jutottak, Herczeg Lili még mindig ott volt. 

Az előny egyre csak nőtt, és az első félidőben még jóindulattal is nyögvenyelősnek nevezhető mérkőzés az ötvenedik perc környékére egyértelműen eldőlt, attól kezdve csak az volt a kérdés, lesz-e közte végül tíz. Lett. 

Eddig mindig lett valahogy. Az eddigiek alapján láthattuk: még ha rosszul játszunk, akkor is határozottan jobbak vagyunk az 5-8. helyre sorolt, azaz alapvetően nem kutyaütő csapatoknál is. A magyar csapat előtt ezen az EB-n már csak két mérkőzés áll. Az elődöntőben Oroszországgal, majd az utolsó napon (reményeink szerint a döntőben, rosszabb esetben a harmadik helyért) Hollandiával vagy Norvégiával fogunk játszani. Azokat a meccseket csak úgy lehet megnyerni, ha a mérkőzés nagy részén fenn tudjuk tartani a jó teljesítményt. A Válogatott Blog kiküldött tudósítójaként elegendően sok mérkőzést láttam a helyszínen ahhoz, hogy határozottan ki merjem jelenteni: az orosz és a holland válogatott is jobb, mint bárki, aki ellen eddig pályára léptünk. Tovább kell fokozni a teljesítményt, és azt hosszabb ideig kell fenntartani, ha érmet szeretnénk nyerni. És nem szabad túlizgulnunk sem. Ezek a Románia elleni meccs legfontosabb tanulságai. 

Az elődöntőben pénteken, 19-én, 18 órai kezdettel lépünk pályára Oroszország ellen, szintén a győri Audi Arénában. A meccset valamelyik közszolgálati televízió (az M4 Sport vagy a Duna World), és interneten az EHF TV fogja közvetíteni. Jegyek is kaphatóak még, ezer forintos egységáron. 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr7314968522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2019.07.18. 07:36:01

"Hollandiával vagy Dániával fogunk játszani"

Nem Dánia, Norvégia.