Válogatott okosságok

1932. december 12-én született Dalnoki Jenő, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott egykori olimpiai bajnok balhátvédje, mesteredző.

1947-ben, tizenöt évesen kezdett a zöld-fehéreknél focizni. Első edzője Kiss Gyula, az egykori jobbösszekötő volt. Volt bajnok a serdülő- és az ificsapattal is.

A Ferencváros ifjúsági csapatában a negyvenes évek második felében az álló sorban balról a negyedik Csányi és Guba között

Három év múlva már az első csapat tagja volt. A kiváló balhátvéd élete első meccsét az első csapatban jobbhátvédként kezdte egy Béke Kupa meccsen 1950 augusztusában. A Fradi 2:1-re kikapott a Dózsától.

Ez a fotó 18 éves korában készült, amikor 1950-ben először játszott az NB l-ben az ÉDOSz SE játékosaként

Egy 1952-es csapatképen jobbról a harmadik Ombódi Imre és Csoknyai Tibor között

1953 tavaszán az Üllői úton a Postás ellen vív fejpárbajt az ellenfél csatáraival...

...ősszel a londoni emlékezetes 6:3-as diadal után a Bp. Kinizsi csapatkapitánya, Kispéter virágcsokorral köszöntötte a Honvéd színeiben játszó wembley-i hősöket. A roskadásig telt Üllői úti lelátók előtt ezen a mérkőzésen a Kinizsi-játékosok hősies küzdelemben harcoltak ki 0:0-ás döntetlent a Honvéd ellen. A Bp. Kinizsi játékosai között balról a hatodik Dékány Ferenc és Orosz Pál között

1954 nyarán a Kinizsi bulgáriai turnéján Szófia egyik parkjában készült képen a jobbszélen...

...ősszel a kitűnően játszó hátvéd a Népstadionban egy gátfutónak is becsületére váló lendületes mozdulattal szerzi meg a labdát a dorogi Varga János elől...

...december végén utolsó mérkőzését is lejátszotta, s 4:0-ra győzött a Sztálinvárosi Vasas ellen a Bp. Kinizsi együttese, amely ezzel a győzelemmel véglegesen bebiztosította magának a bronzérmet az NB l-ben. A győztes mérkőzés után boldogan futnak le a pályáról a játékosok, legifjabb szurkolóik kíséretében. Balról a második Kispéter Mihály és Szabó László között

Egy 1955 tavaszi formációban jobbról a harmadik Fenyvesi Máté és Borsos Miklós között...

…ősszel 3:1-es Vörös Lobogó győzelem született az örökrangadón a Népstadionban. Közelről nézi, ahogy Kovács I. Imre könyökkel véletlen fejbeüti Gulyás Gézát...

...és egy őszi formációban jobbról az ötödik Szabó László és Fenyvesi Máté között

1956 tavaszán a pécsi Törekvés-pályán támadnak a hazaiak. A mérkőzésen a Bp. Kinizsi biztosan győzött 3:1-re, de a játék képe mégis igen változatos volt. A Pécsi Dózsa csatársora sok támadást vezetett, de azokat vezetésével a Kinizsi-védelem rendszerint sikeresen hárította. Az öklöző Gulyás Gézát biztosítja...

...ősszel a Vörös Lobogó ellen a Népstadionban a Fradi 3:2-re kikapott. A duplázó Sándor Csikar őt már átjátszotta, ezúttal Mátrai Sándor próbálja szerelni...

...és egy történelmi kép 1956 decemberéből a csapat újvidéki túrájáról. Ekkor játszott a csapat először a visszavett Ferencváros név alatt, az ellenfél a Vojvodina volt. Az álló sor jobbszélén, Gulyás Géza mellett

1957 tavaszán az MTK 1:0-ra legyőzte a Ferencvárost. A legendás Dalnoki-Sándor párharcok egyike...

1986-ban mondta, mikor kérdezték pályafutása legnagyobb ellenfeléről: Igazán csak egy volt, Sándor Csikar, aki sokszor kifogott rajtam, nála ördöngösebben talán senki sem cselezett, csak ritkán jöttem rá, hogy miben töri a fejét... A többiek? Sokan a közelembe sem jöttek, mert féltek...

...ősszel a Fradi 6:2-re verte a Népstadionban a Dorogi Bányászt. Az egyik vendéggól után a teljes védelem szomorúan kostatálja az események, ő jobbra, hátul

1959 tavaszán a Győr 1:0-ra megverte a Ferencvárost. Szentmihályi Antal öklözi ki a labdát előle és Mátrai Sándor elől

1960 márciusában a Pécsi Dózsa elleni 4:0-ás találkozón a mérkőzés előtt az álló sorban jobbról a második Rákosi gyula és Vilezsál Oszkár között...

...majd öt fordulóbal később az MTK elleni 2:0-ra elvesztett találkozó előtt a kezdőcsapatban, balról a második Landi Ferenc és Albert Flórián között...

...és ezen a találkozón készült az az ikonikus kép is, amellyel évtizedeken át illusztrálta minden kiadvány (újság, könyv és a cikkünk borítóképén mi is) a Dalnoki-Sándor Csikar párharcokat is

...az 1959/60-as csapat képén a középső sorban jobbról a második játékos Horváth György és Albert Flórián között...

...általában megbízható tizenegyesrúgó volt. A Népstadionban augusztusban (ismét) a Pécsi Dózsa ellen is biztosan értékesíti a büntetőt Zengői István kapujába

1961 tavaszán a Fradi 2:0-ra nyert a Megyeri úton. Mátrai Sándorral mentenek Landi Ferenc kapujának légterében

1962 tavaszán a Ferencváros 2:1-re kikapott a Népstadionban az Újpesti Dózsától. Bene Ferenccel gyűlik meg a baja...

...májusban a Húsvéti Tornán az Austria Wient legyőző csapatban az álló sor balszélén Novák Dezső mellett...

...és a KK-ban a Spartak Hradec Kralové ellen a csehszlovák csatár elől lövi vissza a labdát...

...ősszel a bajnoki nyitányon Szegeden a SZEAC nyert 1:0-ra. Hajós Imre elől fejeli ki a labdát...

... decemberben pedig csapatkapitányi minőségben a Sampdoria elleni VVK-mérkőzés előtt

1963 tavaszán a Képes Sport Ceruzajegyzetek címmel közölt tudósítást egy Budapesten zajló nemzetközi cselgáncsversenyről. A játékvezetőről szóló jegyzet:
Cselgáncs-gálát visel ő is. Azt a sajátságos vászon-pizsamát színes övvel. Néha olyan, mintha maga is versenyző lenne, hárman küzdenének a szőnyegen. Szinte csodálkozni kell, hogy a nagy zűrzavar közepette nem tévesztik össze az ellenféllel. Merő véletlenségből beakasztanának neki egy belső horogdobást - ez mókás lenne. Persze zűr nem támadna belőle. Kivédené, ö is családtag, megvannak a maga danjai. Szól a síp. Galambos és Bogoljuvov hagyományos pózban, térden állva várja a bírói döntést. A cselgáncssport az eredményhirdetés idejére visszatér a feudális korszakba. Te vagy a mester, a főnök, a tudós - mondja ez a póz - mi alávetjük magunkat a döntésednek. Érdekes egy pillanatra elképzelni Sándort és Dalnokit ebben a helyzetben.

Ebben az évben 75 ezer (!!) néző előtt lett 0:0 az örökrangadó. Csikar a Fradi-védők gyűrűjében. Ezúttal azonban az MTK-szélső nem volt játékos-kedvében... Balról jobbra: Perecsi Tibor, Sándor Csikar, Páncsics Miklós, Dalnoki Jenő és Novák Dezső

1963 májusában is rendeztek Húsvéti tornát, 3:3 lett a Ferencváros-Rapid találkozó. Munkában a Fradi-védelem. Seitl elcsúszik, így Havasi Sándorral közös erővel fel tud szabadítani...

...1962/63-ban, tizennégy év után lett újra bajnok a Ferencváros. Az álló sorban balról Vilezsál Oszkár és Albert Flórián között...

...ősszel a SZEAC-ot 3:1-re verte a Ferencváros a Népstadionban. Szabadrúgáshoz tenné le a labdát, a szegedi védelem azonban eldugja azt egy percre

1964 őszén a Ferencváros 25 ezer néző előtt győzni tudott Tatabányán, ezzel lett bajnok. A győztes csapatban a mérkőzés előtt balról a csapatkapitány Géczi István mellett

1965 márciusában a Stadio Olimpicóban a VVK 3. fordulójának első meccsén az AS Roma csapatkapitányával, Giacomo Losival, a mérkőzés előtt. A Fradi kettősgyőzelemmel ment tovább...

...a sorozat végén a csapat a VVK-trófeával. A legfelső sorban jobbról a harmadik Géczi István és Orosz Pál között

Utolsó meccse 1966 novemberében volt Ózdon, ahol csapata 6:0-ra nyert.

- Nem tagadom, kemény játékos voltam - mondta a visszavonult hátvéd. - Szerettem a férfias küzdelmet, néha át is léptem azon a bizonyos határon. Jegyeztem mindent. A húsz év alatt tízszer állítottak ki, s összesen 18 hónapra tiltottak el a játéktól. Máskor sérülés is közbeszólt. Nem is olyan régen már-már úgy volt, hogy be kell fejeznem a játékot. Nyolc hónapot hagytam ki, porcleválás miatt. Aztán újra kezdtem, mert nagyon szerettem a labdarúgást.

Kétszeres bajnok, egyszeres MNK győztes. 1963-ban VVK elődöntős, 1965-ben győztes. Összesen 439 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 283 bajnoki, 132 nemzetközi, 24 egyéb hazai díjmérkőzés. Góljainak száma: 21 (9 bajnoki, 12 egyéb), amit főleg 11-esek rúgásával szerzett, mivel szinte mindig balhátvédként játszott.

A Ferencvárossal kétszer volt bajnok, háromszor bajnoki ezüst, ötször bajnoki bronzérmes. Egyszer nyert Magyar Népköztársasági Kupát, egyszer pedig kupaezüstöt.

Játékosként nyert Vásárvárosok Kupáját (a mai EL egyik elődje), volt elődöntős, a BEK-ben pedig negyeddöntős.

Ami játékstílusát illeti, méltán tekinthetjük a mai erőfutball egyik előfutárának. Szorosan fogta a területére betörő csatárt, és kompromisszumok nélkül, testi erejének bevetésével próbálta szerelni őt, illetve akadályozni mozgásában. Ezáltal az akkori futballban időnként durvának tűnt.

Ritkán mentek el mellette a szélsők, de ha ez megtörtént, esetleg a csatár csak kicsit repült és nem nagyot, a szurkolók az akkor szállóigévé vált „Puha vagy, Jenő!” rigmussal buzdították.

1952-ben a helsinki olimpián aranyérmes lett az alakuló Aranycsapattal. a tornán egy mérkőzésen szerepelt, Turkuban a románok elleni 2:1-re megnyert selejtezőn

Az olimpiára készülve, Lantos Mihállyal és Lóránt Gyulával. Nem sok csatársor fogott ki rajtuk

Ő volt az FTC történetének első labdarúgó olimpiai bajnoka

Az olimpiai bajnokság utáni parlamenti fogadáson Budai II-vel és Cziborral

1952 őszén politikai nyomásra sem volt hajlandó nevelő klubjából átigazolni a biztos válogatottságot ígérő Honvédba. 1960-ban a római olimpián bronzérmes volt. Játszott mindhárom csoportmeccsen, A válogatottban 1952 és 1961 között összesen 14 alkalommal szerepelt.

1956 júliusában, a harmadikon, Lengyelország ellen ez a magyar csapat győzött biztosan a Népstadionban 4:1-re. Balról a hatodik Szojka Ferenc és Kotász Antal között

Az ötödik válogatottsága alkalmából 1957 novemberében a Népstadionban a norvégok elleni világbajnoki selejtező (5:0) előtt a kezdőcsapatban jobbról az ötödik Sándor Károly és Mátrai Sándor között

...és a mérkőzésen Grosics Gyulával hűtik le a norvég csatár góllövőkedvét

Hatodik válogatottsága 1960 májusában az angolok elleni 2:0 a Népstadionban. A kezdőcsapatban balról az ötödik Sándor Károly és Bundzsák Dezső között...

...és a találkozón egy lövést próbál blokkolni

Fenyvesi Mátéval, az örök baráttal, meccsre készülve

A hetedik válogatottsága 1960 júniusában volt a Népstadionban a Skócia elleni barátságos találkozón, amely 3:3-ra végződött. A mérkőzés előtt a Himnuszt hallgató csapatban balról a harmadik Fenyvesi Máté és Sándor Károly között

Nyolcadik válogatottsága 1961 áprilisában a Megyeri úton az NDK elleni Vb-selejtezőn, amikor 2:0-ra nyertünk. A mezőny legjobbjaként ezúttal fejjel rombol, mellette Solymosi Pixi...

...két héttel később a kilencediken, a rotterdami, hollandok elleni 3:0-ás győztes Vb-selejtezőn Mátrai Sándorral vágják ki a labdát a hazaiak csatára, Gerard "Pummy" Bergholtz elöl...

...júniusban, a tizenkettediken az osztrákok 2:1-re nyertek a Népstadionban barátságos találkozón. A mérkőzés előtt, a himnuszok alatt balról az ötödik Sándor Károly és Solymosi Ernő között...

...december elején az utolsóelőttin Santiagóban a Chile elleni 5:1-es vereséggel zárult barátságos találkozón Landa a vezető gólt lövi Sipos Ferenc és közte...

...utolsó válogatott találkozóján a hónap végén Montevideóban Uruguay ellen 1:1-es döntetlent ért el válogatottunk. Uruguayban - mint a mellékelt ábrák mutatják - nem csupán láb, fej és szív dolga a foci. Működik ott a kéz és a könyök Is. Fenn: az uruk csatára ugyancsak gyomorszájon könyökű őt. Lenn pedig: kart-karba, egy sasszé jobbra... mintha valami barokk társastáncot járna emberével...

...és a túrázó válogatott kerettel az alsó sorban jobbról a harmadik Mátrai Sándor és Albert Flórián között

1959-60-ban nyolcszoros olimpia válogatott.

A római olimpiára készülve 1960 áprilisában a Népstadionban a csehszlovákok elleni 2:1-re megnyert felkészülési mérkőzésen a kezdőcsapatban balról az ötödik Göröcs János és Orosz Pál között

Negyvenkétszer szerepelt a B válogatottban is.

1955 őszén a 2:1-es olasz győzelemmel végződött Olaszország B-Magyarország B mérkőzésen, Livornóban a hazaiak első góljának szerzőjét, Tortult próbálja becsúszva szerelni

1956 tavaszán Magyarország B-válogatottja pompás győzelmet aratott Prágában a csehszlovák B-válogatott fölött. Jelenet a 3:1-es győzelemmel végződött mérkőzésről. Dalnoki, a magyar csapat balhátvédje és Josef Venglos (a későbbi csehszlovák szövetségi kapitány, aki az 1980-as olaszországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett csapatával) küzd a labdáért

1957 tavaszán a Nagyerdei stadionban a bolgárok B-válogatottja ellen készült közös csapatképen (a magyarok fehérben) az alsó sor jobbszélén

A magyar B-válogatott 1959. novemberében 2:0-ra győzött a Népstadionban az olaszok B-gárdája ellen fejjel tisztáz (balra)

Még játékos korában elvégezte a segédedzői, majd pedig a Testnevelési Főiskolán 1962-ben az egyéves edzői tanfolyamot. Utána beiratkozott a hároméves szakoktatói tanfolyamra, amelyet 1966-ban sikerrel fejezett be. 1966 telén megkapta az FTC ifi III. csapatát (akkor még nem kor, hanem tudás alapján sorolták be az ifjúsági korosztályú labdarúgó palántákat).

A Ferencváros utánpótlás-edzőjeként 1969-ben

1970-ben ideiglenesen az első csapat vezetőedzője is lehetett.

Az 1970-es egyidényes bajnokság ezüstérmes csapatával (itt még dr. Kalocsay Géza másodedzőjeként) az álló sor bal szélén Kerekes Gyula tartalékkapus mellett

A Fradi ifi edzőjeként 1973-ban a kép balszélén

1973 és 1978 között öt idényen át 264 mérkőzésen ült a kispadon. Egy-egy bajnoki cím és bajnoki ezüst-, két bajnoki bronzérem, három MNK-győzelem és egy KEK második hely 1975-ben a legfontosabb sikerei.

A Ferencváros 1973/74-es csapatképén a középső sor balszélén Szőke István mellett

Szinte minden akkori játékosával emlékezetes volt a szakítása. Álljon itt egy példa, Branikovits László esete. Az edzéseken sorozatban gyakorolták, hogy Ebedli indítja Pusztait, ő elfut, bead, Branikovits érkezik a rövidre, középre, vagy a hosszúra Szabó Ferenc. Branikovits azonban egyszer csak leállt, az edző hangja azonnal felcsattant:
- Miért nem mész a rövidre Branikovits?
- Jenő bácsi, ezt a futóbolondot nem lehet követni!
- Jó, akkor az játszik, aki tud Pusztaival futni!
És szombaton már Branikovits a kispadon találta magát. A következő hetekben is... 1976 nyarán pedig a Ferencváros átadta őt a Csepel csapatának.

A Ferencváros edzőjeként olyan szentségtörést követett el, mint hogy gyakorlatilag belekényszerítette Albert Flóriánt a búcsúba, de ő léptette le a színről Géczi Istvánt, Juhász Istvánt, Máté Jánost, küldte el Páncsics Miklóst és Szűcs Lajost a Honvédba, Kű Lajost a Vasasba, Branikovits Lászlót a Csepelbe. Hogy csak a legnagyobb neveket említsük.

Cserébe olyan játékosokat épített be a csapatba, mint Rab Tibor, Magyar István, Pusztai László, Takács László, Onhausz Tibor, Ebedli Zoltán, Szabó Ferenc, Viczkó Tamás, Kelemen Gusztáv és Vad István. És persze, nem elfeledendő Nyilasi Tibor sem…

Hírmondónak maradt Vépi Péter, Martos Győző, Mucha József és Bálint László.

1974 tavaszán az újonnan átadott Üllői úti stadion előtt a Ferencváros edzőjeként játékosaival, Páncsics Miklós, Vépi Péter, Bálint László, Géczi István és Juhász István társaságában

A mester és tanítványai. Ülnek balról: Viczkó, Onhausz, Ebedli Z, Takács, Rab, Kelemen, Nyilasi, Kollár, Magyar, Ebedli F.

Edzőként legendásak voltak öltözői szólásai. Az erőseket motiválta, a gyengéket elpusztította. 1974 májusában az Üllői úti stadion avatásakor a Ferencváros történelmi vereséget szenvedett a Vasastól. A mérkőzés után azt mondta az öltözőben, "Nem kötelező az FTC-ben szerepelni. El kell dönteni, ki akar nálunk játszani, és azt is, ki alkalmas erre." Nagyon kemény szavak…

Az első edzői siker, 1974. május 1-jén Magyar Népköztársasági Kupát nyert a Ferencvárossal. Az álló sor jobbszélén Megyesi István mellett

1974 őszén annyi ifjúsági korú játékos szerepelt a Ferencváros első csapatában, hétről hétre annyi új fiút dobtak a „mélyvízbe”, hogy egyes ferencvárosi szurkolók egymástól tudakolták, mi is a csapat összeállítása. Mindenesetre eddig őt igazolták az eredmények. Helyes döntéseit mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy csikócsapatával is könnyedén érte el az őszi harmadik helyet.

1975 tavaszán az MNK győztes csapatban, a trófeával együtt a felső sorban balról a harmadik Monostori Károly intéző és Rab Tibor között

1975-ben a Képes Sport Ön tizenegye szavazásán a szurkolók az év edzőjének választották. A közönség csapata: Rothermel - Nagy III., Bálint, Kovács J., Rab - Nyilasi, Pintér, Nagy L., - Fazekas, Pusztai, Váradi. Edző: Dalnoki Jenő.

A díjat a labdarúgókkal együtt a Képes Sport Ezüstjubileum ünnepség keretében vehette át. Reznák János, korábbi birkózó és Sidó Ferenc korábbi asztaliteniszező társaságában

Az 1975 őszi első csapattal a legfelső sor balszélén Szigeti Ferenc másodedző mellett...

...és az 1975/76-os bajnokcsapatban, amelyik megtörte az Újpesti Dózsa hétéves egyeduralkodását, a szezon kezdetekor legfelső sorban a két pályaedzője, Novák Dezső és Szigeti Ferenc között

Viczkó Tamás az Újpesti Dózsába igazolása meglepetést keltett még szakberkekben is. Az egykori védő tősgyökeres ferencvárosi volt, együtt nőtt fel azokkal, akik a zöld-fehérek akkori sikereinek főszereplői voltak. Tulajdonképpen egy hármas csere gondolata nyomán röppent fel a neve. Ha a Tatabánya megkapja Juhász Pétert, s ha a Ferencvároshoz igazol Dombai András, a bányászok utánpótlás-válogatott kapusa, akkor Viczkó mehet a lila-fehérekhez. Végül minden pontosan így történt, s a hátvéd átköltözött az Üllői útról a Megyeri útra. Dalnoki megkérdezte tőle: Te, ugye, szereted a Fradit? Mindennél jobban! Akkor igazolj a Dózsába, mert nekem kell egy kapus!

1976-ban a Képes Sport Ön tizenegye szavazásán a szurkolók ismét az év edzőjének választották. A közönség csapata: Kovács L. - Török, Bálint, Kereki - Nyilasi, Ebedli, Pintér - Pusztai, Törőcsik, Váradi. Edző: Dalnoki Jenő.

1976-ban is az év edzője lett

1976-ban Kutas István, az MLSZ elnöke által szervezett, a TF-en megrendezett edzői továbbképzőn Lantos Mihály, Mezey György, Makray Balázs és Budai László társaságban

1976 őszén a Labdarúgás című szaklap kerekasztal beszélgetésén Baróti Lajos, Keszthelyi Mihály, Dalnoki Jenő, Németh Gyula sportújságíró és Kovács Ferenc társaságában...

...szeptemberben pedig a zuhogó esőben, a Népstadionbeli Vasas elleni rangadón a lecserélt Pusztait kiséri az öltözőbe

1977-ben a Fradi kispadján Takács gyúró, Dr. Juhász József, Dr. Farkas Endre társaságában

Nyilasinak - köztudottan nem volt nagy lövőereje, csak elvétve szerzett gólt távoli lövésből, a tizenhatoson kívülről - mondta egyszer taktikai utasításként: Nyílkám, ha hozod fel a labdát és a tizenhatos vonalához érsz, nyugodtan bikázd csak rá teljes erőből. Aztán marhagyorsan szaladj utána és az ötösről gurítsd be!

A Ferencváros 1976/77-es bronzérmes csapatképén a felső sor közepén Vépi Péter és Csaja Mihály között

A Ferencvárosi Torna Club történetében ő az az edző, aki a legtöbb mérkőzésen dirigálta a zöldmezeseket.

A legismertebb és legikonikusabb kép róla, akár sztárfotónak is mondhatnánk: az Üllői úti kispadon az elmaradhatatlan pipával. A legtöbben talán így őrzik az emlékezetükben

Ferencvárosi edzői időszakának elején 1975 őszétől félévig az utánpótlás-válogatott megbízott szövetségi kapitánya is volt.

1976 márciusában az angolok elleni 3:0-ra megnyert utánpótlás Eb-elődöntőn a fejére ütést kapó Fekete László állapotát vizsgálja

1979 és 1982 között az MLSZ munkatársa volt ezalatt két éven át a diákfocit koordinálta, majd újabb két évig az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya volt.

A magyar diákválogatott szövetségi kapitányaként csapatával 1980-ban...

...és az ifiválogatott edzőjeként, a válogatott gyúrójával, Vinkovits Lajossal és egy másik ősfradistával, dr. Lakat Károllyal, aki akkoriban éppen szövetségi kapitánykodott

Az ifjúsági válogatottban olyan gyerekek játszottak a keze alatt, mint Kurucz, Kiprich, Selyem, Détári, Grósz, Hajszán, Takács, Pecsics, Mészáros, Balogh, Csima, Topor, Szieben, Lippai, Fodor vagy Varga II.

Ezt követően két idényen át Tatabányán volt vezetőedző.

Az 1982/83. évi bajnokság utolsó előtti fordulójában az Üllői úton a Ferencváros-Tatabánya mérkőzésen sétált ki a kispadhoz. Amerre elment, a nézők sokasága tapsolta, éljenezte

A Tatabánya 1982/83-as csapatképén a legfelső sorban jobbról a második Udvardi Endre és Gerencsér József pályaedző között

1983 szeptemberében egy Abu-Dhabi elleni gálameccsen Szabó György búcsúzik a tatabányai közönségtől, Gerencsér József pályaedző és Dalnoki Jenő vezetőedző társaságában. Mindenesetre a mester darázsfészekbe nyúlt azzal, hogy a bányászok Gyurkáját visszavonulásra késztette

Kettejük kapcsolatában volt valami sorsszerű. 1965 márciusában - az akkor még csatárt játszó - Szabó György élete első NB I-es mérkőzését a Ferencváros ellen játszotta. Dalnoki mellett ő sem tudott nagyon ficánkolni, bár tudott egy gólpasszt adni az 1:1-re végződött találkozón. És Szabó búcsúja is összekötötte őket...

1983 szeptemberének végén a 7. fordulóban, a Tatabánya-Videoton bajnoki mérkőzés alatt nagyot szív a pipájából...

...november végén pedig a 14. fordulóban, mikor a Tatabánya fogadta a Bp. Honvédot, a mérkőzés előtt Komora Imrével, a kispestiek vezetőedzőjével üdvözlik egymást

1984-ben a másodosztályba kieső Nyíregyházi VSSC edzője lett.

Kerekasztalbeszélgetés a Kelet-Magyarország szerkesztőségében az 1984/85-ös NB II-es bajnokság rajtja előtt. Balról Bagoly Dániel, a KM legendás újságírója, Kiss Miklós csapatkapitány, Csonka Zoltán szakosztályvezető és Dalnoki Jenő vezetőedző

1985-ben mesteredző lett, utána visszatért az Üllői útra, de korábbi sikereit már nem tudta megismételni.

1985 tavaszán átveszi a mesteredzői oklevelet Buda Istvántól, az OTSH elnökétől...

...nyáron pedig nyolc év szünet után lépi át újra a Ferencváros öltözőjének küszöbét Vépi Péter pályaedző társaságában

A visszatérésről: "Nem kellett sokáig noszogatni, jöttem. Az első hívásra. A legnagyobb tervem, szeretnék csapatot faragni a csapatból, s két éven belül bajnokságot nyerni a Ferencvárossal!" Nem rajta múlt...

1986 tavaszán az Újpesti Dózsa elleni 0:0-ás bajnoki alatt eregeti gondterhelten a pipafüstöt...

...a Ferencváros 1985/86-os csapatképén a középső sorban balról az ötödik Hámori György és Vépi Péter pályaedző között...

...ősszel a Népstadionban a Vasas ellen egy pokróc alatt is jól megfér a két örök ferencvárosi: Dalnoki Jenő vezetőedző és dr. Juhász József főorvos

Ez az 1986-os edzői trió remekül megértette egymást: Vépi Péterrel és Mucha Józseffel

Egy 1986/87-es formációval az Üllői úton, az álló sorban jobbról a harmadik Batári Csaba (pályafutását itt taglaltuk a 2025 januárjában elhunyt egykori játékosnak) és Vépi Péter másodedző között...

...és a csapat 1986/87 évi hivatalos csapatképén a középső sor balszélén Keller József mellett

A két bajnokságban elért két ötödik helyezés után edzői pályafutása az Üllői úton véget ért, bár tevékenysége és hozzáállása továbbra is példaértékű volt az ifjú labdarúgók és edzők számára.

1987-ben vonult nyugdíjba egészségi állapotára hivatkozva.

1947-től 1987-ig 45 éven át - öt év megszakítással - folyamatosan a klub szolgálatában állt.

1989-ben, mikor dr. Joao Havelange, a FIFA brazil elnőke Budapesten járt, életművéért kitüntetésben részesítette.

A FIFA-emlékplakett átvételekor

A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955), és A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) címek birtokosa.

Életéről a számtalan cikk és megemlékezésen kívül két könyv is megjelent (1984-ben Pongrácz György: Puha vagy, Jenő! és 2007-ben Gyenes András: Fradi gyászinduló. Dalnoki Jenő élete).

A volt játékosai közül csak egy történet. Két nappal a halála előtt Szokolai László bevitt hozzá egy válogatott melegítőfelsőt, a következő felirattal: „Mindent neked köszönhetek. Örök hálával, Szoki” Már nem volt magánál, de ráterítette a mellkasára. A nővéreknek még a következő napon se volt szívük levenni róla, annyira meghatott mindenkit ez a különös tiszteletadás.

Budapesten hunyt el 2006. február 4-én, hetvenhárom éves korában.

2006-ban szűkebb pátriájában, Rákospalotán, Labdarúgó Akadémiát neveztek el róla (az egykori Testvériség-pálya), ahol 6-14 éves korú gyerekekkel foglalkoznak.

A kerületben utcát is neveztek el róla

Emlékezete a magyar labdarúgásban máig él, mint egy szenvedélyes, elkötelezett és sikeres játékos és edző, aki hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a sportot és klubját, a Ferencvárost. Az általa elért eredmények és az általa képviselt értékek példaképül szolgálhatnak minden mai sportolónak is.

Szobra a Ferencvárosi Torna Club olimpiai bajnokainak sétányán

Ha igaz a mondás, hogy mindenki addig él, amíg emlegetik, akkor Dalnoki Jenő mind a mai napig ott ül a Ferencváros kispadján.