1939. február 3-án született Novák Dezső, a Szombathelyi Haladás, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott kétszeres olimpiai bajnok egykori hátvédje, mesteredző.
Az Egyházasrádóc megyei első osztályú csapatából indult, ahol még a csatársort erősítette. 1954-ben a szombathelyi Gépipari Technikum tanulója lett és helyi Postásban folytatta pályafutását.
Egy idény után leigazolta a megye első számú csapata, a Haladás. 1956. májusában mutatkozott be az élvonalban. 1957. márciusában a Salgótarján ellen - sérülések miatt, kényszerből - a balhátvéd posztjára állította őt Kiss Gábor vezető edző. Húzása olyan jól bevált, hogy pályafutása végéig a védelemben maradt. Még a római olimpia előtt a Fradi szerette volna leigazolni, de a Haladás nem adta ki. Két választása volt: vagy kivár egy évet és akkor lemarad az olimpiáról, vagy az NB II-ben folytatja, mivel a Haladás kiesett az NB I-ből. Ő az utóbbit választotta.
Hat idény alatt 106 találkozón tizenhat gólt szerzett.
1957 decemberében utolsó őszi hazai bajnoki mérkőzésén győzelemmel szeretett volna elbúcsúzni közönségétől a Szombathelyi Haladás. Nem sikerült, idegenben győzött az MTK 1:0-ra. Sándor Csikar jut túl rajta és emeli lövésre a lábát
1958 tavaszán a Haladás 3:0-ra kikapott a Megyeri úton. Az újpesti Nagy Károly tör kapura, őt már lerázta, Szakály József is jócskán lemaradva...
...és júliusban már megmutatta káprázatos szabadrúgáslövő tudományát. A Haladás 4:1-re verte a Salgótarjáni Bányászt, ezzel a bombával indította be a gólgyártást, Oláh Géza tehetetlen volt...
...ősszel a bajnoki rajton pedig Miskolcon szenvedett a Haladás 3:0-ás vereséget a helyi VSC-től. Egy hazai támadást próbál megállítani
1959 tavaszán az utolsó előtti fordulóban a Szőnyi úton szenvedett 4:0-ás vereséget a BVSC-től. Csernai Tibor hagyja őt faképnél...
...ősszel Haladás-Vasas 2:1. Szöglet a szombathelyi kapu előtt. Farkas János, a Vasas újonca - és legjobb csatára - egy kicsit rátámaszkodik a vállára, de a labda így is a jól záró szombathelyiek zsákmánya
1960 tavaszán a Haladás 3:1-re kapott ki a Megyeri úton az Újpesti Dózsától, gyakorlatilag megpecsételve ezzel a saját sorsát. A duplázó Szusza Ferenc mellett a mezőny másik legjobbja volt...
...és a Haladás 1959/60-as egyik csapatképén az alsó sorban a jobbszélen Takács Béla mellett. A csapat úgy esett ki (egy árva ponton múlt a tabellán a Csepellel szemben, ha az egész bajnokságban egy vereség helyett döntetlent érnek el, gólkülönbséggel a szombathelyiek maradnak bent), hogy ketten toronymagasan kilógtak felfelé. Pár évvel később Takács is követte Novákot a Ferencvárosba
A Haladás 1960/61-es, NB II-ben szereplő csapat képén az álló sor jobbszélén Turay András mellett
1961-ben már a Haladás vezetők sem akadályozhatták meg távozását az FTC-hez. Az MLSZ koncepciója az volt, hogy a vidéki tehetségeket a fővárosba gyűjtse össze, így a szövetség illetékese közölte vele: az MTK-ba kell igazolnia. Mivel ő már elígérkezett a Ferencvároshoz, így nem gördítettek akadályt elébe.
Villámgyorsan beilleszkedett az együttesbe és őt is hamar befogadták a társak. Mészáros József edző irányításával egyre ütőképesebb csapat kezdett kialakulni. 1963 és 1964-ben elhódították a bajnoki címet, 1963-ban a VVK döntőbe kerülésért játszottak a Dinamo Zágrábbal, de elbuktak. Nem úgy 1965-ben, amikor nemcsak döntőbe jutottak, de Torinóban le is győzték a hazai pálya előnyeit élvező Juventust.
1961 augusztusában már a negyedik bajnokiját játszotta zöld-fehérben, a Ferencváros 2:2-es döntetlen játszott Komlón. Soós Károly, a legveszélyesebb komlói belsőcsatár célba veszi Landl kapuját. Előtte Rákosi Gyula, mögötte Novák már csak szemléli az eseményeket
1962 tavaszán a Népstadionban az Austria Wien ellen győztes és a Húsvéti Tornát megnyerő Ferencváros kezdőcsapatában az állós sorban balról a második Dalnoki Jenő és Vilezsál Oszkár között...
...június elején a Közép-európai Kupában a Népstadionban a Juventus ellen John Charles lövését próbálja blokkolni...
...és az 1961/62-es bronzérmes csapat fotóján a felső sorban jobbról a harmadik Friedmanszky Zoltán és Kökény József között...
...novemberben az MTK 1:0-ra nyert az Üllői úton. Aggódva figyeli, ahogy Száger György megszerzi a labdát Bödör László elől
1963 év elején a téli alapozáskor egy kis labdaidomítás...
...tavasszal bajnokin a győriek elleni Üllői úti mérkőzésen (5:3) beavatkozásra készen, miközben Tamás László (4), Keglovich László és Fenyvesi II. József küzdenek a labdáért...
az 1962/63-as csapatban a felső sor balszélén Aczél László mellett. Tizennégy után lett újra bajnok a Ferencváros...
...ősszel a féléves bajnokságban (az MLSZ naptári év szerinti bajnokságot indított 1964-től, ezért csak féléves volt a bajnokság) a Népstadionban 0:0 lett a Ferencváros találkozó, talán annak is köszönhetően, hogy sokszor négyen vigyázták Sándor Csikar minden mozdulatát. Társai: Perecsi Tibor, Páncsics Miklós és Dalnoki Jenő...
...és az 1963 őszi bajnokság bronzérmes csapatában az álló sorban balról a negyedik Albert Flórián és dr. Orosz Pál között
1964 telén az alapozási időszakban a Ferencváros a III. ker. TTVE ellen 6:1-re győzött a Mező utcai pályán játszott mérkőzésen. Biztos lábbal tisztáz egy kerületi támadást...
...a bajnokságban a Ferencváros 2:1-re legyőzte az MTK-t a Népstadionban. Mentési akcióban Mátrai Sándorral és Géczi Istvánnal...
...a Ferencváros 1964-es bajnokcsapatában a középső sorban balról a harmadik Rátkai László és Juhász István között
1965 áprilisában a Ferencváros 2:0-ra nyert Győrben. Keglovichot előzi meg a kapu előterében...
...májusban a Népstadionban a VVK elődöntőjének visszavágóján a Ferencváros 1:0-ra megverte a Manchester Unitedet. A kezdőcsapatban a sor jobbszélén Albert Flórián mellett...
...Mátrai Sándorral (3) és Albert Flóriánnal (9) készül közvetett szabadrúgásra...
...mivel az első találkozón hazai győzelem született, tizenegyese a mérkőzés megismétlését jelentette...
...egy őszi formációban a sor jobbszélén Albert Flórián mellett...
...és a VVK-győztes csapatképen a felső sor balszélén, Mátrai Sándor mellett
Az 1966-os játékoskeret a téli alapozáskor. Az első sorban balról a második Fenyvesi Máté és Tátrai Sándor vezetőedző között...
...tavasszal a Népstadionban Varga Zoltánnak az utolsó pillanatban szerzett fejesgóljával nyert a Ferencváros az MTK ellen. Az örömkupac tetején...
...márciusban a BEK negyeddöntőjének visszavágóján tizenegyesből szerez vezetést az Internazionale ellen...
...ősszel Győr-Ferencváros 1:0 - a Népstadionban, az idény egyik legnagyobb meglepetése. A döntő gól, amint Keglovich Géczi mellett közepén küldi hálóba a labdát. Felemelt karral próbál lest reklamálni
A hatvanas évek második felében folytatódott a ferencvárosi sikerszéria. Újabb két bajnokság (1967 és 1968), de már dr. Lakat Károly irányításával, sőt a Ferencváros másodszor is VVK döntőt játszhatott. A Leeds United ellen azonban nem sikerült az újabb kupagyőzelem.
1967 márciusában az ő góljával győzték le a Tatabányát a Népstadionban...
...ősszel a VVK-ban 5:0-ra győzött a Fradi az Arges Pitesti ellen. Tizenegyesből lövi a második gólt...
...és az 1967-es bajnokcsapatban az álló sorban balról a harmadik Géczi István és Havasi Sándor között. Sokak egybehangzó véleménye szerint ez volt minden idők legjobb Ferencvárosa
1968 augusztusában a VVK-döntő első mérkőzésén a Ferencváros 1:0-ra kikapott Leedsben. Itt dőlt el a kupa sorsa, amit persze akkor még nem lehetett tudni! Az elsőfélidő 42. percében egy bal oldali szöglet után Géczit „ledarálták” az angol csatárok és az érkező Mick Jones közvetlen közelről a hálóba passzolt. Pedig a lába nagyon közel van ahhoz, hogy menteni tudjon. Nem sikerült...
...és az 1968-as bajnokcsapatban az álló sorban balról Géczi István és Juhász István között
1969 telén a válogatott dél-amerikai túrája miatt hetekkel később kapcsolódott be az alapozásba. Az első edzésen...
...májusban a bajnokságban a Hungária körúton Ferencváros-MTK 4:3. Takács László hanyattvetődve húzza kapura a labdát, a háttérben kézmozdulatáról és arcjátékáról azonban leolvasható, hogy eredménytelenül
1970 tavaszán Kispesten szenvedett 3:0-ás vereséget a Ferencváros. Veteránok fejpárbaja, Tichy Lajossal a levegőben...
...és az 1970-es félidényes bajnokság ezüstérmes csapatában az alsó sorban balról a harmadik Horváth Árpád és Takács Béla között...
...ősszel 2:0-ra nyert a Vasas a Népstadionban a Ferencváros ellen. Vidáts Csaba ugrik nála magasabbra
1971 tavaszán Szőke Istvánnak az utolsó percekben szerzett góljával nyert 1:0-ra a Ferencváros a Megyeri úton az Újpesti Dózsa ellen. Elsőként köszönti a góllövőt...
...az 1970/71-es ezüstérmes csapatban az alsó sorban jobbról a második Mucha József és Dóka György gyúró között
Mint minden átlagon felüli képességű labdarúgónak, neki is voltak rendkívüli erényei. Például, hogy specialistája volt a 11-es, illetve a szabadrúgásoknak. Büntetőit elképesztő hidegvérrel rúgta be többnyire úgy, hogy a labda az elmozdult kapus lábától sokszor centikre kocogott a kapuba. Novák a végsőkig kivárt, amíg a hálóőr valamelyik irányba el nem mozdult.
Egy tipikus Novák-féle leheletfinom tizenegyes
Pályafutása, ferencvárosi évei alatt összesen hatvankilenc tizenegyest értékesített, és mindössze ötöt hagyott ki! De nemcsak büntető specialista volt. Szabadrúgásai is élményszámba mentek. Ferencvárosi pályafutása alatt huszonhét gólt szerzett bomba szabadrúgásból, a 16-ostól 30 méteres távolságból! Tízszer akciógólt is szerzett az előretörő hátvéd, kilencvenöt gólt szerzett összesen.
1957 és 1959 között többször is szerepelt az utánpótlás- és a B-válogatottban is.
Az egyik szereplése a B-válogatottban a csapat kínai túráján 1959 októberébenben, a szovjet A-válogatott elleni 1:1-es találkozón, a sor jobb szélén Nagy István mellett
1959 októberében Svájc ellen mutatkozott be a válogatottban, 8:0-ra győzött csapatunk.
Első válogatottságán a sor jobbszélén, Albert Flórián mellett hallgatja a Himnuszt
Majdnem napra pontosan egy évet kellett várnia a második válogatottságára. A Népstadionban a jugoszlávok elleni (1:1) barátságos találkozó előtt a sor közepén...
...(ne zavarjon meg senkit, a szünetben a mieink szerelést cseréltek) a mérkőzésen pedig Milan Galicsot nem tudta megakadályozni a kapuralövésben, szerencsére Török Gábor a következő pillanatban hárítani tudott...
...egy hónappal később, 1960 novemberében, a harmadik válogatottsága alkalmából, szintén a Népstadionban, csak ezúttal a lengyelek elleni 4:1-es barátságos találkozó előtt balról az első, Göröcs János mellett...
...és még egy 1960-as őszi emlék. A Budapest Filmstúdió oktatófilmet forgatott Labdarúgó iskola címmel a válogatott keret tagjaival. Így kell szabadrúgást rúgni. Bemutatja Novák Dezső. Balról Szabó László operatőr
1964 júniusában, Barcelonában az Európa Kupán, a bronzéremért Dániával játszott válogatottunk. A hosszabbításban három perc alatt eldöntötte a mérkőzést. Larsen két hibáját, előbb könyörtelen 11-es, majd bombaszabadrúgás góllal büntette. Beválogatták - Bene Ferenccel együtt - a torna All-Star csapatába is.
A dánok elleni bronzmérkőzés előtt a Nou Campban balról az első Bene Ferenc mellett. Alaposan kicserélte Baróti Lajos szövetségi kapitány a csapatot és Bene mellett, aki nyolcadik alkalommal volt válogatott, olyan fiatal játékosok léptek pályára, mint ő, aki hatodszor, Ihász Kálmán, aki ötödször, Farkas János, aki hatodszor és Varga Zoltán, aki első alkalommal lépett pályára címeres mezben. Ebben talán annak is volt szerepe, hogy a dánoktól nem tartottak a mieink
A hatvanas években sokszor mellőzték őt a nemzeti tizenegyből, pedig sohasem okozott csalódást a válogatottban. 1965 októberében sorsdöntő gólt szerzett az NDK elleni VB-selejtezőn, azonban kis idő múlva még a negyvenes keretben sem szerepelt a neve, nemhogy az Angliába utazók között. Minden rosszban van valami jó is! - tartja a mondás. Ez ebben az esetben azt jelentette, hogy számára lehetővé vált a harmadik olimpiai részvétel.
A mérkőzés az NDK ellen a Népstadionban, amikor 3:2-es győzelmünkkel biztossá vált a részvétel az 1966-os angliai világbajnokságra. A kezdőcsapatban a sor jobbszélén, Bene Ferenc mellett. Ez volt a hetedik válogatottsága
1968 áprilisában a magyar labdarúgó-válogatott Budapest-válogatott néven játszott a Népstadionban edzőmeccset az AC Fiorentina ellen (3:3), tizenegyesből talál Franco Superchi hálójába...
...május elején a budapesti szovjetek elleni Eb-selejtező (2:0) előtt Sós Károly szövetségi kapitány a játékosai (Szűcs Lajos, Mészöly Kálmán és ő) előtt olvas fel külföldről érkezett buzdító táviratokat...
...a mérkőzés előtt a kezdőcsapatban a jobbszélen, Rákosi Gyula mellett. Ez volt az utolsó előtti válogatottsága...
...egy hét múlva volt utoljára válogatott, Moszkvában kaptunk ki 3:0-ra Eb-selejtezőn. A lefújás után Mészöly Kálmánnal vonulnak le a pályáról
1969 év elején a dél-amerikai túra előtt a válogatott edzőtáborában a Népstadionban Páncsics Miklóssal és Juhász Istvánnal...
...utána a dél-amerikai télben Szűcs Lajossal és Göröcs Jánossal...
...és a Sport Club Recife elleni, 3:3-as döntetlennel zárult találkozón Noskó Ernő Dondot szereli, ő már indul is előre
1970 nyarán Braziliába készült a magyar labdarúgó válogatott. Az utazás előtti edzőtáborozáson Juhász Istvánnal végez közös gyakorlatot...
...és az indulás előtti csapatképen jobbról az ötödik, Vinkovics Lajos gyúró és Dunai II. Antal között
Bekerült a római olimpiára készülő keretbe is. Összesen 18 alkalommal képviselte hazánkat az olimpiai válogatottban.
1959 januárjában indul a felkészülés a római olimpia selejtezőire. A tunéziai túra előtt az edzőtáborban a labdavezetést gyakorolják, a csepeli Pál Tibor után készül indulni
Rómába nagy bizakodással küldte ki a sportszerető magyar közönség válogatottunkat. A selejtezők során a csehszlovák és osztrák csapatot győzték le - kétszer-kétszer -, s ez már elegendő volt, hogy esélyesnek kiáltsák ki őket.
1959 őszén az osztrákok ellen bombáz kapura...
...és 1960 áprilisában csehszlovákok elleni győztes (2:1) olimpiai selejtező előtt a Népstadionban a kezdőcsapatban a sor jobbszélén Sátori Imre mellett
A magyar fiúk bemutatkozása India ellen kínkeservesre sikeredett, a 40 fokos nagy hőségben, szenvedve nyertek 2:1-re. A folytatás viszont parádés volt. Előbb az Orth György által irányított Perut verték 6:2-re, majd látványos játékkal a franciákat 7:0-ra. A döntőbe jutásért Dánia volt az ellenfél. Azonban a játékosok fejben már a döntőre készültek, eltaktikázták magukat, hiányzott a játékukból a frissesség, a szellemesség. Ráadásul 0:1-nél Várhidi Pál büntetőt hibázott, aztán jött a második dán gól, így elúszott a döntő. A bronzmeccset a házigazda olaszok ellen 2:1-re megnyerték ugyan, de mégis kicsit csalódottan tértek haza az örök városból. Három találkozón lépett pályára az olimpián: India, Peru és Dánia ellen.
Az olimpiai elődöntőben nyomban a kihagyott magyar 11-es után következett a dánok második gólja. Enoksen kapásból, 7 méterről, a kivetődő Török Gábor mellett a kapu jobb oldalába vágta a labdát. 2-es mezben, kissé lemaradva az akcióról
Már a következő olimpiára készülve 1963 májusában Svédországot fogadtuk selejtezőn a Népstadionban és 4:0-ra nyertünk. A mérkőzésen a 22 játékos közül magasan kiemelkedett érett, higgadt játéka
A tokiói olimpiára utazó válogatottnak stabil tagja, majd csapatkapitánya is volt.
A tokiói olimpiai keret a torna előtt, még a Népstadionban. Az alsó sor balszélén, Káposzta Benő mellett
Róma után újra az aranyéremért indult harcba csapatunk, ami ezúttal egy pazar győzelmi sorozattal, öt mérkőzésen szerzett huszonkét (!) góllal sikerült is. Marokkót Bene hat góljával biztosan verték 6:0-ra (Ritka pillanat! 0:0-nál mellé lőtt egy büntetőt). Következett egy igazi rangadó a címvédő Jugoszlávia ellen. Látványos, gólzáporos találkozón - 6:5 a javunkra. Még két győzelem, s máris a döntőben találták magukat Lakat Tanár úr tanítványai. Ott a második félidő elején egy védhetetlen csehszlovák öngóllal szereztek vezetést, de a mérkőzés még nyitott volt, egészen az 59. percig. Ekkor Novák Dezső mesterien tálalt Bene elé, aki fantasztikus szlalom után bevágta a második gólt. A Meidzsi-stadion 80 ezer nézője az újdonsült olimpiai bajnokokat ünnepelte, először állhatott fel - csapatkapitányként - a dobogó legfelső fokára.
A döntő lefújása után a játékosuk a Mestert dobálják a levegőbe, 2-es számmal ő is az örömkupacban...
...a dobogón egymásnak gratulálnak a csehszlovák Anton Urbannal és az NDK-s Klaus Urbanczykal...
...és a dobogó tetején a Himnuszt hallgatva. Mellette Csanádi Árpád a NOB magyar tagja, tőle vehette át az aranyérmet...
...és a boldog hazaérkezés, a felső sorban balról a második Ihász Kálmán és Lakat Károly között...
...kislányával és a neki hozott ajándékbabával
Az aranyérem mellé megszerezte még a meccslabdát is, amihez nem kis ügyesség kellett. Az ereklyének számító játékszerre vagy egy tucat futballista „pályázott”. A befejezés előtt azonban elvette azt ellenfelétől és a hármas sípszóig megtartotta, majd felkapta és hazahozta.
Mexikó kárpótolta őt az elmaradt világbajnoki szereplésért. Címvédőként és esélyesként utazott ki ismét a Lakat-legénység. Guadalajara magaslati, nedves levegője néha nagyon próbára tette a játékosokat, be is csúszott egy iksz Ghána és egy kiizzadt 1:0-ás győzelem Guatemala ellen. Szerencsére a Japán elleni elődöntőt már a csodálatos panorámájú, két éve átadott Azték-stadionban rendezték. Szűcs és Novák, a két ferencvárosi felváltva szerezték a gólokat. Ferencváros-Japán 5:0 - írták a másnapi újságok, kétszer vette be büntetőből Jokojama kapuját. A bolgárok elleni döntő nem úgy indult, ahogy a magyarok elképzelték. Dimitrov gólja lidércnyomásként nehezedett a csapatra. Azonban a 40. percben két fantasztikus góllal sikerült fordítani az eredményen, a bolgárok pedig elvesztették a fejüket. Botrányos jelenetek, három kiállítás még az első félidőben. A második játékrészben még két magyar gól esett, így alakult ki a 4:1-es végeredmény. Megvédte olimpiai bajnoki címét a magyar válogatott.
Dunai II. Antal belőtte az olimpiai döntőn a második gólunkat, a köszöntők között középen...
...és az olimpiai dobogón az Aztec-stadionaban a sor jobbszélén, Fatér Károly mellett
Még az olimpia ideje alatt Dettmar Cramertől, a Világválogatott edzőjétől megtudta, hogy a Rio de Janeiróban sorra kerülő Brazília-Világválogatott mérkőzésen számít a játékára. Rajta kívül még három magyar labdarúgó - Albert Flórián, Farkas János és Szűcs Lajos - kapott meghívást a híres Maracana-stadionban megrendezendő gálára.
Négy magyar a világválogatottban!
Ez volt pályafutásának egyik legemlékezetesebb 90 perce.
A világválogatott kezdőcsapatában az alsó sor közepén, Amancio és Lev Jasin között
1969-ben az újságírók szavazata alapján bekerült az Év Európa-válogatottjába, olyan sztárok közé, mint pl. Maier, Best, Moore, Facchetti, Albert, Dzsajics, Overath.
A marseille-i kudarc után a magyar labdarúgásban elkezdődött a drasztikus fiatalítás, ami őt sem kímélte.
Harminchárom évesen, ereje teljében fejezte be pályafutását, utolsó mérkőzését zöld-fehérben Hirosimában játszotta 1972 szeptemberében Japán ellen, ahol 11-esből gólt is szerzett.
Utolsó mérkőzés, utolsó gól...
1975 júniusában a Vojvodina elleni búcsúmérkőzésén köszönt el - Alberttel és Rákosival együtt - a zöld-fehér szurkolóktól.
Együtt búcsúztak egy szép délutánon az üllői úton: Novák Dezső, Rákosi Gyula és Albert Flórián
Az új Üllői úti pálya első gólját ő lőtte 1974. május 19-én a Vasas öregfiúk hálójába.
A Ferencváros öregfiúk csapatában a stadionavató Ferencváros-Vasas előmérkőzése előtt az alsó sorban balról a második Németh Miklós és Albert Flórián között
A Képes Sport által először kiirt Ön tizenegye szavazásán a szurkolók is beválasztották az év csapatába. Az 1968-as év legtöbb szavazatot kapott játékosai: Fatér - Novák, Solymosi, Szűcs, Páncsics - Göröcs, Rákosi - Fazekas, Bene, Albert, Farkas.
Régi hagyomány volt, hogy a Labdarúgás című szaklap szerkesztősége minden év végén szavazásra kérte fel a vezetőedzőket és a sajtót, döntsék el, kik voltak az esztendő legjobbjai. 1968 legjobbjai: Fatér - Novák, Solymosi, Szűcs, Páncsics - Göröcs, Noskó - Fazekas, Bene, Albert, Farkas.
Pályafutás befejezése után rendszeresen résztvett különféle öregfiúk gálameccseken.
1974 tavaszán a Fáy utcai búcsúmérkőzésen. Ekkor köszönt el a Vasastól Farkas János, Mészöly Kálmán és Ihász Kálmán. A válogatottól pedig az összes többi játékos. Álljon itt a teljes névsor. Balról: Göröcs János, Sipos Ferenc, Farkas János, Albert Flórián, Novák Dezső, Bozsik Péter, Mészöly Kálmán, Mátrai Sándor, Tichy Lajos, Ihász Kálmán. Buzánszky Jenő. Guggol: Budai II. László, Grosics Gyula, dr. Fenyvesi Máté...
...1981-ben a magyar-angol VB-selejtező előtt rendezett öregfiúk gálán a "Budapest" válogatottban a felső sor jobbszélén Bundzsák Dezső mellett...
...1992 nyarán igazi futballgálán köszöntötték Szombathelyen a város csapatának népszerű kapusát, Szarka Zoltánt 50. születésnapján. A Haladás egykori olimpiai bajnok kapusa régi társai oldalán lépett pályára villanyfényes mérkőzésen, ahol az 1968-as mexikói aranycsapat ellenfele a hatvanas évek második felének szombathelyi együttese volt. A volt olimpiai aranyérmes csapattárs köszönti az ünnepeltet...
Ritkaság: Barcelona-zászló egy FTC öregfiúk-Válogatott öregfiúk-mérkőzés elött a '90-es években. A magyarázat egyszerű: a Fradit erősítette a legendás Kocka fia, ifjabb Kocsis Sándor is. Pirosban Szurgent Lajos, civilben Hidegkuti Nándor, elbújva az egykori NB I-es kapusból lett legendás bíró, Kaposi Sándor
1972-ben kezdett edzősködni a Ferencvárosban, négy évig pályaedző volt.
Az 1973/74-es csapatképen pályaedzőként a felső sorban jobbról az első Megyesi István mellett...
...és az 1975/76-os csapatképen a felső sorban balról az első Domján László mellett
1973 októberében, mikor Csanádi Ferenc vezetőedző lemondott, de még Dalnoki Jenő nem kapta meg a kinevezését, a Népstadionban a Pécsi MSC ellen (0:0) megbízott edzőként ő ülhetett a kispadon.
Először a Ferencváros kispadján
1976-ban szerzett szakedzői oklevelet a TF-en, még ebben az évben Dunaújvárosba hívták vezetőedzőnek, ahol szép éveket töltött a Kohász kispadján.
1976 nyarán a csapatkapitánnyal, Tóth Istvánnal beszélget...
...és a Dunaújvárosi Kohász 1976/77-es csapatképén a felső sor közepén Horváth Zoltán és Paizs János között
1977 telén a tatai edzőtáborban az MLSZ által az élvonalbeli edzőknek tartott értekezleten a kép előterében Németh Lajos, a Videoton pályaedzője és Magasházi József, a Dunaújváros pályaedzője között
1980-ban, még a Dunaújváros edzőjeként, ideiglenesen, a magyar olimpiai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának nevezték ki.
1980-ban igent mondott a „nagy szerelem”, az FTC ajánlatára és visszatért az Üllői útra.
1981 tavaszán a Ferencváros kispadján az Üllői úton
Irányításával a Fradi 1981-ben bajnokságot nyert, míg Nyilasi Tibor Európa második legeredményesebb góllövője volt.
Az 1980/81-es bajnokcsapatban a középső sor közepén a két pályaedző, Szűcs Lajos és Monostori Tivadar között...
...és a bajnokcsapat szurkolói ankétján a kérdésekre válaszol. A vezetőedzőtől nekünk balra Nyilasi Tibor csapatkapitány, jobbra Losonci Tibor, a Ferencváros ügyvezető elnöke
A Képes Sport Ön tizenegye szavazásán 1980-ban az olvasók az év edzőjének választották meg.
Az év edzője
A folytatásban további két ezüstérmet szerzett a Novák-csapat, a tréner pedig mesteredzői címet kapott.
Egy 1981 őszi csapatképen a középső sor közepén Pogány László és Takács László között...
...az 1981/82-es ezüstérmes csapat képén középen Jancsika Károly és Kvaszta Lajos között...
...és a szintén ezüstérmes, 1982/83-as csapat képén középen Judik Péter és Kvaszta Lajos között
1980 nyara és 1983 év vége között 114 bajnoki mérkőzésen ült a Ferencváros kispadján. Edzőként 152 pontot gyűjtött be a csapata, ami pont kétharmados teljesítmény. Az 1983/84-es bajnokság őszi idénye nem keveset rontott az átlagán…
Az 1983/84-es csapatképen ősszel a középső sor jobbszélén Kovács Imre mellett...
...és 1983 őszén, az utolsó fordulóban megtörten és csalódottan. Ő már tudta, amit sokan csak sejtettek, hogy vége
A következő évtizedben sok helyen megfordult, több-kevesebb sikerrel. Az 1984/85-ös NB II-es bajnokságban a Bajai SK szaktanácsadója lett, mikor Rónai Sándor vezetőedző megbetegedett.
A következő bajnokságban újra az NB I-ben láthattuk a Budapesti Volán kispadján.
1985 nyarán a Volán SC vezetői stábjában Bálint László pályaedző és Martos Győző szakosztályvezető társaságában...
...és a klub 1985/86-os csapatképén a középső sor jobbszélén Hegedűs Béla mellett
Edzőként nem adatott meg számára az olimpiai részvétel bár újabb két alkalommal (1986 és 1987, illetve 1990 és 1992 között), irányította az olimpiai válogatottat.
1986 őszén Komora Imre szövetségi kapitány a mexikói világbajnokság után 32 játékost hívott meg az újjáalakuló magyar labdarúgó-válogatottba, ahol a keret kettéosztva játszott egymással edzőmeccset. A B-csapat edzőjeként, mint az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya, az álló sor jobbszélén, Kvaszta Lajos mellett...
...és 1990-ben az olimpiai válogatott szövetségi kapitányaként, segítőjével, Mucha Józseffel
A köztes időszakban a Szombathelyi Haladás szakmai munkáját irányította, valamint az osztrák alacsonyabb osztályú Deutschkreutz csapatánál is dolgozott.
1988 áprilisában a Haladás a Ferencváros vendége volt az Üllői úton és a házigazdák 1:0-ra győztek. A Haladás mesterét kevesen irigyelték ezekben a pillanatokban...
...és a Szombathelyi Haladás 1987/88-as csapatképén a középső sor jobbszélén Szalay István mellett
Jenei Imre, majd Puskás Ferenc segítője volt az A-válogatottnál, amikor újra hívta edzőnek a Fradi.
Az 1994/95-ös bajnokcsapat vezetőedzőjeként az álló sor közepén Hajdú József kapusedző és Mucha József pályaedző között...
...1995 tavaszán a kispadon...
...az 1995/96-os bajnokcsapat vezetőedzőjeként az álló sor közepén Bodnár József gyúró és Mucha József pályaedző között
Vezetésével kétszer nyert bajnokságot, egyszer Magyar Kupát és egyszer Szuper Kupát az együttes. 1995-ben a csapat bejutott a Bajnokok Ligája 16-os döntőjébe, ami az újkori hazai futballtörténelem egyik legnagyobb sikere.
Játékosaival bajnoki címet ünnepel
Tipikus magyar edzői sors várt rá: az utolsó BL-mérkőzést követően (1995. december 6.) kilenc hónappal, 1996. szeptember 7-én már nem õ ült az FTC kispadján. Mint a Fradi-edzők szinte mindegyike, megalázottan távozott, a pálya kerítéseit ellepték a „Novák, takarodj!” feliratú zászlók. Úriemberként, csendben, botrány nélkül azonnal feláll a kispadról, igaz, a klubból nem távozott, csak az edzői poszttól köszönt el.
Ott törtek pálcát fölötte, ahol élete legfényesebb sikereit aratta, azok tüntettek ellene, akiknek döntő többsége sohasem látta játszani…
1996 tavaszán az Üllő úton szenvedett a Ferencváros 4:1-es vereséget. Talán sohasem volt még ennyire magányos, néhány hónappal korábban sokkal többen álltak mellette
Az 1996/97-es csapatkép a szezon előtt még vele készült. A kép közepén Mucha József pályaedző és Hajdú József kapusedző között
1996 őszén a kispadot a szakosztályvezetői székre cserélte. Egy év múlva három és fél hónapig Szaúd-Arábiában, az El-Ittihadnál vállalt edzőséget. 1997. decemberében hazatért, onnantól a futballtól visszavonultan élt.
1974-ben megkapta A Ferencváros örökös bajnoka címet
Kétszer választották meg az Év Edzőjének (1981, 1995).
1968-ban az olimpiai részvétel után megkapta A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést.
Egész pályafutása méltó elismeréseként 1994-ben megkapta A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2004-ben pedig A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.
Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adja át az Országház Kupolacsarnokában 2004. augusztus 20-án
Az „ügynök ügy” 2004 októberében robbant, attól a perctől kezdve az élete alapvetően megváltozott. Voltak, akik elfordultak tőle, de az összehasonlíthatatlanul nagyobb számú többség továbbra is a futballpályán, labdarúgóként és edzőként mutatott fantasztikus teljesítménye alapján ítélte és ítéli meg.
2014 decembere óta Jákon a Sport- és Szabadidőcentrum viseli a nevét.
2015 óta minden év február végén utánpótlás emléktornát tartanak Tapolcán a tiszteletére.
2026-ban már a tizediket tartották
Schlosser Imre óta nem volt a Fradi történetében olyan játékos, edző, aki hét bajnoki aranyérmet nyert volna ferencvárosi pályafutása során.
Elmondhatom, hogy nagyon szerencsés ember vagyok. Hála Istennek volt tehetségem a futballhoz, ehhez a nagyszerű játékhoz. A sors kegyes volt hozzám, elkerültek a komolyabb sérülések, beutazhattam az öt földrészt. Három olimpián is eredményesen futballozhattam. Négy évtized távlatából sem mondhatok mást, mint hogy fantasztikus, felemelő, felejthetetlen élmény volt résztvenni a „világtalálkozókon”, az olimpiai faluban összefutni más sportágak sztárjaival és szurkolni a magyar sikerekért. Kívánom, hogy az utódok is hasonló élményekkel gazdagodjanak!
Mindig is büszke volt az olimpiai aranyérmeire
2014. február 26-án hunyt el Budapesten, hetvenöt éves korában.
Halálakor ő volt a világ legeredményesebb olimpián szerepelt labdarúgója.
Szobra a Ferencvárosi Torna Club olimpiai bajnokainak sétányán
(Cikkem elkészüléséhez szeretnék külön köszönetet mondani a tempofradi.hu-nak)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: