1946. március 22-én született Hajdú József, az MTK, a VM Egyetértés, a Ferencváros és a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott egykori kapusa.
Erre bizony aligha volt példa labdarúgásunkban... Szinte megszállottja volt a tornának, tizenhét éves koráig csak tornázott! Mint a Villányi úti József Attila Gimnázium tornász válogatottja kerületi, majd területi bajnokságot is nyert és nagy volt az izgalom, amikor a gárda a Budapest-bajnokság döntőjére készült.
Készült, nagyon készült a József Attila Gimnázium, a versenyen azonban mégsem indulhatott. A csapat egyik tagjának nem volt érvényesítve a minősítése. A „tettes” Hajdú József volt, aki előzőleg „elfelejtett” orvoshoz menni... A József Attila Gimnázium együttesét diszkvalifikálták, s egy tehetséges tornásszal szegényebb lett a sportág.
Így kezdődött…, a folytatás azonban már szebb volt.
Az iskola három diákja a Magyar Kábel BLSZ I. osztályú csapatában játszott. A tornát befejeztem, sportolási lehetőség után kellett néznem. A focisták hívtak - én mentem! A kapuban próbálkoztam, ott volt zárlatos a Kábel. Azonnal leigazoltak, egy héttel később pedig már végleg eldőlt a sorsom... 1964-ben volt ez. Rövidesen ifiválogatott, ősszel pedig az MTK játékosa lettem. Ekkor még Kovalik és Lanczkor mellett nem jutottam szóhoz. Lakat Károly edzősége alatt csak a tartalékcsapatba fértem bele. Annál többet játszottam viszont az ifiválogatottban, ahol „zsinórban” 21-szer védtem és fél Európát bejártam.
Lágymányoson, a Magyar Kábel SC-ben ismerkedett meg a kapustudomány alapjaival. Tizenhét évesen az MTK igazolta le. Az ifiből kiöregedve még nem dobták mélyvízbe, két idényt védett a tartalékbajnokságban. Dr. Lakat Károly, a csapat akkori edzője nem rá tervezte építeni a csapatot, igaz, oka sem lett volna rá, hiszen Lanczkor Sándor, a hatvanas évek MTK-kapusikonja mellett nem volt indokolt bevetése.
A rendszeres játéklehetőség miatt 1966-ban kölcsönadták a Fővárosi Autóbusz SK csapatának (a BKV Előre egyik jogelődje, a következő évben fuzionáltak a Budapesti Előre SC-vel, kialakítva a ma ismert klubnevet), itt Rothermel Ádámmal kellett megküzdenie, hogy kezdőkapus lehessen. Mindkettőjük teljesítménye nagyban hozzájárult, hogy megnyerték a harmadosztályt, és feljebb léphettek.
1967 tavaszán az Autóbusz fiatal kapusa hétről hétre az NB l/B-s mezőny legjobbjának bizonyult
A következő idényben visszahívta az MTK, sőt az NB I-ben is bemutatkozhatott - pont a Ferencváros ellen, csereként.
1968 tavaszán a harmadik NB I-es mérkőzésén az MTK 2:0-ra kikapott a Fáy utcában a Vasastól. Radics János és Mészöly Kálmán elől üti el a labdát, Csetényi Csaba biztosítja...
...augusztusban a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében a Bp. Honvéd ellen 2:1-re győztes csapatban az alsó sor jobbszélén Oborzil Sándor mellett...
...ősszel az MTK 2:1-re kikapott Csepelen, egy előreívelést öklöz vissza a mezőnybe
1969 év elején a téli alapozáskor egy edzőmeccsen hárít...
...az alapozás közben az argentínai Mar del Platában folyó nemzetközi tornán az MTK 2:1-re győzött a brazil Palmeiras ellen. Kiöklözi a labdát Artime és Cesar elől...
...tavasszal bajnokin a Fáy utcában Puskás Lajos szögletét a saját hálójába öklözte. Az MTK vigasza: az öngól ellenére is 3:2-re nyert...
...a találkozó végén Takács László és Szucsányi András társaságában örömmel vonul le a pályáról...
Ekkoriban írta róla a Képes Sport: az egykori Ifjúsági válogatott kapus - a jelek szerint - véglegesen felnőtt mai kapusgárda élvonalába. Hallatlanul ruganyos, kitűnő reflexekkel rendelkezik, nemcsak a kapuvonal előtt, hanem a kapu egész előterében ura a labdáknak.
...ősszel nem volt szerencséje a Megyeri úton. Bajnokin 6:1-re kapott az MTK az Újpesti Dózsától. Ezúttal Bene Ferenccel szemben szerencséje volt, a labda túl magasan érkezett, Dunai Lajosnak esélye sem volt közbeavatkozni...
...a kupában 4:0 lett a vége, az egyik újpesti gólnál tehetetlen
Edzője, Kovács Ferenc, mint embert, s mint labdarúgót egyaránt igen pozitívan értékeli, végül is ezt mondja:
- Egy dolgot említek meg. Hajdú „sörénnyel” jelentkezett nálunk. A fiúk kérték: őket is, magát is szabadítsa meg a Beatles-frizurától. A kapus legközelebb már rendes külsővel érkezett társai közé.
1970 telén az MTK csapatképén az álló sor jobbszélén Csorna László mellett...
...a tavaszi félidényes bajnokságban megint a Megyeri úton, ezúttal 3:2 lett az Újpest javára. Strasszer László és Csetényi Csaba biztosítja a magabiztos labdaszerzést...
...nyáron a dunavarsányi edzőtáborban készül az 1970/71-es bajnokságra...
...egy őszi formációban Oborzil Sándor mellett...
...december elején a Közép-európai Kupában MTK-AC Torino 2:1. A kék-fehérek ezzel a győzelmével a második fordulóba jutottak. Natalino Fosatti lövését bravúrral védi a budapesti mérkőzésen
Tavasszal a Hungária körúton játszott az MTK 2:2-es döntetlent a Bp. Honvéd ellen. Kozma Mihály elől üti ki a labdát...
...és az MTK 1970/71-es csapatképén az álló sor jobbszélén Csetényi Csaba mellett...
A történet ismert, és jókora vihart kavart: közvetlenül az 1971/72-es bajnoki nyitány előtt, az MTK kilenc labdarúgója beadvánnyal fordult az egyesület vezetőségéhez, amelyben bizonyos követelésekhez kötötték további szereplésüket. Magyarán szólva: leálltak. Vagy még gorombább fogalmazásban: sztrájkba léptek.
Teljesen meglepő és szokatlan fordulatot jelentett ez labdarúgásunk történetében. Nem csoda tehát, ha az MTK elnöksége a megdöbbenés okozta „sokk” hatására - anélkül, hogy differenciáltan kivizsgálta volna az ügyet (igaz, erre ideje sem nagyon volt a bajnoki szezon kezdetének veszedelmes közelsége miatt), s a fő hangadókat elkülönítette volna az - esetleg - önkéntelenül, meggondolatlanságukban, könnyelműségükben beszervezettektől, drákói ítéletet hozott: a beadványt aláírt valamennyi labdarúgót egy évre eltiltotta mindennemű sporttevékenységtől.
Az MTK fegyelmi bizottsága végeredményben Dunai Lajost, Török Józsefet, Kiss Tibort, Sárközi Istvánt és Becsei Józsefet egy évre minden sporttevékenységtől és az egyesület létesítményeinek látogatásától eltiltotta. Strasszer László, Oborzil Sándor, Hajdú József és Koritár Lajos egy évig nem vehet részt semmiféle sporttevékenységben. Ők négyen az egyesület létesítményeit 1971. december 31-ig nem látogathatják. Valamennyi játékostól minden kedvezményt megvontak.
Három hónap múlva, november elején amnesztiát kaptak a játékosok. Közülük öten - Hajdú, Török, Oborzil, Strasszer és Becsei - már rögtön a következő mérkőzésen Palicskó Tibor vezetőedző rendelkezésre is álltak.
...ősszel, az amnesztia után két héttel az MTK a Ferencvárost fogadta a Hungária körúton. A 2:2-es találkozón a mezőny egyik legjobbja volt, Mucha József lövésébe vetődik bele
1972 tavaszán a Ferencváros 1:0-ra legyőzte az MTK-t. Kű Lajos elől csípi el a beadást...
...ősszel Kispesten 0:0-át játszottak a csapatok. Pál József közeli fejesét védi...
...és kifogta Bicskei Bertalan büntetőjét is
1973 tavaszán az MTK 2:1-re nyert Győrben. Nehéz helyzetben tisztáz...
...és az MTK 1972/73-as csapatképén az alsó sorban balról a második Bacsa István gyúró és Oborzil Sándor között...
Öt szezont töltött el a kék-fehéreknél, 106 bajnoki találkozóig jutott, tagja volt az 1968-ban Magyar Kupát (MNK) nyert csapatnak.
Mikor Bicskei Bertalan Kispestről a Hungária körútra került, továbbállt Soroksárra, a VM Egyetértés csapatához.
...ősszel már az Egyetértés kapusaként kapott öt gólt a Népstadionban a Ferencvárostól. A második után bosszankodik...
...és a Szőnyi úton játszott Szegedi EOL elleni 1:1-es találkozón a kezdő csapatban az álló sor balszélén Vágvölgyi Mihály mellett
1974 tavaszán 1:1-re végződött a Szőnyi úton az Egyetértés az MTK-val lejátszott bajnokija. Ő volt a mezőny legjobbja...
...a VM Egyetértés 1973/74-es csapatképén az álló sorban jobbról a harmadik Nagy László és a csapat gyúrója között. A csapat a 14. helyen végzett, három ponttal szerzett többet, mint a jobbik kieső SZEOL...
...ősszel Kispesten szenvedett vereséget 3:1-es vereséget az Egyetértés. Kozma Mihály elől üti ki a labdát
Másfél szezont (a második idény közepén, féltávnál, furcsa és érdekes eredményei miatt, az MLSZ egy adminisztratív intézkedéssel megszüntette a Vörös Meteor Egyetértést, a néhai klub beleolvadt az MTK-ba, így jött létre az MTK-VM) töltött Soroksáron, 34 bajnoki találkozón védett.
A csapata megszűnését követően más lehetőség után nézett, esze ágában nem volt visszamenni a Hungária körútra (volt benne némi sértettség egykori klubjával szemben, épp sérült is volt). A bajnokság végén - 1975 nyarán - a Ferencváros kapusa lett, és ezzel beköszöntött nála az aranykor.
1975 nyarán az alapozáskor labdavezetés Mucha Józseffel és Megyesi Istvánnal...
Maga lett az átmenet a zöld-fehérek kapus-generációváltásának. Előbb kiszorította Domján Lászlót Géczi István mögül, aztán az előbbi távozott a Pénzügyőrhöz, utóbbi pedig szögre akasztotta a kesztyűjét. Hogy továbbra sem maradjon egyszerű dolga, előbb a Fradi leigazolta a Honvédból az utánpótlás-válogatott Kollár Józsefet, majd a szintén utánpótlás-válogatott Dombai Andrást Tatabányáról. Mindkét igazolás teljesen logikus lépés volt a zöld-fehérek részéről, hiszen már ő is a harmincadik évét taposta, mikor az Üllői útra került. Távozásakor pedig ő már csak a hátradőlve figyelte a Kakas László és Zsiborás Gábor párharcát az 1-es mezért.
...ősszel a Népstadionban Ferencváros-Bp. Honvéd 4:3. Weimper István gólhelyzetbe került, jó ütemű vetődésével hárított...
...és az őszi bajnokcsapatban a legfelső sorban jobbról a második Szigeti Ferenc és Novák Dezső pályaedzők között
1976 tavaszán a Közép-európai Kupa-sorozatban az SSW Innsbruck 2:0-ra nyert az Üllői úton. Magabiztosan és látványosan húz le egy beadást...
...május elején a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében a Ferencváros 1:0-ra verte az MTK-VM-et. A kupagyőztes csapatban az álló sor jobbszélén Viczkó Tamás mellett...
...május közepén a Népstadionban az Újpesti Dózsa elleni 8:3-as találkozón ezúttal hárítani tud az ötgólos Fazekas László elől...
...az utolsó fordulóban Zalaegerszegen már gyakorlatilag bajnokként lépett pályára a Ferencváros. Jobbról az ötödik Magyar István és Pusztai László között...
...az 1975/76-os bajnokcsapat képén a középső sorban balról a harmadik Mucha József és Dalnoki Jenő vezetőedző között...
Amikor a Ferencváros nagy családja befogadott, testi és lelki sérülésekkel teli sportember voltam. Leírt játékosként kerültem ide és mégis bizalmat kaptam. Ez annyira feldobott, hogy kijött belőlem a képességeim adta maximum. Sorra jöttek a győzelmek, én pedig jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy nem kis részem volt egy-egy sikerben. Határozottan jól ment a védés, előttem pedig egy „csikócsapat” száguldozott. Bajnokok lettünk. Elképzelhetik a boldogságomat, hiszen én ezzel még személy szerint is bizonyítottam azoknak, akik bennem bíztak. Amikor később sportszerűségi díjjal jutalmaztak, az is nagyon felemelő érzés volt. Sportpályafutásomban már aligha lesznek ezeknél szebb emlékeim.
...ősszel a Ferencváros bajnokin 2:1-re nyert Szombathelyen. Kirepül, Megyesi István már a labda után néz, Kereki Zoltán a földre huppan...
...a BEK második fordulójában az első meccsen az Üllői úton a Ferencváros 1:0-ra nyert a Dynamo Dresden ellen. Bálint László fejeli ki a labdát, Martos Győzővel a rövid sarkot biztosítják...
...és az őszi bronzérmes csapat képén a középső sorban balról a harmadik Onhausz Tibor Dombai András között
1977 tavaszán a Vasas 4:1-re nyert a Ferencváros ellen a Népstadionban. Kovács István „kozmikus” magasságban, a kapust megelőzve irányítja fejjel a kapuja felé a labdát...
...az 1976/77-es bronzérmes csapat képén a középső sor közepén Kollár József és Bálint László között...
...ősszel 2:1-re nyert a Fradi Győrben. Egy látványos öklözése
Az 1978/79-es ezüstérmes csapat képén az álló sorban balról a harmadik Mészöly Pál és Zsiborás Gábor között
1979 nyarán Géczi István búcsúmeccse előtti csapatképen az álló sorban balról a harmadik Judik Péter és az ünnepelt között
Az FTC-ben régi hagyomány, hogy minden évben megválasztjuk az egyesület legsportszerűbben viselkedő versenyzőjét, s részére vándorserleget adományoznak. A kitüntető címet 1979-ben Hajdú József érdemelte ki. A labdarúgó csapat kapuvédője több alkalommal bizonyította, hogy tudásán kívül megfelelő életmódjával, állandó felkészültségével bármikor számíthatnak rá szakvezetői. Példamutatóan viselkedett fiatal vetélytársaival, és segítette őket, szolgálva ezzel a csapat érdekeit.
A díj átadásakor
A Ferencváros 1979/80-as csapatképén a felső sor közepén Megyesi István és Jancsika Károly között. A csapat a 6. helyen végzett, öt ponttal lemaradva a dobogótól
1981 júniusában lépett utoljára pályára a Ferencvárosban. Az utolsó fordulóban már bajnokként léptek pályára Kaposváron a zöld-fehérek, a 86. percben Kakas László cseréjeként ünnepelhetett a társakkal a végén. És milyen a sors: az utolsó percben minden tudására szükség volt, hogy egy bombalövéssel szemben megvédje a kaput! Igy utolsó védése is méltó volt ahhoz a szép pályafutáshoz, amelyet sokak örömére a Ferencvárosban bemutatott.
Utoljára a Ferencvárosban, az alsó sor jobbszélén Szokolai László mellett
Az 1980/81-es bajnokcsapatban a felső sor közepén Rab Tibor és Mörtel Béla között...
...és egy 1981 őszi csapatképen az alsó sor közepén Tepszics Ignác és Kvaszta Lajos között
Az 1981/82-es ezüstérmes csapat képén a középső sor jobbszélén Rákosi Gyula pályaedző mellett. Ebben a bajnokságban már nem lépett pályára
Öt és fél szezont töltött el az Üllői úton, 90 bajnoki találkozó jutott neki. Címlistája is impozáns: két-két bajnoki cím és Magyar Kupa (MNK) győzelem, egy-egy bajnoki ezüst- és bronzérem. Utolsó mérkőzését az 1980/81-es bajnokságban játszotta. Ezután még - hivatalosan Fradi játékosként - két szezont védett kölcsönben a Budafokban, pályafutását 1983-ban, harminchét évesen fejezte be.
1985 augusztusában rendezett neki és négy társának búcsúmeccset a Ferencváros a Nyilasi Tiborral felálló Austria Wien ellen.
A búcsúztatott öt ferencvárosi játékos, balról: Vépi Péter, Mucha József, Hajdú József, Pusztai László, Megyesi István...
...és a csapatképen az mérkőzés előtt az álló sorban jobbról a negyedik Pusztai László és Mucha József között
Tehetségével, szorgalmával hamar helyet követelt magának a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatottban. Egyéb válogatottságig nem jutott, de 1964-ben és 1965-ben huszonegyszer szerepelt a korosztályos válogatottban.
1965 év elején a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatottban az NSZK-ban rendezendő UEFA Ifjúsági Tornára (az ifi Eb elődje) készülve az álló sorban balról a második Karsai László és Bánkuti István között...
...és a tornán a legjobb négy közé jutásért váratlanul 5:0-ra kikaptunk az angoloktól. Ez volt a negyedik gól, amit kapott
Még ma is alig tudom megérteni, azt az angol-magyart. A befejezés előtt 10 perccel 1:0 volt az angolok javára. Kocsis Lajos 11-est hibázott, majd két ordító helyzetünk kimaradt. S az eredmény? 5:0-ra kikaptunk... Szinte hihetetlen!
1969 augusztusában az MLSZ tornát szervezett. Pályára lépett az NB I-es 23 és 21 évesek csapata, az NB I/B. és az NB II. válogatottja, amelyekben szintén nem szerepeltek 23 éven felüli labdarúgók.
A 23 éves NB I-esek csapatában az álló sor közepén Vidáts Csaba és Megyesi István között
1981-ben az FTC örökös bajnoka címet kapta meg. Aktív pályafutása befejezése után edzőként dolgozott a klub utánpótlás csapatainál, illetve a felnőtt keret kapusedzője is volt. Mellette később a teljes utánpótlás részleg technikai vezetőjévé nevezték ki.
Érdekesség, hogy a Ferencváros utánpótlásában az első tanítványainak egyike ifjabb Lanczkor Sándor volt. Annak a Lanczkor Sándornak a fia, aki miatt 1966-ban az MTK-ból a Fővárosi Autóbusz SK-hoz igazolt...
Az 1984/85-ös csapatképen az felső sor jobbszélén, Rubold Péter mellett. Kapusedzői pályafutása a középső sor közepén álló Vincze Géza ötletére kezdődött
A Ferencváros felnőtt csapata mellett párhuzamosan a ferencvárosi László Kórház SC női labdarúgó csapat kapusedzői feladatait is ellátta.
1988-ban a László Kórház SC bajnoki címet ünneplő bankettjén
Láthattuk őt öregfiúk gálameccseken is.
1992 szeptemberében az 1970-es évek játékosaiból álló csapatban Albert Flórián ötvenedik születésnapjára rendezett gálamérkőzésen. Az alsó sorban Ebedli Zoltán és Szokolai László között
Az 1994/95-ös bajnokcsapat kapusedzőjeként az álló sorban balról a negyedik Dóra János szertáros és Novák Dezső vezetőedző között...
...és egy évvel később a BL-ben szereplő csapat képén a középső sorban jobbról a harmadik Mucha József pályaedző és Simon Tibor között
A képen a középső kapus a fia, Hajdú Attila, 190 elsőosztályú mérkőzéssel büszkélkedhet. Játszott a Vác, a Csepel, a Szeged, a Fradi, a Fortuna Köln, a Vasas, a Sopron és az MTK csapataiban. Kétszeres magyar bajnok, BL résztvevő, továbbá tízszeres magyar válogatott volt.
A fiával
2023. május 6-án hunyt el hosszantartó súlyos betegség következtében, pár héttel a hetvenhetedik születésnapja után.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: