Válogatott okosságok

1961. március 22-én született Murai Sándor, a Kaposvári Rákóczi, a Ferencváros és a Debreceni MVSC egykori korosztályos válogatott jobbszélsője.

Pályafutása abból a szempontból érdekesen kezdődött, hogy tizenöt éves koráig még öltöző közelében sem járt és füves pályán sem játszott, csak a játszótéren a többi gyerekkel focizott. A kaposvári születésű játékos tehetségére csak a gimnáziumban figyeltek fel, így lett a helyi Rákóczi igazolt labdarúgója.

És a korosztályos csapatokban sem sokat töltött el, hiszen tizenhat és fél évesen, 1977 őszén az NB I-ben bemutatkozott. Németh Lajos edző az Üllői úti 2:2-es találkozón küldte be csereként Karasz János helyett.

Az a bizonyos Üllői úti találkozó 1977 őszén, fehér mezben

A bajnokság végén a Rákóczi kiesett, az 1978/79-es szezont a másodosztályban töltötte, 21 találkozón egy gólt szerzett.

1978 őszén már a másodosztályban a Sabaria SE védőjével csatázik

1979 tavaszán a Magyar Kupában (MNK) a Kaposvár a legjobb nyolc között a Videotont fogadta és hazai pályán 3:0-ra nyert (a visszavágón sikerült megtartani az előnyt). Ő állította be a végeredményt: Nagy III. János hazaadását szemfülesen elcsípte, s a labdát laposan a hálóba lőtte. Kovács József üldözi őt

Ferencváros már 1977-ben felfigyelt rá, 1979 nyarán igazolták le, kimondottan a külföldre készülő Pusztai László utódjának szemelték ki.

1979 nyarán a Ferencváros új igazolásai között: Nagy Mihály, Kakas László, Judik Péter, Ádám László, Murai Sándor és Jancsika Károly

1980 tavaszán a ferencvárosiak magabiztos győzelmet arattak még tartalékos összeállításban is a keményen küzdő ZTE felett (3:0). Az összecsapás egyik legjobb embere volt, mindhárom hazai gólban tevékenyen részt vállalt (egyet lőtt, kettőt előkészített), Kanász Józseffel harcol a labdáért. Amúgy ezen a találkozón lőtte első gólját zöld-fehérben...

...a Ferencváros 1979/80-as csapatképén a középső sorban balról a negyedik Mészöly Pál és Nagy Mihály között. A csapat a 6. helyen végzett, öt ponttal lemaradva a dobogótól...

...ősszel a 3. fordulóban a zöld-fehérek 2:1-re győzték le a Diósgyőri VTK-t. Három meccsen itt lőtte a harmadik gólját. Néder Istvánon fűzi át magát

1981 tavaszán, a nyitányon a Ferencváros 3:1-re verte a Videotont az Üllői úton. Kecsegtető helyzetben Disztl Péter kapuja előtt...

...a következő, a 22. fordulóban már betalált, amikor az FTC 2:1-re legyőzte a Rába ETO-t hazai pályán. Ő szerezte a vezető gólt, a tétlenkedő Kiss Csaba és Hlagyvik Gábor közé ugrott és a hálóba lőtt...

...az utolsó fordulóban már bajnokként lépett pályára a csapat Kaposvárott (1:1), ő szerezte meg a vezetést. A játkosok a Képes Sport szerkesztőségének különajándékával, mert a csapat szerezte a bajnokságban a legtöbb gólt. Jobbról a harmadik Mucha József és Ebedli Zoltán között...

Az 1980/81-es bajnokcsapatban 28 találkozón öt gólt szerzett. Betalált a Dunaújváros elleni gólzáporos meccsen (8:0), a szezon végén ezüstérmes Tatabánya ellen az egyenlítő gólt, DVTK ellen a győztes gólt szerezte, továbbá a kapuba talált a Rába ETO és Kaposvár ellen is.

...az 1980/81-es bajnoki csapatképen a középső sorban balról a második Major Ferenc és Jancsika Károly között...

...nyáron a 70 éves fennállását ünneplő Austria Wien jubileumi labdarúgótornáján az első meccsen a Ferencváros 2:1-re legyőzte a rendező csapatot. A kezdő tizenegyben az alsó sor jobbszélén Takács László mellet

A katonaság miatt, majd a leszerelés után a gerincsérülése és a műtét utáni lábadozása miatt a teljes 1981/82-es bajnoki szezont kihagyta.

1982 nyarán, az alapozáskor a tempót diktálja, mellette a másik piros trikós, az új igazolás, Szabadi László...

...ősszel a 6. fordulóban a Hungária körúton nyert a Ferencváros 2:0-ra. Egy kimaradt gólhelyzet: fejesénél Brünyi Bélát a szerencse is segítette

1983 tavaszán, a 17. fordulóban a Ferencváros 2:2-t ért el a Népstadionban a ZTE ellen. Megiramodik, gyorsaságával olykor zavart okozott a zalaegerszegi védekezésben...

...és az 1982/83-as csapatképen a középső sorban jobbról a második Bánki József és Rákosi Gyula pályaedző között. 1983 tavaszán veretlenül játszotta végig az idény mérkőzéseit - de győri pontvesztése miatt mégsem volt bajnok - ez a gárda „csak” ezüstérmes lett

1984 februárjában a Ferencváros az akkor még NB II-es Siófok otthonában játszott a földes edzőpályán előkészület mérkőzést és 6:2-re nyert. Az alsó sor jobbszélén Takács László mellet

Az 1983/84-es csapat képén, Novák Dezső irányítása alatt, az alsó sorban jobbról a második Takács László és Takács József gyúró. Aztán tavasszal jött Novák helyett Vincze Géza, aki közölte, posztján csak harmadikként számol vele, felőle mehet, amerre lát

1984 nyaráig 76 bajnoki találkozón szerepelt és kilenc gólt szerzett.

Egyszeres magyar bajnok és kétszeres bajnoki ezüstérmes volt.

Egy év következett a Debreceni MVSC-ben, ahol Nagy György vezetőedző haláláig alapember volt, 9 találkozón lépett pályára. Az idény közben érkező szakvezető, dr. Puskás Lajos semmilyen szinten nem számolt vele.

A DMVSC 1984/85-ös csapatképén az alsó sorban jobbról a második Szabó József és Szabó László között...

...tavasztól már szinte csak az edzéseket látogathatta, Bücs Zsolttal párban

A következő idényben visszaigazolt a Területi Bajnokságban (harmadosztály) szereplő Kaposvári Rákócziba, ahol előbb bajnokok lettek, majd a következő, 1986/87-es szezonban rögtön az NB II-t is megnyerték.

Az 1986/87-es NB II-es Kaposvári Rákóczi csapatképén a legfelső sor balszélén, Prukner Gábor mellett

NB I-es pályafutását az 1987/88-as szezonban fejezte be, a bajnokságban nyolc találkozón lépett pályára.

Később játszott még alacsonyabb osztályban, az NB III-as Erzsébeti SMTK és a BLSZ I. osztályban szereplő Hargita FC csapataiban is.

Még Kaposvárról lett ifjúsági válogatott, 1977 és 1979 között kilencszer szerepelt a nemzeti korosztályos csapatban.

1978 december végén az ifi A és az ifi B válogatottak közös edzőtáborozásán az alsó sorban jobbról a második Halász és Varga Nándor között

1980 és 1981 között, már a Ferencváros játékosaként hétszeres utánpótlás válogatott is volt.

Később ő is nyomtalanul tűnt el a magyar labdarúgásból, a civil életben próbált boldogulni. 

Fiatal koromban nem akartam edző lenni. Elsősorban azért nem, mert úgy éreztem, hogy a habitusommal nem tudom összeegyeztetni. Én egy maximalista ember vagyok, mindenben csak a legjobbat tudom elképzelni. A futballban is, úgy a meccseken, mint az edzéseken. Aki nem így áll a játékhoz, azzal egész biztos konfliktusba kerülök. Azt gondoltam, ezeket a konfliktusokat nem kezelném megfelelően. Ezért inkább a vállalkozói szférában ténykedtem. A pálya felé azonban mindig húzott a szívem. Érettebb fejjel tán bele is vágtam volna az edzőségbe, de akkor meg az tartott vissza, hogy rengeteg tanfolyamot, iskolát írtak elő. Így alakult.

Fia, Márk ferencvárosi nevelés volt, az NB I-ben szerepelt a Kaposvári Rákócziban, de játszott Vácott, a BVSC-ban és Budaörsön is.

Murai Sándor 2024 nyarán egykori kaposvári játékostársak között, az első sorban középen zöld pólóban