1948. július 5-én született Kű Lajos, a Videoton, a Ferencváros, a Vasas, a Volán SC és a magyar labdarúgó-válogatott olimpiai ezüstérmes egykori csatára.
Szülővárosában Székesfehérváron 1962 nyarán grundfocizás közben fedezték és irányították a város legnagyobb csapatába.
Suli után - néha helyette - foci volt minden mennyiségben, de a tanítási szünetekben is óriási fejelő és lábteniszcsatákat rendeztünk. 1962 júniusában jött el számomra a nagy nap: egy iskolai meccsen felfigyeltek rám, Csiszár István, vagy ahogy mindenki ismerte „Guszti bácsi” a VT Vasashoz hívott játszani.
Tizennégy évesen lett a Székesfehérvári VT Vasas igazolt labdarúgója, 1967-ben itt mutatkozott be a másodosztályban (NB I/B).
A VT Vasasnál első edzőm Gantner János volt, aki nagyon szigorúan bánt velünk és a legnagyobb győzelmekkor is zsörtölődött: „Azokat a helyzeteket rúgtátok volna be, amiket kihagytatok” - elégedetlenkedett ilyenkor. Az igazság persze az volt, hogy rajongásig szeretett és egekig magasztalt bennünk mindenfelé. A bajnokság végeredménye önmagáért beszél: 120-11-es gólkülönbséggel nyertük meg. Úgy látszik volt tehetségem a focihoz, mert 16 évesen - korengedménnyel - csatlakozhattam a felnőtt csapathoz. Pályafutásom akkor torpant meg egy pillanatra, mikor hirtelen megnyúltam, de a testsúlyom nem növekedett arányosan. Veszélybe került pályafutásom is, térdfájásokkal küszködtem állandóan. Emiatt 1967 elején kimaradtam a csapatból, az edzéseket sem látogattam bánatomban. A szerencse viszont hamarosan rám mosolygott. A kecskeméti rangadó előtt Balogh Károly megsérült, engem a grundról hívtak vissza az NB I/B-ben élre törő csapatba...
Három székesfehérvári ifjú titán (Karsai Lászóval és Fejes Gáborral) boldogan hagyja el a pályát egy győztes meccs után
...Visszatérésem remekül sikerült, a kecskeméti győzelem után, bentmaradtam a csapatban. Karsai Lacival vittük a prímet, próbáltuk kicsit színezni a játékot, de a gólokkal sem maradtunk adósok. 1967-ben Székesfehérvár történetében először feljutott az NB I-be a futballcsapat. Régi álmom vált valóra: 19 évesen első osztályú labdarúgó lettem.
A Székesfehérvári VT Vasas NB I/B-s ezüstérmes csapatában az álló sorban balról a negyedik Bognár Ferenc és Temesvári Tibor között
A bajnokság végén a csapat pontazonossággal, de rosszabb gólkülönbséggel végzett az Egyetértés mögött, így történetük során először a legmagasabb osztályba léphettek (a székesfehérváriak immáron Videoton SC néven).
Készül a Videoton az első NB-I-es találkozójára 1968 március elején a Fáy utcában. Az alsó sorban balról a második Pintér László és Tímár Mihály között
Húsz évesen a Videoton csapatában mutatkozott be az első osztályban, majd a Fradiba szeretett volna igazolni. A székesfehérváriak nem adták ki a zöld-fehéreknek, így az 1969-es évben várnia kellett a játékengedélyre.
A várakozásból hét hónapot katonaként Debrecenben, a Honvéd Bocskai SE-nél töltött, ahol egy laktanyai edzőmeccsen eltört a lába.
1970-ben a félidényes bajnokságban lépett először pályára egy salgótarjáni bajnoki mérkőzésen dr. Kalocsay Géza csapatában. Rögtön góllal bizonyított a középcsatárként lehetőséghez jutó játékos. Az 1970-es szezon bajnoki döntőjéig menetelt a Fradi, de a döntőben az Újpesti Dózsa jobbnak bizonyult. Ekkor már a csapat alapemberének mondhatta magát.
1970 év elején a téli alapozáskor Bálint Lászlóval futnak az élen...
...márciusban a negyedik ferencvárosi mérkőzésén a harmadik gólját rúgta. A Ferencváros 4:0-ra verte a SZEOL-t a Népstadionban, Bólya János hálójába talál be...
...májusra már szinte rutinos Ferencváros játékos lett. A Csepel elleni 1:0-ás találkozón Füsi Jánossal köszöntik a kapuba zuhanva a győztes gól szerzőjét, Albert Flóriánt...
...és a tavaszi bajnokságban ezüstérmet szerzett csapat képén az alsó sorban jobbról a harmadik Albert Flórián és Rákosi Gyula között...
...ősszel már az új bajnokságban Ferencváros-Videoton 2:0, de ebből az akcióból nem lett gól, mert Szabó István bravúrosan mentett előle, Kovács József biztosítja kapusát
Az 1970/71-es csapatképen az alsó sorban Vépi Péter és Mucha József között
Az 1971/72-es szezon hozta meg számára a kiugró sikert. Az UEFA kupában menetelő Ferencvárossal az elődöntőig jutott. Gólt lőtt a Fenerbahce, a Panionosz, az Eintracht Braunschweig, a Zeljeznicar és a Wolverhampton ellen is, ezzel Branikovits László (hét gólt szerzett) mögött Albert Flóriánnal holtversenyben öt találattal zárta a nemzetközi sorozatot. Nevéhez fűződik az első magyar gól is az UEFA Kupa történetében.
A Fradi színeiben 30 mérkőzésen talált az ellenfelek kapujába, egyetlen dupláját a máltai Floriana elleni KEK-mérkőzésen lőtte a Népstadionban 1972 szeptemberében.
1971 szeptemberében az UEFA kupa-menetelés kezdetén a Ferencváros az 1. forduló visszavágóján 3:1-re legyőzte a török Fenerbahce együttesét, mindkét találkozón betalált. Albert Flóriánnal hagynak ki egy ajtó-ablak helyzetet...
...novemberben az Újpesti Dózsa 2:1-re nyert a Népstadionban a zöld-fehérek ellen. Dunai III. Edét játssza át ellenállhatatlanul...
...decemberben a Ferencváros 5:0-ra verte a Komlói Bányászt a Népstadionban. A harmadik gólt rúgja Buús György hálójába
1972 januárjában a téli alapozáskor a Ferencváros 7:2-re győzött Óbudán, a Hévízi úton a III. ker. TTVE ellen, rúgott ő is gólt. A védőjével csatázik...
...tavasszal a 19. fordulóban óriási meglepetésre a DVTK 1:0-ra győzni tudott a zöld-fehérek ellen a Népstadionban. Földesi Károly mellett perdíti tovább a labdát...
...három fordulóval később a Ferencváros a VM Egyetértést verte 3:1-re, a találkozón ő szerezte az egyenlítő gólt A mérkőzés előtt a kezdőcsapatban jobbról az ötödik Vépi Péter és Branikovits László között...
...az UEFA kupában az elődöntő első párosításában a zöld-fehérek a Népstadionban 2:2-t játszottak a Wolverhampton Wanderers ellen. Már szerelték...
...két héttel később a visszavágón az angolok nyertek 2:1-re. Óriási helyzet volt, Branikovits László belövéséről marad le centikkel...
...befutott sztár lett, a Labdarúgás című szaklap címlapjáról is ő köszönt ránk...
...júliusban a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében a Ferencváros 2:1-re legyőzte a Tatabányát. A kupagyőztes csapatban az alsó sorban jobbról a második Albert Flórián és Mucha József között...
...ősszel a bajnoki nyitányon Soroksáron nyert a Ferencváros 4:2-re a VM Egyetértés ellen. Támadást vezet...
...a következő fordulóban már a góllövők közé is feliratkozott. A Ferencváros 4:1-re verte a Rába ETO-t a Népstadionban, büntetőből szerzi csapata utolsó gólját, Palla Antal az ellenkező irányba indult el...
...egy őszi formációban az alsó sorban jobbról a második Albert Flórián és Mucha József között...
...a 8. fordulóban, november közepén az Újpesti Dózsa 2:0-ra nyert a Megyeri úton a Ferencváros ellen. Miután túl jutott Horváth Józsefen és Noskó Ernőn, Szentmihályi Antal az utolsó pillanatban szedi le a lábáról a labdát...
...a KEK 1. fordulójának visszavágóján csapata 6:0-ra verte a máltai Florianát, két gólt is szerzett. Harcban a labdáért
1973 tavaszán a Ferencváros 2:1-re nyert a Fáy utcában a Vasas ellen. Fábián Tibort bűvöli...
...az őszi 2. fordulóban FTC-Csepel 4:1. Miután berúgta csapata első gólját, Vépi Péter boldogan köszönti...
...két hónappal később a VM Egyetértést verték 5:1-re szintén a Népstadionban, megint rúgott gólt. Ezúttal Magyar Istvánnal köszöntik Máté Jánost...
...és egy őszi hétköznapi edzésen készült csapatképen az alsó sorban jobbról a negyedik Máté János és Albert Flórián között
1974 januárban a hideg pesti napokon az alapozáskor balról a második Martos Győző és Juhász István között...
...aztán februárban irány a nyár. Az ausztráliai túrára induló csapatképen az indulás előtt az alsó sorban balról a harmadik Domján László és Takács József gyúró között...
...a túrán egy ritka kép és pillanat, közös edzésen az ausztrál válogatottal...
...május elején a kupadöntőn a Ferencváros 3:1-re verte a Komlói Bányászt. A kupagyőztes csapat képén az alsó sorban balról a harmadik Máté János és Juhász István között...
...formaruhában. Az érdekességet ezúttal az időpont és a helyszín jelenti. 1974. május 3-án, az FTC 75 éves jubileumi díszközgyűlése után, Budán a Kertészeti Egyetem előtt készült a kép. Balról a nyolcadik Vépi Péter és Bálint László között
1974 májusában, az Üllői úti stadion avatóján húzott utoljára zöld-fehér mezt éppen a következő csapata ellen.
...Mészáros Bubu szedi le a fejéről a labdát Branikovits Lászlónak sem esélyt hagyva...
...és a Ferencváros 1973/74-es csapatképén a középső sorban jobbról az ötödik Juhász István és Mucha József között...
A Ferencvárosban 1974 nyarán nem kívánatos személyiség lettem. A Fradinak és a válogatottnak köszönhetően bejártam a fél világot, akkor, amikor háromévente egyszer lehetett nyugatra utazni - protekcióval. Sok emigrált honfitársunkkal találkoztam, főleg 56-osokkal. A külföldön tapasztaltakról rengeteget meséltem az itthoniaknak, a szókimondásomnak az lett a következménye, hogy nemzetellenes tevékenységgel vádoltak. Az esetleges kilengéseim csak ürügyül szolgáltak az eltávolításomra. Három nappal (!) az átigazolási időszak vége előtt kaptam meg a felmondó levelet a Ferencvárosban.
1974 nyarán más Vasas mezben...
...első gólja piros-kékben az első alkalommal kiírt Bajnokok Tornáján. Vasas-MTK 2:0, megszerzi a második gólt. Bicskei Bertalan mellett elhúzta a labdát, s utána könnyedén gurította a kapuba...
...és a tornagyőztes csapatban az alsó sor közepén a kupával dr. Puskás Lajos és Gass István között
1975 februárjában az MNK-ban a Vasas a Fáy utcában 4:1-re verte a Pécsi MSC-t. Kocsis Istvánnal csatázik Gass István és Tóth József között...
...pár nappal később az első tavaszi bajnokin a Vasas 3:1-re verte hazai pályán a Tatabányát, ezen a találkozón lőtte az utolsó NB I-es gólját. Csapó Károly elöl fedezi a labdát...
...és a Vasas 1974/75-ös csapatképén az alsó sorban jobbról a harmadik Tamás Gyula és Várady Béla között
Egy szezont töltött el Angyalföldön, 24 találkozón egy gólt szerzett.
Hála Illovszky Rudi bácsinak, leigazolt a Vasas. A közönség itt is befogadott és a társakkal is jól ki jöttem, de mégis mennem kellett. A mindenható MLSZ elnök, Kutas István behívatott és elmondott mindenféle antikommunistának, antiszemitának, majdnem mindenben „anti” voltam. Én csak az antiszemita titulust kértem ki magamnak, sohasem voltam zsidóellenes. Azt mondta, hogy letöröllek a magyar labdarúgás térképéről.
A Vasas után még az NB II-es Volánban SC-ben is megfordult idehaza, majd az akkori szóhasználattal élve: disszidált.
1976 tavaszán a másodosztályban a Bp. Spartacus elleni rangadón kapura lő
A számat sohasem tudtam tartani, mindig, mindenkinek elmondtam a véleményem, ami akkoriban sokaknak nem tetszett. Grosics Gyula, a Volán akkori elnöke segített. „Amíg a kedélyek lecsitulnak játszhatsz az NB I/B-s Volánban” - mondta. De itthon továbbra sem láttam lehetőséget az érvényesülésre és ebben a kényszerű helyzetben tudatosan szerveztem meg „disszidálásomat”. Csak a megfelelő alkalmat kellett kivárni.
1977 januárjában kalandos úton sikerült jugoszláv ablakot szereznem útlevelembe, majd Goricánál kisétáltam a „szabad világba”. Rövid olaszországi tartózkodás után Svájcban Pázmándy Péternél jelentkeztem, aki akkor a Servette Genf edzője volt és edzéslehetőséget biztosított csapatánál. Genfből telefonon felhívtam a szakszervezeti titkárt, aki kétségbeesetten kérdezte: „Szevasz Lajoskám, jaj Istenem. Mindenütt kerestünk a Duna-kanyartól a pesti éjszakáig, sehol sem találtunk. Hol vagy?” - Innen beszélek a Genfi-tó partjáról. „Mekkora kő esett le a szívemről, már azt hittem, disszidáltál!”
Külföldi karrierje 1977 januárjában kezdődött, ekkor távozott az országból. Jugoszlávián és Olaszországon keresztül Svájcba ment, ahol Pázmándy Péter edző engedélyével a genfi Servette együttesénél tréningezett. Innen ment tovább Belgiumba, ahol próbajátékon vett részt Bruges-ben.
A város polgármesterének - egyszersmind az FC Bruges elnökének - annyira megtetszett a játéka, hogy a klub szerződtette is. Hivatalosan 1977. február 13-án lett a csapat játékosa, de az MLSZ által kezdeményezett nemzetközi eltiltása leteltéig, egy évig csak az edzéseket látogathatta.
Első ízben hivatalos meccsen az RSC Charleroi elleni kupatalálkozón húzhatta magára a kék-feketék mezét.
Az FC Bruges mezében
Ezután néhány nappal a BEK-döntőn (Liverpool FC-FC Bruges 1:0) szerepelt, 65 percen át (sérülés miatt cserélték le, még 0:0-s állásnál).
Ma már kicsit megmosolyogtató, hogy ezt a magyar sportsajtó akkoriban agyonhallgatta a disszidálása miatt. Sokan emlékezhetünk rá, a Magyar Televízió élőben közvetítette a találkozót. Vitray Tamás több mint egy órán keresztül küzdött, hogyan ne mondja ki a nevét, akár a kezdőcsapatok felsorolásánál, akár, ha labdához ért. Ő volt a világ legnyugodtabb embere, mikor Kűt végre lecserélték, elmúlt a rémálom. Annyi még hozzátartozik a dologhoz, a szaksajtóban először 1981-ben írták le a nevét. A Képes Sport Napló rovatában Feleki László tett közzé egy olvasói levelet…
Graeme Souness-el csatázik a BEK-döntőn
Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Kubala László és Czibor Zoltán után az ötödik, s a mai napig utolsó BEK-döntős magyar labdarúgó.
Sajátos módon ez volt az egyetlen nemzetközi kupameccs, amelyet az FC Bruges színeiben játszott, a rá következő ősszel ugyanis a lengyel Wisla Kraków ellen, az első fordulóban búcsúzó együttesben (2:1 és 1:3) nem kapott helyet. A futballév végén, 1979 nyarán bajnoki 6. helyezéssel és kupaezüsttel búcsúzott Belgiumtól.
Amerikának vette útját, ahol a Buffalo Stallions nevű, az Államokban igen népszerű terembajnokságban (Major Indoor Soccer League) szereplő együttesben játszott a volt újpesti válogatott Horváth József, az 1974-es vb-döntőn a jugoszláv válogatottban futballozó Sztaniszlav Karaszi és minden idők legkiválóbb portugál labdarúgója, az egykori aranylabdás Eusébio társaságában.
A Buffalo Stallions játékosaként 1979-ben...
...és akcióban
1980-ban visszatért Európába, Ausztriába szerződött. Eredetileg ugyan Belgiumba akart visszatérni, de már lezárult az átigazolási időszak, így végül a kismartoni SC Eisenstadtot választotta, ahol régi fehérvári klubtársával, Karsai Lászlóval és a volt Bp. Honvéd-, és FTC-válogatottal, Pusztai Lászlóval játszott együtt.
Az Eisenstadt játékosaként Pusztai Lászlóval
A csapat 1981-ben ugyan kiesett az első osztályból, egy évre rá azonban visszakerült a legjobbak közé (összesen 33 első osztályú osztrák bajnokit játszott, ezeken négy gólt szerzett). 1983 nyarán a középpályás a negyedosztályú (Landesligás) FC Mönchhof együtteséhez szerződött, ahol játékos-edzőként ténykedett egy éven keresztül.
Már Székesfehérvárról tagja lett az utánpótlás-válogatottnak, az Üllői útról pedig a B-válogatottnak is. Már 1968-ban meghívót kapott a mexikói olimpiai keretbe, de játékára nem került sor, az ötkarikás játékokra sem utazhatott.
1972. május 14-én a románok elleni találkozón bekerült a nemzeti csapatba is. Illovszky kapitány Kocsis Lajos helyére cserélte be a ferencvárosi támadót.
Nem volt egyszerű bekerülni akkoriban a nemzeti együttesbe. Illovszky Rudolf szövetségi kapitány Bukarestben, az EB negyeddöntő visszavágóján bedobott a mélyvízbe. Nem okozhattam csalódást, mert a mindent eldöntő belgrádi harmadik találkozón már kezdőként léphettem pályára. Ahol a második félidő elején egymásnak futottunk Deleanuval. Nekem dőlt a fejemből a vér, neki meg négy foga bánta, őt le is kellett cserélni. Illetve engem is le kellett volna, ekkor kérleltem Rudi bácsit, hadd maradjak, és turbánban visszatérhettem a pályára. Szerencsére, mert így részese lehettem annak a csodálatos akciónak, amelynek végén Szőke Pista megszerezte a győztes gólt, utazhattunk az EB négyes döntőjére, Brüsszelbe.
Második válogatottsága Belgrádban Románia ellen. A találkozó előtt az öltözőben Vinkovics Lajos gyúróval...
...a védőket bűvöli...
...és a győztes csapatban a találkozó után az alsó sorban jobbról a második Bene Ferenc és Zámbó Sándor között...
...egy héttel később VB-selejtezőt játszottunk Stockholmban a svédek ellen. Ez volt a harmadik válogatottsága, a lefújás után Bálint Lászlóval örülnek a 0:0-nak...
...az EB-re készülve Dunai II. Antal, Szűcs Lajos és Bene Ferenc társaságában...
...és már az utazás előtt civilben Juhász Istvánnal és Bálint Lászlóval
1972-ben az EB bronzmérkőzésen ő szerezte a magyar csapat szépítő gólját.
A belgák elleni bronzmérkőzés előtt a kezdőcsapatban jobbról az ötödik Fábián Tibor és Zámbó Sándor között...
...és a találkozón 11-esből talál Christian Piot kapujába
1974-ig még előfordult, hogy Illovszky Rudolf szövetségi kapitány behívta őt a válogatott keretbe, de többször már hivatalos mérkőzésen nem, csak hazai edzőmeccseken léphetett pályára címeres mezben.
1974 márciusában válogatottunk Komáromban 1:0-ra legyőzte az NDK utánpótlás-válogatottját felkészülési mérkőzésen. A győztes gólt szerző Bene Ferenc mögül figyeli az eseményeket
Ugyanebben az évben az olimpián szereplő csapat alapemberének mondhatta magát, a döntőn is pályára lépett.
Az olimpia előtt Tatán az utolsó csapatképen az alsó sorban balról az ötödik Tóth Kálmán és Török Péter között
A középdöntő egyik csoportmérkőzésén 4:1-re vertük az NSZK-t, két gólt is szerzett. Első gólját csukafejesből, ezzel a találattal lett 3:1...
...és az olimpiai dobogón középen, Bálint László és Juhász Péter között
Az olimpiai részvétel után megkapta A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést.
Válogatottságának érdekessége, csak tétmeccseken szerepelt, mindegyiken külföldön, barátságos találkozón soha nem lépett pályára.
1984-ben, már csak edzősködni tért vissza Belgiumba, ahol a KV Roeselare nevű harmadosztályú csapatot trenírozta másfél évig. Ezután négy esztendőn át fiatalokkal foglalkozott: Flandria nyugati részében 6-14 éves gyermekek focisuliját (Westhoek Voetbalschool) vezette.
1990/91-ben vállalt mind ez ideig utoljára edzősködést: a KSK Turhout Club együttesének szakmai munkáját vezette, ahová ő szerződtette a békéscsabai válogatott Pásztor Józsefet és a szegedi gólgyáros, Kun Lajost.
1997-ben hazaköltözött, majd 1998-ban indult a választásokon a Független Kisgazdapárt színeiben. A Magyarok Világszövetségének munkatársa volt 2000 őszétől.
Kalandos életéről 2002-ben életrajzi könyv jelent meg.
Számos kitüntetésben, díjban és elismerésben részesült. 2009-ben Fejér megye díszpolgárává avatták.
Ezen felül a Pro Civitate-díj Székesfehérvár (2017), a Prima primissima díj (2011), a Magyar Örökség díj (2015), a Magyar Fiatalokért díj (2014), a Ferencváros Sportjáért (2016), és a Március 15-e Díj (2007) birtokosa is.
A Ferencváros Sportjáért-díj átadásakor 2016-ban
A Ferencvárosi Torna Clubtól 1999-ben Centenáriumi Aranydiplomát kapott.
2004-ben egy új kezdeményezést indított el, az Aranycsapat Alapítvány elnökeként meghirdette a Kárpát-medence diáksportjának felemeléséért indított mozgalmat.
Kű Lajos 2022 októberében beszédet mond az 1952-es olimpián résztvevő magyar sportolók tiszteletére állított emlékmű avatásán a székesfehérvári Olimpiai Parkban
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ajánlott bejegyzések: