Válogatott okosságok

1939. augusztus 8-án született Garami József, a Pécsi Dózsa, a Pécsi VSK és a Komlói Bányász egykori csatára, később az egyetemes magyar labdarúgás edzőrekordere, a Pécsi MSC, az Újpesti TE, az MTK, a Rába ETO, a Ferencváros egykori szakvezetője, szövetségi kapitány és Mesteredző.

Az egykori pécsi labdarúgó 1953-ban kezdte el a futballt a Pécsi Dózsa csapatában. A csatár még tizennyolcadik születésnapja előtt, 1957. április 28-án bemutatkozott az NB I-ben a Salgótarján ellen 2:0-ra megnyert mérkőzésen.

A Pécsi Dózsa játékosaként 1957-ben...

...és az év áprilisában a Göröcs János-féle magyar ifjúsági labdarúgó-válogatottban az álló sorban balról a harmadik Kuharszki Béla (Gyárépítők) és Tresz János (Dorog) között...

...1957-ben a tavaszi, egyszezonos bajnokságban együtt esett ki a Pécsi Dózsa és a Komlói Bányász. 1959 tavaszán az NB II-ben egy ki-ki mérkőzésen dőlt el, hogy a nyugati csoportban melyikük jut vissza a legjobbak közé. Nos, a pécsiek 3:0-ra nyertek Komlón, Krausz Tibor, a hazaiak kapusa kivetődve szerzi meg a labdát az elcsúszó Garami elől...

...és a pécsi csapat, amely kiharcolta az NB I-be jutást. Az álló sorban, balról a második, Czibulka Mihály dr. edző és Hegyi Sándor között...

...ősszel már ismét az NB I-ben, a Pécsi Dózsa 3:2-re verte a másik újoncot, a Szegedi EAC-ot. Két vendégvédő állja útját

1961 telén a tavaszi felkészüléskor a berlini Dynamo járt Pécsett és 5:3-as vereséget szenvedett. A három gólt szerzett Garami ezúttal a labdát hátrahúzva próbálja bevenni Heinz Klemm kapuját

1961 május 21-én az ő két góljával győzte le a Fradit a Pécsi Dózsa.

Labdarúgó-pályafutását sérülések tarkították, így fiatalon befejezte. 26 évesen szerepelt utoljára az élvonalban.

1964-ben rövid ideig a Pécsi VSK labdarúgója, majd 1965-ben a Komlói Bányász játékosa. 1966-ban tért vissza a PVSK-hoz, majd itt is fejezte be pályafutását 1967-ben.

A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett. 1964-ben végzett a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz-testnevelés szakán.

Első edzői állását a Pécsi Sportiskolánál töltötte be, ahol utánpótlásedzőként dolgozott.

A tanár úr 1970-ben a Pécsi Sportiskola úttörő olimpiát nyert csapatával

1976-ban szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán.

1976-ban Kutas István, az MLSZ elnöke által szervezett, a TF-en megrendezett edzői továbbképzőn a bal szélen Palovecz Béla, Bundzsák Dezső, Mészöly Kálmán és Baróti Lajos szövetségi kapitány társaságában

Az 1975/76-os NB II-es bajnokságban, majd egy évvel később, mielőtt Kovács Imre át nem vette a PMSC szakmai irányítást, ideiglenesen ő látta el a vezetőedzői feladatokat is. Részese volt tehát a feljutásnak.

Nincsenek titkaink, legfeljebb jól bevált módszerekről beszélhetek. A legfontosabb tételünk az, hogy az összes utánpótláscsapatot átfogó egységes szakmai és nevelési követelményrendszerben készítjük fel. Nálunk a 10 éves kezdőt és a 18 éves ifistát ugyanazon elvek alapján neveljük. Minden játékosról adatlapunk van, melyre évenként ráírjuk a felmérés eredményét, így szinte megrajzoljuk a fejlődés görbéjét. Az egységes követelmények alkalmazása lehetővé teszi, hogy a játékosok más edzőhöz kerülve ne zökkenjenek ki az addig megszokott ritmusból (szokások, fegyelem, terhelés). Nem beszélve arról, hogy ha valaki felkerül az első csapathoz, nem lesz számára idegen az új környezet. Ezt bizonyítják azok a fiatal játékosok, akik ma már az első csapat keretével dolgoznak. Érdekességként megemlítem, hogy a felnőtt harmincas keretből húszán saját nevelésű játékosok. Kovács Imre vezetőedző állandóan figyelemmel kíséri munkánkat és a rendszeres havi edzői értekezleteken mindig megvitattunk egy-egy fontos szakmai kérdést.

1973-ban régi csapatánál, a Pécsi Dózsánál, ill. későbbi jogutódjánál, a Pécsi MSC-nél lett utánpótlásedző, majd 1985-ben a felnőtt csapat vezetőedzője lett.

A Pécsi MSC ifjúsági csapatával 1976-ban az álló sor jobbszélén Brezniczky Sándor mellett

Pécsett, olyan játékosok kerültek ki, többek között a kezei közül, mint Maurer László, Máté János (későbbi Ferencváros), Toma Árpád, Nagy Imre, Kiss Sándor, Kincses Viktor, idősebb Dárdai Pál, Kardos Ernő, Hámori György, dr. Brezniczky Sándor, Réfi Gábor, Lutz Jakab, Róth Antal, Mészáros Ferenc, Bendes Tibor, Csoboth Róbert, Czérna Sándor, Gruborovics Tibor, Szabó József (későbbi DMVSC és Siófok), Lovász Ferenc, Turi Zsolt, Kovács Attila, Kónya Mihály, Megyeri Károly, Bérczy Balázs és Márton Gábor.

Hosszú a névsor, kiegészítésként csak annyit, első NB I-es csapatának keretében csak Bodnár László, Lőrincz Sándor, Kollár József és Dobány Lajos nem fordultak meg korábban a pécsi utánpótlásban a kezei alatt.

Ugyanebben az évben mesteredzői címet szerzett (az utánpótlás-nevelő munkájáért kapta, a hazai labdarúgásban egyedülállóan!).

NB I-es megbízatása előtti utolsó ifiedzései egyikén

Első mérkőzésén a kiesés elől menekülő Pécsi MSC 1:1-es döntetlent játszott a Ferencvárossal (hét bajnokin három győzelmet és három döntetlent elérve az élvonalban tartotta csapatát).

Először kispadon az NB I-ben. Élete első mérkőzésén pontszerző csapatot irányított

A remek bemutatkozás után a pécsi vezetőség véglegesítette őt, aki hosszasabb gondolkodás után fogadta el az ajánlatot. A tanárként dolgozó szakember óvatos volt, elsőre kétéves fizetés nélküli szabadságot vett ki munkahelyén, mert nem tudhatta, sikeres lesz-e az edzői pályán. Az lett.

1985 őszén a kispadon, amikor a 10. fordulóban csapata 4:0-ra verte hazai pályán a Volánt. Akkor azt írták róla, arca valóságos tanulmány, nehéz megfejteni, vesztésre vagy győzelemre áll csapata. Az elmúlt időszakban mindenesetre az utóbbiból volt több...

...egykori tanítványok egy csoportjával (Brezniczky Sándor, Toma Árpád, Réfi Gábor, Bendes Tibor, Róth Antal, Lutz Jakab, Garami József, Udvardi Zoltán és Mészáros Ferenc. Addigra már mindenki az NB I-ben...

...az 1985/86-os ezüstérmes csapat képén az álló sor jobbszélén, Kollár József mellett

...kedvező volt a sorsolásunk, s jól is indultunk. A csapat rájött, hogy milyen jó dolog a tabella legjobbjai között állni, s nem is érte be a „kóstolóval”. A csapat minden játékosa vágyott a sikerre, és besegített a jó csapatszellem is. Az „idősebbek”, mint a 27 éves Toma és a 25 éves Róth nemcsak elfogadták, hanem támogatták is a fiatalabbakat, akiknek éppen ezért a szokásosnál is könnyebb volt a dolguk...

Az edzői feladatkörnek vannak adminisztratív részei. 1986 őszén az íróasztal mögött

1986 decemberében az MLSZ edzőbizottságának vezetőjének nevezték ki, és bekerült a szövetség elnökségébe is.

Az 1986/87-es csapatképen a felsősor jobbszélén Köves János (a legendás Maci bácsi) gyúró mellett. A csapat a 7. helyen végzett

1988 tavaszán ünnepelte tizenötödik születésnapját a Pécsi MSC (1973 februárjában döntött öt pécsi klub, a Dózsa, a Bányász, az Ércbányász, a Helyiipar és az Építők, hogy összevonva erőiket egy klubba tömörülnek). Az ünnepi torta körül Toma Árpád (balra) és Garami József (középen) - az alapítás óta a klub tagjai - és Trapp Gábor, a serdülőcsapat játékosa, aki egyidős a PMSC-vel

1988-ban, az őszi 11. forduló táján kirobbant bundaügy egyik szenvedő alanya a Pécsi MSC csapata lett. A Mesternek szinte teljesen új csapatot kellett szerveznie. Neki és tartalékembereinek köszönhető, hogy sikerült még az osztályozót is elkerülniük.

Az 1988/89-es csapatképen az álló sorban jobbról a második Palaczky János és Peti Csaba pályaedző között. A Pécsi MSC ebben a bajnokságban a 11. helyen végzett

1990-ben a Pécsi MSC edzésén Mészöly Kálmán szövetségi kapitánnyal...

Az 1989/90-es kupagyőztes és bajnoki 4. helyezett csapat képén a középső sor jobbszélén, Gyurkity Zoltán mellett

1991 tavaszán a 28. fordulóban a Pécsi MSC hazai pályán verte 2:1-re a Bp. Honvédot. A mérkőzés után vidáman megy az öltözőbe, mögötte a háttérben a legyőzött edzőkolléga, dr. Mezey György

1992 tavaszán

1992 nyarán lejárt a szerződése a mesteredzőnek is, akinek irányításával kétszer végzett dobogón a PMSC, egyszer elnyerte a Magyar Kupát, egy alkalommal csak rosszabb gólkülönbséggel csúszott le a dobogóról, egyszer pedig második lett a kupában. Hét éve alatt csaknem minden esztendőre jutott egy siker, háromszor indulhatott irányításával nemzetközi kupában a csapat. Szerződése lejártakor úgy vélték a klub vezetői, hogy változtatni kellene, s ezért esett a választás Koller Nándorra, aki korábban hosszú éveken keresztül pályaedzője volt a Mesternek.

Szeretem tisztességesen, minden részletre figyelve tenni a dolgomat, s szeretem, ha rend van körülöttem.

Még pécsi munkája idején, 1987-ben öt mérkőzés erejéig a magyar labdarúgó-válogatott megbízott szövetségi kapitánya volt.

Verebes József lemondása után rendkívül nehéz helyzetbe került az MLSZ, átmeneti megoldást kellett keresnie, hogy ne történjék fennakadás. Felkértek, vállaltam, nem is tehettem mást. Ez kötelességem volt, is a feladatot ideiglenes jelleggel is megtisztelőnek tartom. Mostani megbízatásom lényegében véve öt mérkőzésre szól. Számomra mégis emlékezetes marad, s valóban nagy megtiszteltetést jelent.

Szövetségi kapitányként

Szövetségi kapitányként öt újoncot avatott (Toma Árpád, Bérczy Balázs, Lovász Ferenc, Sass János és Handel György).

A legkedvesebb kapusa, Bodnár László, ötször ülte végig a találkozókat a cserepadon Disztl Péter mögött.

1987 októberében a görögök elleni 3:0-ás EB-selejtezőn a Népstadion kispadján

A Magyar Labdarúgó Szövetség 1989. december 19-i ülésén egyhangú szavazással úgy döntött, hogy módosítja Bicskei Bertalan szövetségi kapitány határozott időre szóló munkaszerződését, és - tekintettel szakmai felkészültségére - szakmai igazgatói munkakör ellátásával bízza meg. A módosítás 1990. január 1-jétől volt érvényes.

Az MLSZ elnöksége dr. Laczkó Mihály előzetes tárgyalásai és előterjesztése alapján titkos szavazáson választott új szövetségi kapitányt. A két jelölt Garami József és Mészöly Kálmán volt. A szavazás eredménye alapján 1990. január 1-jétől Mészöly Kálmán kapott megbízást (11:7 arányban) a szövetségi kapitány tisztség ellátására.

1990 márciusában Mészöly Kálmán szövetségi kapitány meghívására a Római-parti Lidóban találkoztak a volt szövetségi kapitányok, hogy tanácsaikkal segítsék a magyar labdarúgást. Baróti Lajos, Illovszky Rudolf, Hoffer József, Sós Károly, Mezey György, Verebes József, Bálint László és Bicskei Bertalan voltak jelen. Kovács Ferenc, Komora Imre és Garami József távol maradtak.

1990 nyarán Újpesten az új szakvezető kilétéről sokáig folytak találgatások a szurkolók és a csapatvezető döntéshozók körében. Szóban forgott Várhidi Pál, Bicskei Bertalan, Garami József és még egy-két korábban Újpesten futballozó edző neve, így Bene Ferencé és Nagy Lászlóé is. Végül azonban a Szeged SC-vel NB II-es bajnokságot nyert (1985-ben a Videotonnal UEFA Kupa döntőbe került egykori szövetségi kapitány, Kovács Ferenc ülhetett le az újpestiek kispadjára.

Pécsről való távozása után pihenni szeretett volna, valamint visszatérni az utánpótlásba, ám 1993 tavaszának elején megkereste a nagy bajban lévő Újpest Bene Ferencet váltotta a kispadon.

Mondani sem kell, az első igazolás, ami az ő kérésére történt, Bodnár László volt, aki tizenhat év után tért vissza a Megyeri útra...

A lila-fehérek vele sem tudtak kiegyenesedni abban az idényben, a Hatvan elleni osztályozó megnyerésével tették biztossá további élvonalbeli tagságukat.

1994 tavaszán még gondfelhők között az újpesti kispadon, segítőjével, Sarlós Andrással...

...fél év múlva már könnyedén mosolyog, őszi elsők lettek a lila-fehérek

Megkapta a bizalmat a folytatásra is, amit ő egy hatodik (1993/94), egy második (1994/95) és egy harmadik (1995/96) hellyel hálált meg.

Az Újpesti TE vezetőedzőjeként az 1993/94-es csapatképen a középső sor közepén Turi Zsolt és Horváth Péter között...

...1995 áprilisában a Ferencváros 3:1-re nyert a Megyeri úton. A találkozó előtt a két Mester beszélget. Novák Dezsővel

1996-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőbizottságának elnökévé választották.

1996. április 8. és 12. között az UEFA Budapesten tartotta az európai edzőinstruktorok számára a továbbképzését. Ezen a tanfolyamon a korábbi szocialista országok, a Szovjetunió utódállamai, valamint Törökország azon vezetői vettek részt 2-2 fővel, akik országuk edzőképzésében érdekeltek valamilyen szinten.

Magyarországot Garami József és Göltl Béla képviselte

1996-ban lett először az MTK vezetőedzője, Garaba Imre utódjaként, ahol bajnoki címet szerzett az együttessel.

Az MTK FC 1996/97-es csapatképén a középső sor közepén Jakab Elek pályaedző és Kakas László kapusedző között

1998-ban a Győri ETO FC szakmai igazgatójává, 1999-ben pedig a klub vezetőedzőjévé nevezték ki.

1998-ban Borbényi Sándor klubelnökkel csapnak egymás tenyerébe

Még "felügyelete" alatt Reszeli-Soós István volt a győriek vezetőedzője. A magyar labdarúgás történelmében talán ő volt az első, talán az utolsó is, aki össze tudta rúgni a port vele.

1999 nyarától Gergely Károly lett a vezetőedző. Öt forduló után, október elején, az eredményeket követően a győri szakvezetés megvált tőle és Garami József kezébe tette le a csapatot.

1999 őszén a győriek vezetőedzőjeként

2001-ben rövid időre visszatért az MTK-hoz szakmai igazgatónak, majd 2002-ben a Ferencvárosi TC vezetőedzője lett, a csapattal bajnoki aranyat szerzett.

2002 januárjában sajtótájékoztatón mutatták be az Üllői úton az új szakmai stábot. Mellette két segítője, Pölöskei Gábor és Keller József...

...március 1-én a Zalaegerszegi TE 2:0-ás legyőzésekor mutatkozott be a zöld-fehérek kispadján...

...a Ferencváros vezetőedzőjeként 2002-ben...

...2002 augusztusában, a 2. fordulóban a Ferencváros hazai pályán győzte le 4:0-ra a Kispest-Honvédot. A vendégek szakvezetőjével, Fitos Józseffel beszélik meg a mérkőzésen történteket...

...a Fradi kispadján 2003-ban Haaz Ferenc technikai vezetővel és Pölöskei Gábor pályaedzővel...

...és a Ferencváros 2002/2003-as csapatképén alulról a második sorban balról a negyedik Józsa Miklós kapusedző és Pölöskei Gábor pályaedző között

A Ferencváros 2003/2004-es csapatképén ősszel, alulról a második sor közepén Pölöskei Gábor pályaedző és Józsa Miklós kapusedző között. Tavasszal már nem ő volt a csapat edzője

2003 évvégén visszatért az MTK-hoz, annak szakmai igazgatója lett, majd 2004-ben vezetőedzője is.

2004 augusztusnak végén a bajnokság 3. fordulójában a kék-fehérek a Hidegkuti Nándor stadionban 1:0-ra legyőzték a Lombard Pápa Termál FC-t. A legendás Sándor Csikar köszöntötte a Mestert, ötszázadszor ült a kispadon az élvonalban...

 ...a 4. fordulóban a Ferencváros az Üllői úton győzte le az MTK Budapestet 2:1-re. A mérkőzés előtt Lipcsei Péter csapatkapitány, Haaz Ferenc technikai vezetővel és Tepszics Ignác sportigazgatóval adja át neki az aranyérmet, ami az előző kiírás fél szezonja után járt neki...

...az MTK Budapest 2004/2005-ös bronzérmes csapat képén alulról a második sor közepén a két pályaedző, Pölöskei Gábor és Lőrincz Emil között

2007 tavaszán a kék-fehérek kispadján

2008 szeptember 19-én az FC Fehérvár-MTK (0:2) mérkőzésen 626. élvonalbeli meccsén ült a kispadon és ezzel dr. Lakat Károly csúcsát döntötte meg.

2008-ban az év edzőjének választották, az MTK-val bajnoki címet szerzett.

2009 szeptemberében a Ferencváros 2:1-re legyőzte az MTK-t az Üllői úton. A mérkőzés után a sajtótájékoztatón a hazaiak edzőjével, Bobby Davisonnal a kamerák előtt

2010 tavaszán edzés közben...

...ősszel pedig a trófeák között

2011 áprilisában a Ferencváros 3:1-re nyert a Hungária körúton. A mérkőzés előtt az egyik volt játékosa egy 64-es számú Ferencváros mezzel köszönti az abban az évben hatvannégy éves Mestert

2013 márciusában a tavaszi NB I-es idénynyitó Pécs-MTK mérkőzésen vette át Illovszky Rudolftól a magyar labdarúgó élvonal történetének legidősebb aktív edzője titulusát.

Az MTK vezetőedzőjeként 2014 augusztus végén a Bozsik stadionban lejátszott MTK-Ferencváros 2:1-re végződött találkozó után a sajtótájékoztatón

2015 nyaráig irányította a csapatot, 2015. május 31-én, a Diósgyőr ellen 1:0-ra elvesztett bajnokin 797. élvonalbeli bajnokiján ült a kispadon.

Ezt követően is a klub alkalmazásában maradt és szakmai igazgatóként tevékenykedett tovább. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Szórakozottságáról legendák sora keringett, az örökös Mester mindig is bajban volt az arcokkal és a nevekkel (a Fradiban Leandro állítólag akkor is állandó, kihirdetett tagja volt a kezdőcsapatnak, amikor fél évre hazament Brazíliába), de hogy két várost is összekeverjen, az nem mindennapos. Egy ízben pécsi trénerként egyedül utazott a következő mérkőzés helyszínére, és a békéscsabai stadionból a megbeszélt találkozási időpont elmúltával kissé idegesen telefonált, hogy merre is jár a csapata. Ennél idegesebb már csak akkor lehetett, amikor a válaszból megtudta, hogy Szegeden. Mert ott játszik a Pécs. Győrben például egy edzésen rendkívül lelkes lett attól, amit az egymás közötti játékban az egyik játékostól látott, értetlenkedett is, mondván: hogyhogy nem tagja a keretnek az illető? „Mert ő Szabó Ottó, az egyik utánpótlásedzőnk, Józsi bácsi, és negyvenöt éves” - hangzott a válasz...

2019 augusztus 9-én, 80. születésnapján róla nevezték el a pécsi utánpótlásképző-központot.

Stílszerű tortával a 80. születésnapon

2020 augusztusában a PMFC szakmai koordinátora lett.

2024-ben az MLSZ küldöttsége otthonában köszöntötte a 85 éves Garami Józsefet

Pécsett hunyt el 2025 április 22-én, nyolcvanöt évesen.

2025 novemberében Józsefváros Önkormányzata Garami Józsefnek posztumusz Díszpolgári Címet adományozott.