Válogatott okosságok

1958. szeptember 14-én született Szíjártó László, a Rába ETO egykori sziklakemény hátvédje és védekező középpályása.

Elnézést, teljes csúszásban vagyunk mint a válogatott Romániaban. Lesz majd előző forduló eredmény is meg minden, addig is tippeljenek jól!

Paks - Kaposvár
Újpest - Haladás
Kecskemét - Pécs
Puskás AFC - Diósgyőr
Honvéd - Mezőkövesd
Pápa - Ferencváros
DVSC-Teva - Videoton
MTK - ETO

Úgy tűnik, megint lemaradtunk egy világbajnokságról. 1986 óta egyszerűen nem megy! Mielőtt azt hinnénk, hogy egyedül vagyunk bénák a nagyvilágban, szeretném felhívni a figyelmet Perura, amely 1982 után megint a tévéből fogja figyelni a brazíliai történéseket. A Rojayblanca hazai pályán szenvedett 2-1-es vereséget Uruguaytól, így már csak matematikai esélye van a pótselejtezőt jelentő ötödik hely megszerzésére. No de hogyan viselte a vereséget a dél-amerikai viszonylatban feltűnően nyugodt, demagógiára is kevésbé vevő perui nemzet? Maradjunk annyiban, hogy végre előttem is megmutatták, hogy milyen az, amikor lángra lobban a latin vér. Semmi lélegeztetőgép, semmi pályabeszántás, semmi "zavarjuk el a külföldieket és kezdjünk fiatalítani!" közhely. Mindenért a játékvezető a hibás! Megszólal a női röplabda csapat kapitánya, a perui labdarúgó-szövetség (FPF) elnöke, Lima érseke és a Perui Kisember. Már a Todo Sport (kb.: Minden, ami sport) címoldala is beszédes: "Bíró, a k***a anyád!" És ez még semmi! Olvassanak tovább!

Már a bukaresti megsemmisítő vereség előtt olvashattunk olyan értesüléseket, hogy amennyiben a pénteki és a keddi mérkőzésen nem szerezzük meg a maximális hat pontot, akkor elképzelhető, hogy Sanyi bácsit (a rajzművészt) a másik Sanyi bácsi (a szalámis bankfőnök) rövid úton ráhelyezi a csúzlira. Négy, illetve három pontnál hatványozottabban igaz lehet ez a megállapítás, ennél kevesebb egység begyűjtése esetén pedig állítólag már nincs is miről beszélni. Nos, a számunkra örök mumus hollandok ellen hazai pályán csak egy 94. percben kapott véleményes büntetővel (2-2) pontokat veszítő észtek ellen ugyan elviekben még nyerhetünk a Puskás Ferenc Stadionban, de akkor ezután azonnal azt kellene néznünk, hogy a törökök vajon elhozták-e a három pontot Bukarestből. Ez kellene ugyanis ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhessük a szokásos számolgatást a hátralévő két fordulóra, és a kincstári optimizmust messze túllépve esetleg még bekalkuláljunk egy amszterdami pontszerzést is. Miután ez a kevésbé valószínű forgatókönyv, így könnyen elképzelhető, hogy kedd estétől már a 2016-as Európa-bajnokság jegyében kezdhetjük meg a fiatalítást, vagy legalábbis a keret jelentős átalakítását. Felkészül Mészöly Géza?

Az előző két részben áttekintettük, milyen okok vezettek a kapitányváltáshoz, hogy és miért került Mezey György kezébe a kormánykerék – és elbúcsúztunk Mészöly Kálmántól.

Ne feledjük, 1983 nyár végét, ősz elejét írjuk, érdekességképp megemlítjük, ezzel a cikksorozattal párhuzamosan elindítottuk Időkapszula sorozatunkat is, mely fordulóról fordulóra mutatja be, hogy a labdarúgó válogatott mellett (vagy inkább mögött) hogyan is zajlott a hátország pontvadászata.

Mezey Györgynek tiszta a cél.  Az 1984-es franciaországi labadarúgó EB selejtezőit féltávnál elbuktuk. Olyan behozhatatlan hátrányba kerültünk (ne feledjük, mögöttünk már csak Luxemburg tanyázott a tabellán), hogy az egyetlen reális célkitűzés az lehetett csak, a hátralévő három selejtezőn a tisztes helytállás mellett építsük fel a jövő csapatát, amely tabula rasa alapon sikerrel vívhatja ki, hogy ott lehessünk a mexikói foci VB-n. (Eredetileg kolumbiai lett volna, de ők végül nem vállalták. Történetünk idejére Mexikó már hivatalosan is megkapta a rendezés jogát beugróként.)

Több tízezer ember írta le a véleményét a román-magyar meccs után. Bár sokan mondják, hogy a foci azért szép játék, mert mindenki másképp látja, most azért korántsem ez a helyzet: Egy embert át lehet verni sokszor, egymillió embert is át lehet verni sokszor, de egy országot nem lehet állandóan átverni.  Gondolom az MLSZ nagy pogácsástáljából élők ezekről a kommentekről nincsenek jó véleménnyel. Vagy  nem értik - vagy nem érdekli őket, hogy ki fizeti a zenészt. Mi azért összeszedtünk egy pár véleményt. Nem olvastunk minden hozzászólást, igyekeztünk kiszűrni az egymodatos (Takarodj...), a politikai-történelmi harcot szító és a taktikai hibákat felsoroló (nem hiszem, hogy mikromenedzselni kell Sanyi bácsit) hozzászólásokat. A kommenteket nem szerkesztettük és nem kommenteltük. A kommentekkel nem feltétlenül értettünk  egyet, de az azokra adott konstruktív válasz az MLSZ alapvető feladata.

1957. november 12-én született Zsiborás Gábor, az FTC, az MTK-VM és a magyar labdarúgó válogatott legendás kapusa.

1941. szeptember 7-én született Dr. Mezey György mesteredző, az „Edzőfejedelem”.

A nevéhez, illetve a születési dátumához fűződik egy másik évforduló is. Élete első meccse szövetségi kapitányként a válogatott kispadján is erre a napra esett, 1983-ban. És nem is sikerült rosszul a debütálás, Magyarország-NSZK 1:1.

1954. szeptember 7-én született Kollár József, az FTC, az Újpesti Dózsa és a Pécsi MSC egykori kapusa.

Miért, miért, miért?

Ez a kérdés jár a fejemben. Miért sikerült ilyen gyalázatosra a bukaresti VB-selejtező? Mert ez nem volt benne egyáltalán.
Mert Románia nem egy világverő csapat, aki ellen a tisztes helytállás lehetett volna az egyetlen célunk. Aligha színeződne el bárkinek is az alsónadrágja a kevéssé félelmetes Marica és Pintili neveinek hallatán. Megkockázatom, három nappal ezelőtt az olvasók egy része hibás választ adott volna meg arra a kérdésre, hogy az ilyen nevű játékosok vajon Románia vagy Burundi válogatottjának tagjai.

Gól: Marica. Gólpassz: Guzmics. Fotó: MTI

A „kicsik” ma este megadták az alaphangot holnapra, miután a Kecskeméten lejátszott U21-es EB-selejtezőn a második félidőben alaposan megfordították az eredményt, és a csereként beállt Holman Dávid kettő és Adorján Krisztián egy góljával, valamint Baráth Botond találatával végül 4-1-re nyertek a jó erőkből álló bosznia-hercegovinai válogatott ellen.