Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Otthon, érmes otthon - Híres magyar sportcsaládok XVII.

2015.02.20. 11:42 Nóbádi iz der

Híres magyar sportcsaládokat bemutató sorozatunkban ezúttal vívóké a főszerep.

attila, pál, tamás.jpg

 

kovács pál.jpgKovács Pál Ádám, minden idők egyik legkiemelkedőbb kardvívója 1912. július 17-én született Debrecenben. 1929-től a BBTE (Budapesti Budai Torna Egylet), 1931-től a Ludovika Akadémia SE, 1935-től a Honvéd Tiszti Vívó Klub, 1945-től a Ganz Vasas, majd 1954-től a Budapesti Vasas vívója volt. 1933-tól kezdődően huszonhét éven keresztül szerepelt a magyar válogatottban. Párbajtőrvívásban is versenyzett, de kardvívásban vált világhírűvé. 1936 és 1960 között az összes nyári olimpián részt vett, és mindegyikről aranyéremről térhetett haza. Öt alkalommal az olimpiai bajnok magyar kardcsapat tagja volt, 1952-ben Helsinkiben az egyéni küzdelmek után is az ő nyakába került az aranyérem. 1948-ban, Londonban bronzérmet szerzett az egyéni versenyek során. 1937 és 1958 között hétszer nyert világbajnoki címet a csapattal, 1937-ben Párizsban és 1953-ban Brüsszelben egyéniben sem talált legyőzőre. A világbajnokságokról még két egyéniben elért ezüstérme is van: 1951-ben Gerevich Aladár, 1954-ben Kárpáti Rudolf mögött végzett a második helyen. 1933-ban Budapesten Európa-bajnoki címet szerzett a csapat tagjaként. Ugyanebben az évben Torinoban a főiskolai világbajnokságon a kardcsapat tagjaként ezüstérmet, a tőr-válogatottal pedig bronzérmet szerzett. Csapatban kilencszer, egyéniben hétszer nyert magyar bajnokságot, az országos bajnokságokról két-két egyéni ezüst- és bronzérme, valamint egy csapatbronza is van.

kovács pál_1.jpg

                                Dombormű a Kovács Pál Gimnáziumban (Rädda Barnen utca 20.)

Az aktív sportolástól 48 évesen, a római olimpia után vonult vissza. Ezután a Magyar Vívószövetség alelnöke, majd 1963-tól 1968-ig elnöke lett. 1963 júniusáig - szövetségi kapitányi kinevezéséig - a kard válogatott fegyvernemi felelőse volt. 1968-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, egyúttal a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) Végrehajtó Bizottságának tagja és a Kard Szakbizottság elnöke volt. 1980-tól 1988-ig a FIE alelnöke, 1988-tól örökös tiszteletbeli tagja.

Már 1935-ben honvéd hadnaggyá avatták. A második világháború végén két évet hadifogságban töltött, majd hazatérése után leszerelt, és a Ganz MÁVAG tervezőmérnöke lett. Röviddel halála előtt nyugalmazott dandártábornoki kinevezést kapott. 1995. július 8-án, Budapesten hunyt el. Nevét többek között a Gerevich-Kovács-Kárpáti kardvívó emlékverseny, egy budapesti sportgimnázium, valamint a Csanádi Árpád általános iskolában tanterem is viseli. 2011-ben a Vasas SC pasaréti vívócsarnokát Kovács Pálról nevezték el.

220px-Kovács_Pál_sírja.jpg

                                                         Sírja a Farkasréti temetőben

 

Két fia is a sportág kiemelkedő alakja lett.

Kovacs_Attila2.jpg

 Kovács Attila 1939. december 30-án született Budapesten. 1954 és 1975 között a Vasas SC, majd 1976-tól 1982-ig a Budapest SE kardvívója volt. 1966-ban Moszkvában és 1973-ban Göteborgban a világbajnoki címet szerzett magyar válogatott tagja volt. Csapatban egy ezüst-, valamint három bronzérme is van a világbajnokságokról. Négyszer nyert Universiadét a csapat tagjaként, 1965-ben Budapesten egyéniben is a dobogóra állhatott, itt a harmadik helyen végzett. Tizennyolcszoros magyar bajnok. Mérnök végzettséggel rendelkezett, számítástechnikai szakíróként és hírlapíróként is dolgozott, az informatikai újságírás, hírlevélkészítés, online hírszolgáltatás meghatározó alakjává, egyéniségévé vált. 70 éves korában, 2010. november 11-én hunyt el.

 

Kovács Tamás_blog.jpgKovács Tamás (Budapest, 1943. március 20. - ) 1958-tól két évtizeden keresztül a Vasas SC kardvívója volt. A magyar válogatottban 1967 és 1977 között szerepelt. Három olimpián vett részt: 1972-ben Münchenben a 6. helyen végzett egyéniben, négy évvel később Montrealban a negyedik helyezést elért csapat tagja volt. 1968-ban és 1972-ben egyaránt a dobogó harmadik fokára állhatott fel a csapatversenyek után. 1973-ban Göteborgban bátyjával együtt nyert világbajnoki címet. A világbajnokságokról még további négy ezüst- és három bronzérme is van, valamennyi medáliát a csapatversenyek során szerezte. 1965-ben szintén Attilával együtt állhatott a dobogó legfelső fokára a budapesti Universiadén. 14-szer nyert országos bajnoki címet. 1978-as visszavonulása után 1980-ig a Vasas SC vívószakosztályának vezetőedzőjeként dolgozott. 1980-ban befejezte tanulmányait a Testnevelési Egyetem vívó szakedzői szakán. 1982 óta a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1981–2006 között a Magyar Vívószövetség elnökségének tagja, ahol főtitkárként (1981–86), szövetségi kapitányként (1987–2000) és technikai igazgatóként (2001–06) dolgozott, majd 2007. január 1-jétől 2011. február 1-jéig a MOB sportigazgatója volt. 2011. február 1-jétől 2012. május 15-éig a magyar női és férfi kardvívó-válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott. 2012-ben elkészített egy tervezetet, amely az I. Magyar Kardvívó Akadémia életre hívását szorgalmazza. 2013. október 1-től dolgozik a Magyar Paralimpiai Bizottságnál, mint a paralimpiai vívóválogatott szövetségi kapitánya.

 kulcsar.jpg

Kulcsár Győző 1940. október 18-án született Budapesten. A második világháború alatt szüleivel Németországban, majd Svédországban élt. 1946-ban tértek haza. 15 évesen kezdett vívni egy iskolai tanfolyamon. 1957-től az Újpesti Dózsa versenyzője lett. Egyetemi évei alatt a Miskolci EAFC sportolója volt, majd visszatért Budapestre, ahol rövid ideig a Vasasban vívott. Ezt követően 1961-től egészen visszavonulásáig az OSC színeiben versenyzett. 1962-től 1979-ig tőrben és párbajtőrben is a magyar válogatott tagja volt, kiemelkedő eredményeit utóbbi fegyvernemben érte el. A magyar csapattal 1964-ben, 1968-ban és 1972-ben is olimpiai bajnoki címet nyert. Mexikóvárosban az egyéni versenyt is megnyerte, így máig ő minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrözője. Münchenben az egyéni küzdelmek során bronzérmet szerzett, ezt az eredményét négy évvel később, 1976-ban Montrealban is megismételte. Négy olimpián vehetett részt sportolóként, és minden alkalommal éremmel térhetett haza. A vívó-világbajnokságokon valamennyi érmét a csapat tagjaként szerezte. 1970-ben Ankarában, egy évvel később Bécsben, valamint 1978-ban Hamburgban is világbajnoki címet nyert.A világbajnokságokról két ezüst- és négy bronzéremmel is rendelkezik. 1963-ban Porto Alegre-ben tőrben és párbajtőrben is az ezüstérmes csapat tagja volt az Univerisaden, két évvel később Budapesten párbajtőröző csapattársaival együtt a dobogó tetejére állhatott. Tízszeres magyar bajnok: hétszer a párbajtőrcsapat, kétszer a tőrcsapat tagjaként szerzett országos bajnoki címet, és 1962-ben párbajtőr egyéniben sem talált legyőzőre. 1964 és 1966 között sorozatban háromszor vezette BEK-győzelemre a klubcsapatát. 1968-ban, 1971-ben és 1974-ben is az év magyar vívójának választották.

gyozo.jpgA válogatottságtól az 1980-as olimpia előtt vonult vissza, az aktív sportolást is ebben az évben fejezte be. A Testnevelési Főiskolán már 1976-ban megszerezte a vívó szakedzői diplomát. 1979-től 1980-ig a Magyar Vívószövetség főtitkára, majd nyolc éven keresztül a magyar vívóválogatott szövetségi kapitánya volt. 1985-ben a mesteredzői oklevelet is megszerezte. 1988-tól 13 éven keresztül az olasz AC Pro Vercelli vívóedzőjeként dolgozott, tanítványai olimpiai-, világbajnoki és Európa-bajnoki elsőséget is szereztek. 2001-ben hazatért, és a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként többek között a kétszeres olimpiai bajnok Nagy Tímea edzéseit is irányította. Tanítványai közé tartozott Boczkó Gábor is, valamint az olimpiai ezüstérmes és többszörös világbajnok öttusázó, Balogh Gábor vívóedzéseit is vezette. 1995-ben megkapta a MOB olimpiai aranygyűrűjét, az ezredfordulón pedig beválasztották A magyar sport halhatatlanjai közé. 2004-ben elsők között lett a Nemzet Sportolója. 2005-től a Nemzet Sportolóinak delegáltjaként a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, majd elnökségi tagja lett. 2005 decemberében a párbajtőr szakág szövetségi kapitányának nevezték ki, ezen a posztján 2008-ban megerősítették. Egy évvel később a MOB-ban is újraválasztották. 2012 februárjában lemondott a párbajtőr-szakág szövetségi kapitányi pozíciójáról, mivel a Magyar Vívó Szövetség nem jelölte őt MOB-tagnak. Még ebben az évben Prima Primissima díjat kapott.

krisztian.jpgUnokaöccse, Kulcsár Krisztián 1971. június 28-án született Budapesten. A Budapesti Honvéd párbajtőrözője 1992-ben, 1996-ban, 2004-ben és 2008-ban is részt vett az olimpián. Barcelonában és Athénban is az ezüstérmes csapat tagja volt. A párbajtőrcsapat tagjaként kétszeres világbajnok és kétszeres vb-bronzérmes. 2007-ben Szentpéterváron egyéniben is felállhatott a dobogó legmagasabb fokára, pedig az athéni olimpia után egyszer már bejelentette a visszavonulását. Az Európa-bajnokságokról négy éremmel rendelkezik: két arany és egy ezüst a csapatversenyekről, valamint egy egyéni bronzérem. Bár a 2008-as pekingi olimpia után ismét visszavonult az aktív sportolástól, és azóta csupán hobbiszinten vív, a Vasas csapatának tagjaként 2012-ben megszerezte pályafutása első egyéni aranyérmét a magyar bajnokságon. A Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2004–2012 között a Magyar Vívószövetség elnökségi tagja. 2013 júliusában a vívószövetség általános alelnöke lett, azonban ezt a posztját csak rövid ideig töltötte be, mert tavaly júniustól a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) technikai igazgatójaként dolgozik tovább. A civil életben jogász- és közgazdászdiplomával is rendelkezik.

Kulcsár Krisztián édesapja Kulcsár Gábor sokszoros válogatott kosárlabdázó.

mona.jpgKulcsár Krisztián nevelőapja, Móna István (Nyíregyháza, 1940. szeptember 17. - Budapest, 2010. július 28.) 1955 és 1970 között a Budapesti Honvéd öttusázójaként és párbajtőrvívójaként versenyzett. Mindkét sportágban válogatott volt, de kiemelkedő sikereit öttusában érte el. 1963 és 1967 között négyszer nyert világbajnoki címet a magyar csapat tagjaként. 1968-ban Mexikóvárosban ért pályája csúcsára, amikor Balczó Andrással és Török Ferenccel olimpiai bajnokságot nyert. Ötszörös magyar bajnok: öttusában négyszer, párbajtőrvívásban egyszer volt az ország legjobb csapatának tagja. 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi diplomát, 1972-ben a Testnevelési Főiskolán öttusa és vívó szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után ügyvédként tevékenykedett, egyúttal a Budapesti Honvéd öttusa és vívószakosztályának edzője, majd a vívószakosztály elnöke volt. Kulcsár Győzőhöz hasonlóan ő is edzette Nagy Tímeát és Kulcsár Krisztiánt is. 1989-ben, majd 1992-ben is megválasztották a Vívó Szövetség elnökségi tagjának. 1991-ben Török Ferenc szövetségi kapitány felkérte a válogatott lovagló és vívó edzéseinek felügyeletére. 2001-től a magyar vívóválogatott párbajtőr fegyvernemi menedzsereként tevékenykedett. 1992-től a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1993-tól a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának titkára, majd 1997-től 2004-ig alelnöke volt.

 


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr386951241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bobitka 2020.06.04. 19:58:27

Kulcsár Gáborral, K. Krisztián apjával mi történt? Miért volt Krisztiánnak nevelőapja?