Sorozatunk ötödik részében a minden bizonnyal legismertebb magyar sportcsaládról lesz szó. Sikerességüket jól mutatja, hogy ebben az írásunkban hét kiváló sportemberről is említést tehetünk.

Gyarmati Dezsőnek (Miskolc, 1927. október 23. - Budapest, 2013. augusztus 18.) ökölvívóként és kézilabdázóként indult a páratlanul sikeres sportpályafutása. 13 éves korában a Gamma SE csapatában kezdett el vízilabdázni. 1944-ben, eleinte még kapusposzton szerepelve mutatkozott be az első osztályban. 1945-től két éven át a Csepeli MTK játékosa volt, ezután 1956-ig az Újpest színeiben szerepelt. A forradalom eseményei miatt a melbourne-i olimpia után az Egyesült Államokban élt egy ideig, majd később már Európában edzősködött ugyan, de Magyarországra csak 1958-ban tért vissza. Két éves eltiltást kapott, ezalatt segédmunkásként dolgozott. 1960-tól a Ferencváros játékosa lett, a klubnál egészen 1966-os visszavonulásáig játszott.

Pályafutása során sportolóként öt olimpián vehetett részt, ráadásul minden alkalommal a dobogóra állhatott. 1948-ban Londonban ezüstérmet, 1960-ban Rómában bronzérmet szerzett, de 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban is az olimpiai bajnok magyar válogatott egyik meghatározó tagja volt. 1954-ben és 1962-ben Európa-bajnokságot nyert, 1947-ben és 1951-ben pedig a főiskolai világbajnokságon győztes csapat erőssége volt. Nyolcszor nyert magyar bajnokságot (ötször az Újpest, háromszor a Ferencváros tagjaként), négyszer pedig ezüstérem került a nyakába a bajnoki évad végén. A magyar válogatottban 108 alkalommal szerepelt.

Az edzősködést 1963-ban, azaz még játékoskarrierje idején a KSI-nél kezdte, majd visszavonulása után átvette volt csapata irányítását, és 1969-ig a Ferencváros vezetőedzőjeként tevékenykedett. 1970-től egy éven keresztül a kolumbiai válogatott szövetségi kapitánya is volt. Szaktanácsadóként Németországban és Olaszországban is dolgozott. Hivatalosan az OSC csapatánál is ezt a posztot töltötte be, majd már vezetőedzőként a Vasas és a BVSC csapatát is irányította. 1972-től a magyar válogatott másodedzője volt, majd 1973-tól 1980-ig, illetve 1985-től 1988-ig szövetségi kapitányként dolgozott. 1973-ban a sportág első világbajnokságán győzelemre vezette a válogatottat, az 1976-os montreali olimpia után pedig immár szakvezetőként is olimpiai bajnoknak mondhatta magát. 1974-ben és 1977-ben Európa-bajnokságot nyertek. 1975-ben és 1978-ban világbajnoki ezüstérmet, 1980-ban Moszkvában pedig olimpiai bronzérmet szereztek. A 90-es évek végén az Újpest és a Ferencváros csapatánál is dolgozott szaktanácsadóként.

1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt. 2002-ben Magyar Örökség díjat kapott, 2004-ben A Nemzet Sportolójának, 2008-ban pedig Budapest díszpolgárának választották. 2004-ben a magyar Vízilabda Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, 2005-ben pedig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja lett.

Első felesége Székely Éva (Budapest, 1927. április 3. - ) volt, házasságuk 1950-től 1964-ig tartott. A Ferencváros úszónőjeként már 13 évesen csapatbajnoki címet ünnepelhetett. A második világháború idején zsidó származása miatt nem versenyezhetett, később az Újpest, a Neményi MADISZ, a Budapesti Lokomotív és a Törekvés sportolója volt. 1945-ben országos csúccsal tért vissza a versenysportba. Két évvel később ő volt az első női úszó, aki pillangó kartempókkal úszott egy hivatalos versenyen. (Ekkor még nem létezett külön pillangóúszó versenyszám, de a mellúszás szabályai lehetővé tették ezt a stílust.) 1947-ben a párizsi főiskolai világbajnokságról három aranyéremmel térhetett haza, a felnőtt Európa-bajnokságon 200 méteres mellúszásban pedig ezüstérmet szerzett. Az 1948-as olimpián hosszú betegség után vett részt, így "csak" egy negyedik és egy ötödik helyezést ért el. Az 1951-es főiskolai világbajnokságon öt aranyérmet szerzett (ebből hármat egyéni versenyszámban). 1952-ben Helsinkiben a 200 méteres mellúszásban olimpiai bajnok lett. Négy évvel később, már lánya születése után ugyanebben a versenyszámban ezüstérmet szerzett. 1955-ben Budapesten 25 méteres medencében világcsúcsot úszott 400 méteres vegyesúszásban. A magyar bajnokságokon negyvenkilenc érmet szerzett, ebből negyvenöt aranyérem volt! 1960-as visszavonulása után a BVSC, majd a Ferencváros utánpótlásában dolgozott. 2004-ben volt férjéhez hasonlóan őt is a Nemzet Sportolójának választották.

Lányuk, Gyarmati Andrea 1954. május 15-én született Budapesten. Ötévesen kezdett el úszni a BVSC-ben, ahol édesanyja is az edzői közé tartozott. 1967-ben, azaz 13 évesen már országos bajnokságot nyert, és még ebben az évben Linköpingben a junior Európa-bajnokságon 100 méteres pillangóúszásban aranyérmet, 100 méter gyorson pedig bronzérmet szerzett. Egy évvel később a mexikóvárosi olimpián három versenyszámban is ötödik helyezést ért el. 1969-ben a bécsi junior Eb-ről két első (100 méter hát, 100 méter pillangó) és egy második (100 méter gyors) helyezéssel térhetett haza. Egy év múlva Barcelonában (már a Ferencváros sportolónőjeként) a felnőtt kontinensbajnokságon két aranyérmet (200 méter hát, 100 méter pillangó) és két ezüstöt (100 méter hát, 4x100 méter gyors) szerzett. Az 1972-es müncheni olimpián a 100 méteres pillangóúszás középfutamában világcsúccsal győzött, a döntőben azonban rossz rajt miatt csak (ebben az esetben helytálló a "csak" szó, hiszen toronymagas esélyesnek számított) a harmadik helyen végzett. Ugyanitt 100 méteres hátúszásban második helyezést ért el, a 4x100 méteres gyorsváltóval pedig a negyedik helyen végeztek. Egy évvel később a belgrádi világbajnokságon 200 méter háton a harmadik lett. Pályafutása során huszonnyolcszor nyert magyar bajnokságot, tizenöt Európa-rekordot és egy világcsúcsot úszott. 1970-től sorozatban háromszor választották meg Magyarországon az év női sportolójának. 1979 óta gyermekgyógyászként dolgozik.

Gyarmati Andrea első férje Hesz Mihály (Nógrád, 1943. december 15. - ) volt, aki 1960-tól a Váci Hajó, majd 1964-től 1980-ig a Ferencváros kajakozójaként érte el sikereit. 1961-ben ifjúsági magyar bajnokságot nyert, egy év múlva a felnőttek mezőnyében pedig bronzérmet szerzett az 1000 méteres versenyszámban. 1963-ban 10000 méteren az Európa-bajnokságon és a világbajnokságon egyaránt bronzérmet szerzett. 1964-ben 1000 méteren olimpiai ezüstérmes lett kajak egyesben, négy évvel később Mexikóvárosban ugyanebben a versenyszámban viszont már nem talált legyőzőre. Ez volt a magyar kajaksport első egyéni olimpiai bajnoki címe. Tizennégyszer nyert magyar bajnokságot, 1966-ban 10000 méteren kontinens-első, 1971-ben 4x500 méteren pedig világbajnok lett. Két Európa-bajnoki ezüsttel és négy bronzzal, valamint három világbajnoki harmadik helyezéssel is rendelkezik. 1964 és 1968 között háromszor választották meg az év magyar kajakozójának. 1980-ban az akkor NSZK területén telepedett le és fogorvosi rendelőt nyitott. Második házasságából két fia született, jelenleg Stuttgart mellett él nyugdíjasként.

Gyarmati Andrea és Hesz Mihály közös fia, Hesz Máté 1976. január 28-án született Budapesten. Nagyapjához hasonlóan a vízilabdázást választotta, és ő is jelentős sikerek részese lehetett. 1992-ben és 1994-ben junior Európa-bajnokságot, 1993-ban ifjúsági Eb-t, 1995-ben pedig junior világbajnokságot nyert. 1995-ben és 2002-ben a Vasassal, 1998-ban pedig a Ferencvárossal diadalmaskodott a Kupagyőztesek Európa Kupájában. 1996-ban a BVSC, 2000-ben pedig a Ferencváros színeiben magyar bajnokságot, 1997-ben a zöld-fehérekkel Magyar Kupát nyert. Több mint 350 OB I-es mérkőzésen szerepelt. Ahogy korábban Székesfehérváron, úgy manapság a gödöllői Főnix csapatában is a második vonalban játszik. Nyolcszor volt magyar válogatott. 2005-ben a SportKlub munkatársa, 2010-től pedig csatornamenedzsere lett. Jelenleg kommunikációs szakértőként is dolgozik.

Gyarmati Dezső 1964-ben kötött házasságot Bara Margit színésznővel. Lányuk, Gyarmati Terézia Eszter 1968-ban született. Vejük, Szilágyi Zoltán (Budapest, 1967. június 21. - ) többszörös magyar bajnok gyorsúszó, aki három olimpián is részt vehetett. (1984-ben az első tízben volt a világranglistán, de az ismert okok miatt abban az évben mégsem indulhatott el Los Angelesben.) A Ferencváros úszójának legfőbb erőssége a 400 méteres gyorsúszás volt, ebben a versenyszámban 1985-ben Eb-ötödik, 1991-ben pedig vb-hatodik lett. Jogi végzettséggel rendelkezik, jelenleg üzletemberként tevékenykedik.

Lánya, Szilágyi Liliána 1996. november 19-én született Budapesten. 2004-ben kezdett el sportolni, 2009-ig a Széchy SE, utána A Jövő SC színeiben versenyzett, 2012 óta pedig a Kőbánya SC pillangóúszója. 2011-ben már aranyérmet szerzett a magyar felnőttbajnokságon, a belgrádi ifjúsági Eb-n pedig ezüstérmes lett 200 méteres pillangóúszásban. Egy évvel később Antwerpenben ugyanebben a versenyszámban ifjúsági Európa-bajnoki aranyérmet szerzett, a rövidebb távon pedig második lett. A 2012-es londoni olimpián a teljes magyar küldöttség legfiatalabb tagjaként vehetett részt. Tavaly a junior világbajnokságon mindkét távon ezüstérmet szerzett, a 200 méteren elért második helye volt a magyar úszósport első világbajnoki érme ebben a korosztályban.

Ajánljuk szíves figyelmükbe blogunk két állandó szerzőjének regényét. Lepje meg szórakoztató magyar könyvekkel szeretteit, barátait Újévre, születésnapra, vagy névnapra!Városok,stadionok kocsmák. Igazi magyar futballregény, a magyar labdarúgás egy igen sötét évtizedéről - számtalan olyan örömről, bánatról, amit csak egy magyar szurkoló ismerhet és élhet át. A linkre kattintva minden további információ megtalálható a könyvről (ajánló, részlet, hol kapható?). Ezen felül ajánljuk blogunk másik állandó szerzőjének e-könyvét is, melynek címe, a Nagy titok.