Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Csoda a Serie A-ban

2017.05.29. 14:51 sjose

Egy fordulóval a bajnoki zárás előtt már biztossá vált, hogy idén is a Juventus nyeri a bajnokságot. A torinóiak minden eddigi rekordot megdöntve zsinórban hatodszor végeztek az első helyen. Visszatekintésünkben az idei Serie A küzdelmeit vesszük górcső alá. Többek között arra keressük a választ, hogy melyik csapatok teljesítettek erejükön felül illetve alul, miért nincs egy Leicester féle váratlan esélyes az olasz calcioban, melyik olasz kisváros szállította a bajnokság idei csodáját és végül megtippeljük a jövő évi bajnokot. Tartsanak velünk!

Pénz beszél, a Juventus a bajnok

A hétvégén véget ért Serie A nem hozott látványos küzdelmet. Az olasz bajnokság, köszönhetően elsősorban a TV-s pénzelosztási mechanizmusoknak teljesen kiszámíthatóvá vált. Bár voltak fordulatos mérkőzések, váratlan eredmények, de a végeredmény szempontjából a fontos kérdések - egy kivétellel -már a karácsonyi szünetre eldőltek.  Mint alább látni fogjuk, az olasz ligában az anyagi lehetőségek nagyjából pontosan meghatározzák egy-egy klub szezon alatti teljesítményét.

A Juventus idén is behúzta (Forrás: frickfoot.it)

A csapatok relatív szereplésének értékeléséhez a Gazzetta dello Sport szezon eleji fizetési listáját használtuk. Az elemzésnél feltételezzük, hogy a fizetések egyenes arányban vannak a teljesítményekkel, azaz a jobb játékosok többet keresnek. Természetesen számos példa van arra, hogy egy csapaton belül egy alacsonyabb fizetésű játékos túlszárnyalja papíron híresebb csapattársát, vagy egy korábbi sztár több milliós fizetéssel a lelátóról nézi a meccseket, de úgy véljük a teljes keretet figyelembe véve ezek az anomáliák kiegyenlítődnek. Lehetne más mércét is állítani, de a játékosok fizetésére költött pénz a klubok költségvetésének legnagyobb tétele és jól mutatja a klubok egymáshoz viszonyított lehetőségeit.

Frank De Boert gyorsan megbuktatták játékosai az Internél (Forrás: football.co.uk)

Ez alapján a résztvevőket négy csoportba lehet besorolni. Az első kalapban a bajnoki címre legalább elvi eséllyel pályázók tartoznak. A Juventus mellett reálisan csak az Inter és a Roma indult bajnoki reményekkel.  A második csoportban a BL és az EL-re hajtó együtteseket találjuk. A Milan, Napoli, Lazio, Fiorentina négyes pénzügyileg nem fér az élbolyhoz, de az európai indulásra mindenképpen volt sanszuk. A következő csoportot nevezhetjük a „futottak még” kategóriának. Tulajdonképpen a Serie A csapatainak közel fele ide tartozik (Samp, Bologna, Torino, Genoa, Sassuolo, Udinese, Atalanta, Cagliari), hacsak nincs egy zseniális manager ez a csoport az előttük állók költségvetésének a feléből maximum a csöndes szezonban bizakodhat és olyan magasztos célokat fogalmazhatnak meg mint a „tabella bal oldala” azaz az első tíz valamelyike. Az utolsó kalapban a tisztes szereplésben, azaz a bennmaradásban bízó csapatok vannak (Palermo, Chievo, Pescara, Empoli, Crotone).

Ha mindenki optimálisan használja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat akkor az alábbi sorrendet várhattuk volna a 38. forduló után. 

Juventus: 145 millió euró
Inter: 120
Roma: 92
Milan: 80  
Napoli: 75
Lazio: 55
Fiorentina: 44
Sampdoria: 35
Bologna: 34
Torino: 32
Genoa: 30
Sassuolo: 28
Udinese: 28
Atalanta: 24
Cagliari: 21
Palermo: 20
Chievo: 18
Pescara: 16,5
Empoli: 15,5
Crotone: 14

Hogy mégsem teljesen ez lett a végeredmény az elsősorban néhány jó és néhány kevésbé jó edzőn, játékosmegfigyelőn, klub elnökön múlt, akik az elvárható szint alatt vagy felett teljesítettek.

Totti utolsó meccsét játszotta a farkasoknál (Forrás: ALXrecords2)

Favoritok

A bajnokság kezdetén a Juventus ismét favoritként várta az új szezont. Marotta személyében a Serie A legdörzsöltebb sportigazgatója irányítja a klubot, az együttes kerete már évek óta alkalmas a többfrontos küzdelemre. A bajnokságban egyedülálló módon saját stadionjuk van, a BL-ből és a tv-és pénzekből befolyó csúcsbevételek pedig tovább növelték a szakadékot a torinói fekete-fehérek és a többi csapat között. A fenti listát vizsgálva kiviláglik, hogy a Juve többet költ játékosok javadalmazásra, mint a liga utolsó nyolc csapata együttvéve, ahogy a Juventus legtöbbet kereső két játékosa Dani Alves és Hiquain együtt többet visz haza, mint a Crotone vagy az Empoli teljes 22-es kerete… 

Higuain: Megérte a pénzét!

Nem csoda, hogy a pályán is úgy tűnt mintha ezek a csapatok nem egy bajnokságban játszanának. Hiszen a Juventus közel tízezer annyit költ, mint a kiesés ellen küzdők, három-négyszer többet, mint a középmezőny, háromszor annyit mint a listán hatodik Lazio és a dupláját annak amit a tavalyi nagy rivális Napoli megengedhet magának. Ráadásul a Napolitól elvitték a Serie A tavalyi gólkirályát Higuaint is, így meglepő lett volna, ha nem húzzák be az újabb bajnoki címet. Nagy meglepetés nem is volt a FIAT gyári csapat megerőltetés nélkül söpörte be a scudettot, a kupát és még a szombati BL döntőben sem esélytelen, hogy meglegyen a történelmi hármas siker. Allegri jó munkát végzett, de ami a belföldi eredményeket illeti itt hozta az elvárt eredményt. A sikerek ellenére mi a távozására tippelünk.

A Roma magabiztosan szerezte meg az ezüst érmet (Forrás:soccer123.com)

A Juventusra papíron csak a Roma és az Inter jelenthetett veszélyt. A tulajdonosváltással és az ezzel járó távol keleti tőke injekcióval elvileg versenyképes lett volna a milánói csapat, de az átmeneti időszak bizonytalanságai tulajdonképpen a szezon bukását produkálták. Frank de Boer pocsék választásnak bizonyult a kispadra és a helyére ültetett Pioli sem váltotta meg a világot, meglepetés lenne, ha jövőre is ő ülne a kispadon. Az Inter híres arról, hogy szezononként hatalmas összegeket tud eltapsolni minden kézzelfogható eredmény nélkül és ez idén sem volt másként. A hetedik hely óriási csalódás Milánó kék-fekete felén, gyanítjuk, hogy a nyáron a kínai tulajdonosok alaposan kitakarítják a klubházat és az öltözők környékét. Az első igazolásuk a Rómától átcsábított „mister plusvalenzanak” azaz többlet úrnak hívott Walter Sabatini, aki bár trófeákat nem vitt a fővárosba, de játékos manőverei legalább papíron a bajnoki cím várományosai közé emelték a farkasokat. Az AS Roma kispadján Luciano Spaletti, optimális munkát végzett, az Inter mélyrepülését kihasználva BL helyre vezette a piros-sárgákat.   

A nápolyi sikerek kovácsa: Maurizio Sarri (Forrás: Sempreinter.it)

Irány Európa

A bajnoki esélyeseket követő csoportból kiemelkedik a Napoli szereplése. Az Empoliból tavaly előtt szerződtetett Maurizio Sarri, legjobb csatárának távozása ellenére is atomisztikus támadósort dobott harcba. Bár a Juventus bajnokságát nem tudták megakadályozni, a sokkal kedvezőbb anyagi helyzetben levő mindkét milánói klubot maguk mögé utasítva  BL-selejtezős helyen végeztek. Sarri a Serie A egyik, ha nem legjobb managere, hiszen a lehetőségekhez képest már mind egy kis csapat (Empoli), mind egy nagyobb csapat (Napoli) kispadján megmutatta, hogy képes a csapatai relatív lehetőségeit messze túlszárnyalni.  

Erőn felül teljesített a Lazio is. Simone Inzaghi a maximumot hozta ki a gárdából, pozícióját nem fenyegeti veszély. Az Inter által elköltött fizetési keret kevesebb, mint feléből EL helyet és kupadöntőt vívott ki a fővárosi égszínkékeknek.

Simone Inzaghi edzőként egyenlőre sikeresebb testvérénél (Forrás:calciogoal.it)

Olasz Leicester?

„Olaszország Leicestere” címet idén mégsem a Napoli vagy a Lazio, hanem Gian Piero Gasperini Atalantája érdemelte ki. A kiváló utánpótlásáról ismert bergamói klub a nagy csapatok keretének töredékéből remek együttest hozott össze és a negyedik helyen zárt. Az ismeretlenség homályából több játékos is berobbant a köztudatba, igaz nehéz elképzelni, hogy az Atalanta meg fogja tudni tartani legértékesebb játékosait a nyáron. Gasperini remek érzékkel szedett össze tehetséges fiatalokat és formálta őket az olasz liga idei sztárjaivá.  Az elefántcsontparti középpályás Franck Kessié, az idénre beérő gólpassz király Andrea Petagna, vagy a védő Conti alig múltak 20 évesek.  Gasperini maradására van esély, mert bár többször bizonyította, hogy kis költségvetésű csapatokkal nagyot tud alkotni, az Inter kispadján megégette magát és idő előtt távozni kényszerült.

Annak megértéséhez, hogy az idén remekül szereplők kék-feketék miért nem tudtak egy Leicester-féle csodát összehozni és akár a bajnoki cím kérdésébe is beleszólni, elég összehasonlítani a csapatok rendelkezésére álló fizetési kereteket Angliában és Olaszországban. Míg 2015-ben a Premiership négy vezető csapata, egyenként 200 millió fontot költött játékosfizetésekre, a listán 15! Leicester ennek a negyedéből, 50 millióból hozta össze a bajnokcsapat keretét. Ez az arány a listavezető Juventus és a 14. Atalanta között már 1:6-hoz. Hogy lehet ekkora különbség a két ország bajnoksága között? Az okok elsősorban a klubok bevételeinek jelentős részét adó tv-s pénzek elosztásának differenciájából adódnak. Míg a Premiership-ben, a bajnok kb. másfélszer annyit kap a közvetítések értékesítéséből, mint az utolsó, addig a Juventus ötször annyit tesz zsebre mint a kiesők.

Gasperini nagyon ért a fiatalok nyelvén (Forrás: Atalanta.it)

Futottak még…

A futottak még kategória többi csapata nagyjából hozta a várható szintet. A torinói bikák kispadján Sinisa Mihajlovic ismét bizonyította, hogy ő a középcsapatokkal tud eredményeket elérni, elsősorban Andrea Belotti tűzerejének köszönhetően a kilencedik helyre navigálta a csapatot. A Sampdoriában debütáló svájci Giampaolo folytatta előretörését, az Empolinál elért tavalyi, erőn felüli eredmény után, a genovai kispadon is nyugodt évadot produkált több érdekes fiatalt a mély vízbe dobva. A kék mezeseknél feltűnt cseh Schick lehet a nyári átigazolási szezon egyik slágere. Sassuolo-ban ismét bebizonyosodott a tétel, miszerint az olasz tucatcsapatok pénzügyi lehetőségei nem alkalmasak a két frontos küzdelemre. Eusebio Di Francesco, igyekezett az EL küzdelmeit előnyben részesíteni és a szezon nagy részét a kiesési zóna közelében töltötte az emiliai gárda. Az idény végén egy huszáros hajrával felzárkóztak a középmezőnyhöz, de a tavalyi szép szereplés után járó prémium jövőre nagyon fog hiányozni a költségvetésből. Nem lennénk meglepve, ha Di Francesco jövőre egy másik klubnál próbálna szerencsét. A kategória negatív meglepetését a Genoa szállította. A griffmadarasok a közvetlen riválisok keretének közel duplájából végig a kiesési zóna közelében tanyáztak. A jelentős adósságokat maga előtt görgető egyesület elnöke egész évben igyekezett új befektetőt találni, eddig nem túl sok sikerrel. A tavalyi meglepetéscsapat Crotone kispadjáról átcsábított egykori Genoa játékost, Nicola Juric-ot, szezon közben előbb kirúgták majd három nagyarányú újabb zakó után visszahozták a kispadra. Az újonc Cagliari szerény lehetőségeihez képest némileg erőn felül teljesített és biztosan maradt benn.

Cseh-szlovák sikerduó (Forrás:idnes.cz)

Alsóházi csodák

Nem kellett különösebb jóstehetség ahhoz, hogy a Serie A kiesőit megtippeljük. A bérlista utolsó öt helyezettje még a középmezőnytől is alaposan le van szakadva. Ebben a kategóriában, egy-egy edző, klubelnök jelentheti a siker adott esetben a kudarc zálogát.

Zamparini az edzőfaló 40 kispadcsere után eladta a klubot (Forrás:tuttocalciatori.it)

A Palermo, Chievo, Pescara, Empoli, Crotone ötösből a Chievo sikeres megmenekülése tűnt a legbiztosabbnak. Az utóbbi másfél évtizedben a kisebbik veronai csapat a legalacsonyabb költségvetések egyikével, egy évet kivéve sikeresen őrizte meg elsőosztályú tagságát. A szárnyaló szamaraknál, nincsenek nagy sztárok, a legismertebb név talán a 38 éves kapitány, Sergio Pelissier. Campedelli elnök, jó érzékkel választja ki minden alkalommal a következő edzőt és szerencséjére Rolando Marant tavaly senki sem akarta elvinni. A tar mester ismét nem okozott csalódást, a rivális Bologna bérköltségeinek a feléből a tizennegyedik helyre kormányozta a sárga-kékeket.

Luca Campedelli a Chievo vezetője maga a megfontoltság (Forrás:calciomercato.com)

Ahogy Campedelli a nyugodt, megfontolt elnök jelképe, a Palermo tűzhányó természetű elnöke Maurizio Zamparini éppen az ellenkezője. Tavaly rekordszámú, nyolc edzőt fogyasztott el a kispadon és annak ellenére is csekély költségvetéssel indult neki az idénynek hogy az elmúlt években a Serie A két meghatározó játékosát (Dybala, Bellotti ) is értékesítette, az előbbit mintegy 45 millió euróért.  A négy kieső jelölt közül a Pescara és a Palermo már karácsonyra teljesen kilátástalan helyzetbe került.

Ezt a napot senki sem felejti el Crotonéban (Forrás: Youtube.com)

A harmadik kieső helyre az abszolút újonc Crotone pályázott a legnagyobb eséllyel a bajnokság második köre előtt mindössze kilenc ponttal. A riválisokkal szemben a klub vezetősége nem váltott edzőt, hanem továbbra is bizalmat szavazott Davide Nicolának. A fiatal szakvezető beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a liga legkisebb költségvetésével operáló déliek tavasszal serényen gyűjtögetve a pontokat egyre közelebb kúsztak a fokozatosan összeomló Empoli, Genoa kettőshöz. A Sampdoria elleni idegenbeli meccsen a hazaiak a második félidőben látványosan lefékezve „segítették” újabb három ponthoz a Crotonét, remélve, hogy gyűlölt helyi riválisuk elé kerülnek.   Miután az Intert is sikerült megverniük a calabriaiaknak, lőtávolságon belülre került a bennmaradás. Az utolsó fordulóban a Lazio számára már tét nélküli meccsen a Crotone 3:1-re nyert és benn maradt, az Empoli kikapott Palermóban és kiesett. Sokat elmond a Serie A színvonalának eséséről, hogy idén a 40 pontos elméleti bennmaradási határ helyett már 33! ponttal biztosítható volt a következő évi élvonalbeli tagság , azaz fordulónként már egy pontot sem kellett összekaparni.

Csoda Crotoneban (Forrás:gds.it)

Mi lesz jövőre?

Hacsak az Inter vagy a Milan új távol keleti tulajdonosai nem hidalják át a Juventus és a csapatuk között tátongók pénzügyi szakadékot, nehéz elképzelni hogy jövőre megszakadna a Juventus menetelése. A milánói klubok stabilizációja nyomán, a következő szezonban nagyobb harcot várunk a BL helyekért, ahogy a Torino is eséllyel indulhat harcba egy EL kupa indulásért, ha sikerül nyélbe ütnie Andrea Belotti 85 millió fontos átigazolását az Arsenalhoz.

A feljutók közül a Verona bennmaradására fogadnánk a legnagyobb téttel. A SPAL üstökösként tört fel az alsóbb osztályokból, de egyenlőre a Serie A még túl nagy ugrás lehet. A harmadik feljutó még kérdéses, de egyik szóba jöhető csapat sem tűnik túl acélosnak, igaz talán a Crotone bennmaradására sem számítottak sokan.

Címkék: olasz olasz foci


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr6212547165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása