Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

NB I, NB II, NB III: Nem a létszámbővítésre!

2021.05.25. 14:31 Rich.mond

A hétvégén, az NB III 38. fordulójával befejeződnek a három legmagasabb osztály küzdelmei. A lényegi kérdések már a harmadosztályban is eldőltek, ideje hát mérleget vonnunk! Nyilván sok területet vizsgálhatnánk, de mi most két területre fogunk fókuszálni.

Ami legjobban szemet szúr, hogy nyolc évvel az átszervezés után még mindig rengeteg az elégedetlen hang a magyar labdarúgó bajnokságok rendszerével, az úgynevezett futball-piramissal kapcsolatban. Érdekes módon a húszcsapatos NB II örvend a legnagyobb népszerűségnek, de az NB I, illetve az NB III kapcsán se szeri, se száma a kritikáknak.

Ezen rengeteget elmélkedtünk, vagy éppen lamentáltunk mi is, bár a nyolc évvel korábbi létszámcsökkentést (az NB I-ben 16-ról 12-re, az NB II-ben 32-ről 20-ra, az NB III-ban 96-ról 48-ra) egyértelműen pártoltuk. Bár rengeteg "döccenővel" járt a jelenlegi futballpiramis megszilárdulása, voltaképpen elérte a célját: valódi verseny van a feljutásért és a kiesés elkerüléséért, aki belekényelmesedik a középmezőny jelentette biztonságérzetbe, az hamar a vonal alatt találhatja magát.

Nincs tehát probléma? Ó, bárcsak így lenne! Azonban ezekre az orvosság nem az újabb átszervezés és létszámemelés lenne. Illetve megfogalmazhatjuk úgy is, hogy a struktúra teljesen jó, csak a döntéshozók mintegy mellékesen egy olyan rendszert működtetnek, amelyben pont nem érvényesülnek a mostani szisztéma előnyei.

ozd_tallya.jpg

Ózd-Tállya 2019 augusztus - 0-0 (képen). Tállya-Ózd 2019 november: 29-0

Miért jobb a több? 

Igazából hétről-hétre meg tud lepni, mennyi támogatója van a 16, sőt 20 csapatos NB I-nek, a kétszer 16 csapatos NB II-nek és a majdnem száz csapatot magában foglaló NB III-nak. Próbáltam csokorba szedni a jelenlegi struktúra ellenzőinek legfőbb érveit:

1. Valamiért a boldog békeidők, tömött lelátók elevenednek meg a 16, 18 csapatos elsőosztály hallatán. Nem csoda, hiszen akkoriban a Paks, Gyirmót, Mezőkövesd, Budafok, Kisvárda, PFLA helyett a Szeged, Békéscsaba, Nyíregyháza, Sopron, Nagykanizsa, Pécs, Diósgyőr, Vasas, Haladás, Dunaújváros gyűjtögette a pontokat a legmagasabb szinten. A 12 csapatosra szűkített élvonal pedig kizárja a nagyobb vidéki bázisokat. Lám, az NB II is mennyivel hangulatosabb a most felsorolt csapatokkal, ráadásul jövőre csatlakozik a Kecskemét és a III. Kerületi TVE.

nagykanizsa_zalaegerszeg_1993_94_polgar_laszlo.jpg

A legendás Nagykanizsa-Zalaegerszeg rangadó 1994-ből

2. A harmadosztályba pedig szintén nem tudják beverekedni magukat kistérségi utánpótlás-műhelyként is tevékenykedő klubok, mert nem tudnak versenyezni a profikat, sőt,  nem ritkán idegenlégiósokat is foglalkoztató riválisokkal. Így például Orosházán, Makón, Cigándon, Ózdon gyakorlatilag belerokkantak az új NB III jelentette kihívásokba, idén is olyan csapatok estek ki, mint a Hatvan és a Salgótarján.

3. A 2. pont mellett felróható az MLSZ-nek a húszcsapatos csoportok elkészítése. A 38 forduló már az NB II-ben is sok, de egy szinttel lentebb szerepel a legtöbb fiatal, félamatőr és amatőr, akit másnap reggel vár az iskolapad, vagy a munkahely. Tehát több csoportot, és a csoportokban kevesebb csapatot szeretnének mind a szurkolók, mind sok klubvezető.

4. Illetve van még valami: a jelenlegi létszámmal valahogy "nem jön ki a matek". A 16 csapat valahogy ideális, mert mindenki játszik mindenkivel és a 30 mérkőzés se nem sok, se nem kevés. Oda-visszavágós kupameccsekkel ez bőven 40 fölé mehet. Most az NB I nevetséges módon 33 fordulós, és nagyon nem mindegy, hogy valaki a legnagyobb riválisokat a hajrában otthon fogadhatja, vagy sorozatban idegenben kell bizonyítania. 

5. A fentieken kívül még fel-fel vetődik, hogy túl sok a fővárosi csapat, egy TOP bajnokság (vagy legalábbis erős bajnokság) 16 csapatnál kezdődik, az izgalmakat pedig lehetne fokozni létszámcsökkentett tartalom helyett osztályozókkal.

6. És örökké visszatérő probléma: azok a híres "tarcsik". Ez a hét éve megírt bejegyzés most is pont ugyanúgy aktuális. A "hagyományos" csapatok tiszta szívből utálják a második számú NB I-es ellenfeleket, mert kiszámíthatatlan az összeállításuk, válogatott szünetben ellenfeleik könnyen szembe találhatják magukat egy komplett elsőosztályú kezdővel. A riválisnak pedig a jövő héten csak a 16-18 évesekből összeállított ifi jut. Ez minden, csak nem igazságos, a tartalékcsapatok helye a tartalékbajnokságban van! Esetleg legyen egy valóban színvonalas utánpótlás-bajnokság, a legjobb fiataljaikat inkább adják az NB I-es klubok kölcsönbe más másod- és harmadosztályú csapatokhoz fejlődni.

vidiii.jpg

Vidi II- Mosonmagyaróvár az NB III Nyugati csoportjában

Régen minden jobb volt?

Egyfelől a régi szép időkben semmivel sem volt kevesebb fővárosi csapat, mint mostanság. Sőt, akkor NB I-es volt a Csepel, a BVSC és a III. Kerületi TVE is. 1996/97-ben még az is megesett, hogy az első hét helyezettből csupán az ötödik pozícióban végző Debrecen volt vidéki, pedig az 18 csapatos bajnokság volt. Hogy mennyire voltak tömöttek a stadionok? A nézőszám a nyolcvanas évek óta lassú monoton csökkenést mutatott. Bár különböző okok miatt a kilencvenes években a csökkenés tényleg lelassult, az évezred végére kifulladt a lelkesedés. Nosztalgiázunk a telt házas nagykanizsai, soproni, zalaegerszegi, debreceni, stb. meccsekről, és elfelejtjük, hogy egy Debrecen-Zalaegerszegre 1500, egy Nagykanizsa-Haladásra pedig 2500 néző váltott jegyet (már ha egyáltalán...).

Illetve volt egy időszak, amikor tudott az NB I úgy működni 12 csapattal, hogy helyet kaptak a vidéki fellegvárak, nem volt páratlan számú forduló, és a szurkoló megkapta a neki járó izgalmakat egy olyan zárófordulóval, ahol a nevető harmadik Ferencváros orozta el az aranyérmet a Debrecen és az Újpest orra elől. Ez a rendszer sem élt meg túl sok szezont.

Emlékszik még valaki az ennek a rövidke időszaknak véget vető legutóbbi létszámbővítésre? Na, az volt aztán az igazi sikertörténet, telephely-áthelyezésekkel, megóvott bajnoksággal, csődökkel. A Pápa például úgy jutott fel kétszer is az NB I-be, hogy egyszer sem végzett feljutó helyen. 

A hivatásos liga képviselői úgy érveltek, hogy új régiók bevonására is lehetőség nyílik a tizenhatos létszám révén, továbbá több magyar fiatal kaphat esélyt az élvonalbeli szereplésre. Ennek elősegítésére az MLSZ tervezi a külföldi labdarúgók szerepeltetésének korlátozását, pontosabban minőségi kritériumokhoz való kötését. A bajnokság átalakítása mellett érvelő szakemberek szerint a korábbi rájátszásos szisztéma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, továbbá az is fontos érv, hogy az MLSZ edzőbizottsága évek óta a tizenhatos létszám mellett tette le a voksát. Az NB I-ben természetesen a 2004-2005-ös nyílt bajnokságban csak azok az egyesületek és gazdasági társaságok indulhatnak, amelyek megfelelnek a klublicenc előírásainak, vagyis már a kezdés előtt képesek a teljes bajnokságra érvényes racionális gazdálkodási feltételeket garantálni. (Kiemelés tőlünk)

Akinek beugrik még a kilencvenes években Stadler FC és a Gázszer FC agóniája, a Tiszakécske fel- és eltűnése, a BVSC és a Csepel 300-500 néző előtt lejátszott hazai mérkőzései, az még mindig azt mondja, hogy régen minden jobb volt?

De a 16 csapatos bajnokság egy évtizeddel később sem lett csodaszer. A 2007/2008-as szezonban a mindössze 10 pontot szerző, végül albérletben focizgató Tatabánya azért nem lett utolsó, mert addigra már a Sopront kizárták. A REAC kétszer is úgy maradt bent, hogy nem tudta megszerezni a pontok 30%-t sem -sőt, a második alkalommal a kiesőkön felül még két másik csapatot is megelőzött! Emlékeznek még a Szolnokra és az Egerre?

Legyünk realisták!

Azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom, hogy még a jelenlegi pénzbőség mellett is el tudna-e tartani az ország 144 (16+2*16+6*16) olyan csapatot, amely legrosszabb esetben is félprofi? A magyar bajnokság soha nem lesz TOP bajnokság, erről kár is álmodozni. Mi amúgy szinte egy az egyben az osztrák utat követjük, de a svájci is hasonló, csak ott az első két osztályt jobban széthúzzák.

A 2013-ban megrostált 32 másodosztályú és 96 harmadosztályú csapat egyszerűen abszurdum, sehol Európában nem volt erre példa. Kiváló langyos víz volt, és hát a langyos víz a szurkolók figyelmét kevésbé kelti fel ellentétben a khm... távol-keleti fogadóirodákéval.

ddf3.jpg

Képünk csak illusztráció, hiszen oly régen történt, hogy már el is évült

Az NB III létszámbővítése jelenleg irreális. A jelenlegi 60-as mezőny is csak az utált 10 második számú csapattal állt össze - jövőre az MTK II-vel talán tizenegyen lesznek. Vagy tizenketten-tizenhárman, mert az ETO Akadémia is vállalná az NB III-at, de a Békéscsaba II is kért NB III-as licenszet.

Azt máris tudjuk, hogy nem minden megyei bajnok akar osztályt váltani. Tehát egyszerűen ha akarnánk sem tudnánk több NB III-as csapatot kreálni, pláne nem második csapatok nélkül.

Illetve jelenleg sem a csökkentett létszám tartja távol a hőn áhított lehetőségtől a nagyvárosok csapatait. A létszámbővítéssel nem tűnne el sem a Kisvárda, sem a Gyirmót, sem a PFLA. Sokat elmond a jelenlegi rendszerről és az erőviszonyokról, hogy ebből az erősnek tűnő NB II-ből az elmúlt három évben a Kaposvár, a Budafok és a Gyirmót feljutó helyen tudott végezni. Na most képzeljük el annak a bajnokságnak a színvonalát, ahonnan a Kaposvár nem esik ki, mert még van nála négy gyengébb csapat! És egyáltalán mi a garancia arra, hogy a Békéscsabával, vagy a Péccsel bővülne az NB I? Erre jelenleg sokkal esélyesebb lenne a Budaörs (az elmúlt négy szezonból van 4-5-6. helyük is), vagy a Soroksár.

Joggal felróhatják nekem, hogy milyen alapon nevezek egyes csapatokat "műcsapatnak", és ugyan miért ne szerepelhetne az a gárda az NB I-ben, amelyik erre a jogot kiharcolta magának?

Nos, távol álljon tőlem, hogy szimpátia alapján osztogassam a helyezéseket és alakítsam ki az osztályokat. Nagyon helyes, hogy a pályán dől el a feljutás és kiesés kérdése. Én ugyanis nem hiszem, hogy ezt hatalmi szóval döntik el. Azt viszont nem csak hiszem, hanem tudom, hogy a csapatok költségvetésénél már nem érvényesül az igazságosság és az egyenlőség elve. És a kiutalt pénzek jelentős részéből egyáltalán nem profitál a magyar labdarúgás.

Egyes csapatok kvázi korlátlan mennyiségű pénzből gazdálkodhatnak, és nyugodtan vehetnek addig idegenlégiósokat, amíg be nem válik közülük egy fél csapatra való - vagy éppen egy csapatra való. A Haladás és a Pécs a Kisvárda költségvetésének töredékéből gazdálkodik. Ennek tökéletes fokmérője, hogy Szombathelyen és Pécsett honi játékosokkal gyűjtögetik a pontokat - NB II-ben.

Vessünk egy pillantást a Kisvárda MÁSODIK számú csapatára a Putnok elleni NB III-as találkozón.

kisvarda2_ukranok.JPG

Vagy vessünk egy pillantást egy regionális U-19-es bajnokságra, ahol a beregi futballműhely Tarpa volt az ellenfél. Ennek így ebben a formában mi értelme van? És még mielőtt valaki megvádolna azzal, hogy ellenérzéseim vannak a vidéki kiscsapatokkal szemben, azt hadd' hűtsem le: nagyjából-körülbelül pont Kisvárda és Tarpa között nőttem fel, anno a kisujjamat adtam volna, ha szombaton NB I-es, vasárnap pedig NB III-as meccsre mehettem volna a Rétközbe, illetve a Beregbe (Tarpa jövőre jó eséllyel ott fog szerepelni). Csak hát azt anno nem egészen így képzeltem. 

Hogy értsék, mire gondolok: ugye mennyivel másabb a Paks játékospolitikája? Ez a Kisvárda a jelenleg működtetett "rendszer" nélkül valahol az NB III-ban szerepelne. Bár a Gyirmótot fentebb többször is megszóltam, azért védelmükben jegyezzük meg, hogy ők a feljutást színmagyar kezdővel abszolválták, jár a gratuláció a Csertői-stábnak!

Amúgy nem feltétlenül kell ezt kihegyezni a Kisvárdára, a zárófordulóban a Mezőkövesd-MTK-n 14, a Honvéd-Fradin 18, Újpest-ZTE-n 12, PFLA-Budafokon 8, Diósgyőr-Vidi-n  pedig 18 külföldi lépett pályára.

Ha nem lenne irányított pénzosztás, akkor már középtávon is diadalmaskodna a nagyobb szurkolói bázis és szélesebb hátország, aminek együtt kéne járnia a több magyar játékos szerepeltetésével. Kivétel persze akkor is akadna, de kivétel mindig akad - és ez így van jól.

Akkor hogyan tovább?

Attól, mert a bajnokságok újbóli átszervezését nem támogatom, attól még van tere a változásoknak.

A legmagasabb osztályban a 33 fordulós rendszer tényleg nem jó, ennél még a rájátszás is szerencsésebb lenne. De egyébként... ha már a harmadosztályú félamatőr le tud játszani 38 meccset, akkor az NB I-es spíler miért nem tud 44-et? Nem látom abban a logikát, hogy nekik kevesebbet kell játszaniuk, mint két osztállyal lentebb. Ez még akkor is igaz, ha az MK miatt végül pár meccsel több jut az NB I-es játékosoknak. Némi malíciával mondhatnám, hogy az európai kupakalandok nem szoktak annyi plusz terhet róni az aranylábúakra, hogy ősszel ne tudjanak pályára lépni a Mennyei Bajnokságban.

És igenis, adják vissza a magyar dolgozóknak az osztályozó nemes intézményét! Az osztályozót imádják az emberek. Az osztályozó nem csupán lutri, hanem egy adott szezon teljesítményének a megkoronázása minden értelemben. A kitartó harmadiknak egy utolsó esély, a hátulról harmadik pedig tudja: még nem úszta meg a pocsékul sikerült szezont. Jelen esetben amúgy egy Honvéd-Vasas osztályozó lett volna, aminek kispestiként pont nem annyira örülnék, viszont az biztos, hogy sok néző lett volna rá kíváncsi és távolról sem lett volna lefutott a párharc.

A harmadosztály létszáma végre-valahára beállni látszik, de a húszcsapatos bajnokság és a nagy távolságok igen nagy terheket rónak félamatőr egyesületekre. Itt gondoljunk egy kellemes Balassagyarmat-Füzesgyarmat, vagy egy Körösladány-Majos, Tállya-Tiszakécske buszos utazásra. Mivel csapat van bőven, meg lehetne fontolni a jelenlegi háromcsoportos rendszer átalakítását négycsoportossá - 15-15, vagy ha találnak annyit, 16-16 csapatokkal, akár az NB II létszámcsökkenésével.

Frissítés: jövőre az MLSZ hűen az eddigi gyakorlathoz, ismét megváltoztatja az NB III-as csoportok létszámát. Tehát nem háromszor húsz, hanem háromszor 18 csapatban vetélkednek majd a csapatok. Hogy most miért 18 - máskor volt 16,17 is - ezt pont nem tudjuk.

A tartalékok NB III-as szerepeltetése tényleg nehéz kérdés. Bevallom, én némileg elfogult vagyok, de szerintem a Honvéd-MFA-t arra használják, amire kell. Ezek a fiatal srácok a felnőtt mezőnyben teljesen más meccsterhelést kapnak, mint egy speciális "fakó"-bajnokságban, vagy a kortársaik között. De megértem azok ellenérzéseit is, akik kárvallottjai lettek NB I-es játékosok visszajátszásának. Ezt amúgy elég egyszerűen és egyértelműen lehet(ne) szabályozni magasabb szinteken. Mint fentebb megemlítettük, a második számú csapatok nélkül komoly kihívást jelentene a mezőny feltöltése.

A II. számú csapatok esetleg változtathatnának a délelőtt 11 órai mérkőzés kezdési gyakorlatukon, ami szintén elég népszerűtlen.

Tehát az NB I 33 fordulós rendszerét leszámítva a legtöbb probléma elég könnyen orvosolható lenne és sok kis apróság nagyot dobhatna mind a színvonalon, mind az izgalmi faktoron. A finanszírozási és légiós szerepeltetési kérdések részletes megtárgyalását helyhiány miatt most hanyagolnám. Már csak azért is, mert az már nem a "könnyen orvosolható" kategória.

Címkék: mlsz nb3


4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr9416569468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tamás(Ottawa) 2021.05.26. 22:22:08

Ezt a kócerájt le kellene egyszerűsíteni. Így:
1. NB I maradjon 12 csapatos.
2. Kellene két 12 csapatos NB II, nagyjából Dunán innen, Dunán túl...
3. Legyen négy 12 csapatos NB III is.
4. Mindenhol bevezetni az alsó- és felsőházi rájátszást a kiegyensúlyozás érdekében - mindenhol 32 forduló.

Egyszerű és áttekinthető.

Ja, és a tarcsik meg játszanak csak egymás között... a bajnokság nyertese meg induljon a Magyar Kupában, mindjárt az első fordulótól.

Tamás(Ottawa) 2021.05.26. 22:29:30

@Tamás(Ottawa): Továbbá, minden szinten legyen két kieső, és valamilyen formában bevezetném az osztályozót is.
Pl., hogy legyen egy kis izgalom mindkét rájátszásos házban: a 6.-10., és 8.-9. helyezettek párharcainak győztesei játszanának osztályozót az alacsonyabb osztály vonatkozó helyezettjeivel. Csipkedné magát mindenik...

Tamás(Ottawa) 2021.05.27. 03:26:52

@Tamás(Ottawa): Természetesen, nem a győztesei, hanem a vesztesei... :-(

Rich.mond 2021.05.27. 09:11:14

@Tamás(Ottawa): Szerintem az NB II legyen csak országos, aki a másodosztályban nem bírja az országos túrákat, az maradjon félamatőr. No meg a két csoportra szedés óhatatlanul is felveti, hogy az egyik csoport könnyebb/nehezebb és könnyebb/nehezebb feljutni/kiesni belőle.
süti beállítások módosítása