Válogatott okosságok

Az NB I. új idényének rajtja alkalmából gondoltuk, érdemes megnéznünk a hazai első osztály összesített tabelláját. De nem a "szokványos" módon, egyszerűen csak összeadva a helyezéseket vagy a pontszámokat, ennél sokkal kifinomultabb módszert választottunk. Dobpergés...

Reciprokot fogunk számolni!

Az elemzés célja az, hogy a helyezések alapján állítsunk fel rangsort, de olyan módszerrel, ami kevéssé érzékeny a bajnokság örökkön változó létszámára, és ahol egy-két kiemelkedő év többet ér, mint három-négy szezonnyi középszer. A módszer lényege, hogy 1-et osztunk a helyezés számával, így az aktuális bajnokcsapat 1 pontot kap, az ezüstérmes 0,5-öt, és így tovább.

Az eredményeket évtizedenként vagy korszakonként összegeztük, hogy megnézzük, kik az élcsapatok, és kik a gyengék hosszabb távon. Megvizsgáltuk földrajzi aspektusokból is, országrészekre, megyékre, Budapest-vidék relációkra bontva is.

Az alábbi táblázat négy időszak teljesítményeit mutatja: 1945-től napjainkig, majd szétbontva csak a szocializmus évtizedeit, csak a rendszerváltás utáni, és végül csak a 21. századi eredményeket. Ezek jól mutatják, mely klubok egy-egy korszak nyertesei, vagy vesztesei.

A rangsorok beszédesek, jól mutatják a változó folyamatokat, irányokat. Az 1945 óta számolt öröktabellán még mindig az öt nagy fővárosi klub vezet nagy fölénnyel, a rendszerváltás után előretörő vidék még mindig csak szűkíteni tudott a 45 év alatt kialakult hatalmas budapesti fölényen.

Az Újpesti Dózsa az 1983/84-es szezonban

A rendszerváltáskor még listavezető Újpestet és második Honvédot az ezredfordulóra megelőzte a Ferencváros. Majd a Fradi hároméves távolléte miatt 2009-re visszaelőzött az Újpest. A zöld-fehérek 2013-ra vették vissza első helyüket a hetven év eredményeit összesítő tabellán. A lilák visszaesése is feltűnő a 2010-es években. A 70 éves listán 5. helyen álló, 1977 óta bajnoki címet nem nyerő, és mostanában több évet hiányzó Vasasnak sem kell még a következő évtizedben tartania attól, hogy kikerül a TOP 5-ből. Ez csak hat-nyolc újabb debreceni, vagy fehérvári bajnoki címmel eshetne meg, vagy ha a Győr visszatérne, és öt-hat bajnokságot nyerne... Azonban a 21. századi rangsorban a Vasas már nincs az első 10-ben. 

A Ferencváros csapata 1995/96-ban

A fővárosi klubok erősorrendje átalakult a rendszerváltás óta, 1990 óta és a 21. században is már a Ferencváros az uralkodó Budapesten. Az MTK a második legjobb klub, míg 1990-ben csak ötödik volt. Még úgy is, hogy 2011-ben képesek voltak kiesni az NB II-be! Az 1990-ben még listavezető Újpest csak harmadik - 26 év alatt egy bajnoki címet nyerve. A Honvéd gyengülése még látványosabb, 1993 óta nem voltak bajnokok, de a 90-es évek második felében bemutatott kiesés szélén egyensúlyozás, majd a 2002-es kiesés után meg tudott maradni erős középcsapatként, sőt néha az európai porondra is kilépett.

A 90-es években még csak két vidéki bajnoki cím született (Vác, Dunaferr), a 2000-es években azonban már 16 szezonból 11! Az FTC idei bajnoki címe nyolcéves fővárosi aranyszünetnek vetett véget, ami példátlan hosszúságú a magyar futball történetében. A 21. századi tabellán a hét bajnokságot nyerő Debrecen vezet, ha a Ferencváros mostani nagy fölénye folytatódik, akkor is legalább öt-hat év szükséges ahhoz, hogy sorozatos bajnoki címekkel átvegye a vezetést a 2000-es években. A cívisváros csak a 17. helyen állt az 1990 előtti tabellán. Érdekesség, hogy a hazai futball élvonalából már 1997-ben eltűnt Csepel, és a rendszerváltás óta csak egy-két idényre visszatérő Tatabánya még mindig bent tud lenni az első tízben, Az élvonalból már 36 éve, 1980-ban búcsúzó Salgótarján, és az 1977 óta vissza nem térő Dorog is befér az első 20-ba. Dorog a legkisebb város, amely tartósan az élvonalban tudott szerepelni, 23 évig (12000 lakos)! Az 1945 óta vizsgált öröktabellán az 50-es években megszűnt, vagy kiesett klubok közül a Szegedi AK/MTE/Petőfi áll a legelőkelőbb, 29. helyen, 32. Deák "Bamba" ma is működő egykori klubja, a pestlőrinci SZAC.

A hazai foci élvonalába csak 2006-ban feljutó Paks egy évtized alatt már a 22. helyre jött fel, a 21. században pedig már benne van a TOP 10-ben. 20000 lakosú kisvárosként parádés a szereplésük, igaz, speciális helyzetben vannak az Atomerőmű révén anyagi hátterüket tekintve. A 2000-2010-es évtized legjobbja már a Debrecen, második a két bajnokságot is nyerő MTK. A Fradi csak harmadik, de úgy is megelőzte abban az évtizedben az Újpestet, hogy három szezonban az NB II-ben szerepelt.

Nagyvárosaink közül szembetűnő Szeged, Pécs és Nyíregyháza gyengélkedése. A csongrádi megyeszékhely kirívóan gyenge, siralmas mérlege a rendszerváltás óta: 26 év alatt egy plusz fél szezon élvonalbeli fellépés... A Szeged LC  emlékezetes 1999-es, szezon közbeni visszalépése óta, tehát a 21. században még nem szerepelt az NB1-ben az ország harmadik legnépesebb városa! Az 1950-es évekig pedig még ez a város több élvonalbeli klubbal is rendelkezett, és a rendszerváltásig is elfogadható, 16. helyen állt összesítésben a SZEOL/SZEAC/Szeged SC eredményei révén. Pécs visszaesése is feltűnő 1990 óta. A 21. századi tabellán már csak 18. a baranyai megyeszékhely, és a közeljövőben sem fog javulni ez a helyzet, hiszen még csak most jutottak vissza a harmadosztályba a tavalyi csőd után. Nyíregyháza mérlege is nagyon gyenge annak fényében, hogy az ország hetedik legnépesebb városa. 1990 óta csak nyolc, 2000 óta öt élvonalbeli évet tud felmutatni, ezek is kiesőzóna-közeli helyezések. Miskolc és Szombathely stabilan tartja erős középcsapati pozícióját, a borsodi főváros focija túlélte a rendszerváltás utáni válságot, de kiugró sikerekre így sem képes a népszerű klub. A 2000-es évek sikercsapatai voltak még az abszolút újonc Kecskemét, a Kaposvár és a Sopron, de mára mindhárom város futballja eltűnt a süllyesztőben. A 90-es évek tabelláján még ötödik Vác a 21. századra szinte végleg eltűnt a horizontról. Ez a legkisebb város, amely bajnokságot tudott nyerni, 33000 -es lakosságához képest hatalmas bravúr volt 1994-es bajnoksága, és két ezüstérme. A 2000-es években erős, történelmi bajnoki címet is nyerő Zalaegerszeg még mindig a hetedik a 21. századi listán, annak ellenére, hogy 2012 óta hiányzik az NB I-ből.

A keleti és a nyugati országrészek között kimutatható a különbség a fociban is, de érdekes új jelenség, hogy az anyagi  gondok, csődök már a gazdaságilag fejlettebb dunántúli városainkat sem kímélik. Gondoljunk csak Győr, Pécs, Kaposvár, Sopron, vagy Veszprém labdarúgásának súlyos helyzetére. Kelet-Magyarországnak voltak biztatóbb időszakai a közelmúltban, de most megint csak három klub képviseli ezt az országrészt, a két stabil résztvevő Debrecen és Diósgyőr mellett a mindössze 16.000 lakosú Mezőkövesd javít picit a keleti jelenléten. A rendszerváltás után mindössze egyszer, 1997/98-ban képviselte hat klub (Debrecen, Diósgyőr, Békéscsaba, Stadler, Tiszakécske és Vác) Kelet-Magyarországot, előtte pedig 1981/82-ben, volt hat keleti csapat (Szeged, Diósgyőr, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba és Ózd) az élvonalban! Mindkétszer azonban 18 csapatos volt az NB I, így fértek be ennyien. Nagy kérdés, hogy Vácot klasszikus keletinek sorolhatjuk-e be, kiemelkedő '90-es évekbeli eredményei nélkül még rosszabbul állna Kelet. Olyan soha nem fordult elő, hogy ne lett volna keleti csapat az NB I-ben, az egycsapatos mélypont 2000 és 2002 között volt, amikor is csak a Debrecen játszott az élvonalban. Mivel a Loki a pályán kiesett 2001-ben, ha a feljutó BKV Előre vállalta volna az első osztályt, úgy előállhatott volna a példa nélküli helyzet, azaz keleti csapat nélkül zajlott volna az a bajnokság.

Igen látványos a Budapest-Kelet-Nyugat bontás is az öröktabellán, a helyezési összpontszámok százalékában. Budapest térvesztése az elmúlt 25 évben, de különösen 2000 óta szembeötlő a jó helyezések terén. Létszámra ma is megvan az öt nagy klub, és pár év hiányzást leszámítva 1990 óta is, tehát pusztán a részvételek számát tekintve elég jól állnak - a helyezések minőségében azonban nagy a visszaesés. A Honvéd, Újpest, Vasas trió együttesen három bajnoki címet szerzett a rendszerváltás óta (ebből kettőt 1993-ig a kispestiek), a 21. században pedig egyet sem! A kispestiek 1994 óta egyszer végeztek a dobogón, az angyalföldiek 2001 óta nem jutottak az első háromba. Az Újpest 2002 és 2010 közt csak második és negyedik helyezéseket gyűjtött, még élcsapat volt, de a 2010-es években már nem végzett a hatodiknál előkelőbb helyen. A fővárosból csak a Ferencváros és az MTK mondható a rendszerváltás nyertesének, és 2000-ig még a BVSC mondhatta el ezt magáról szereplése alapján. A keleti csapatok rendszerváltásig tartó gyenge mérlegét egyértelműen a Debrecen sikerkorszaka, hét bajnoki címe és a némiképp a Vác javította fel, a Loki  és a Vác eredményei nélkül ott tartana az országrész, mint a szocializmus végén. Érdekes, hogy 1990-ig Kelet legjobbja a Salgótarján volt, második a Diósgyőr. A Loki  Keleten is csak negyedik volt 45 év alatt, még Szeged is megelőzte.

A Debrecen a 2005/06-os szezonban

Nyugat legjobb csapata a rendszerváltásig a Győr volt, 1990 óta a Videotoné ez a dicső titulus. 2000 óta a magyar futball történetében először a nyugati országrész átvette a vezetést Budapesttől, ezt látványosan mutatja a táblázat. A legtöbb nyugati csapat 1988/89-ben, és 2011/12-ben volt az NB I-ben, mindkétszer kilenc klub képviselte a Dunántúlt - 16 csapatból! A mélypont az 1947/48-as év, amikor mindössze két csapat (Győr, Haladás) szerepelt innen. Furcsa helyzet, hogy pont most, a dunántúli sikerkorszakban van 1990 óta a legkevesebb - mindössze négy - nyugati csapat az NB I-ben. Ennek a 12 csapatosra csökkentett létszám, és az elmúlt két év példátlan kizárás-csődhulláma az oka. A rendszerváltás legtöbb nyertes városa mégis itt található nemcsak gazdaságilag, hanem a fociban is. Fehérvár és Paks a két legjobb példa, de 1990 előtti szerepléséhez képest ilyennek mondható Sopron, Kaposvár, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Siófok, Pápa is - még úgy is, ha jelenleg egyik városban sem jó a futball helyzete. Vesztesként Tatabánya, Dorog, Komló és Pécs labdarúgása élte meg az új rendszert, ami a válságba belerokkanó bányászvárosoknál érthető, Pécs esetében viszont annál meglepőbb. Tavalyi mélybe zuhanásáig a Győri ETO is jól állt, főleg az elmúlt évtizedben vált újra élklubbá, a jelenlegi válsága, a Quaestor-csőd azonban sokat rontott az összképen. A város pozícióját azonban most az új szereplő, a Gyirmót javíthatja.

A most induló új szezon két újonca közül a Mezőkövesd második szezonját kezdi, a Gyirmót abszolút újonc. 1945 óta ez a 72. klub az élvonal palettáján. A gyirmótiak legalább 15, a matyóföldiek legalább 8 helyet fognak előrelépni a 70 éves öröktabella végén, még egy 12. hellyel is.