Miután a magyar válogatott egy váratlan vereséggel kezdte a 2020-as női kézilabda Európa-bajnokságot, kulcsfontosságú volt a második fordulóban a szerb válogatott legyőzése. Ha kikapunk, gyakorlatilag csomagolhatnánk, az utolsó meccsünk, Hollandia ellen, már formalitás lett volna. 

Fotó: Jozo Cabraja / kolektiffimages

A kezünkre játszott, hogy, koronavírus-esetek miatt, a szerb válogatott első meccsét elhalasztották. Ők szombat este léptek pályára Hollandia ellen, majd vasárnap délután négykor már a magyarok következtek. Várható volt, hogy a szerbek fizikálisan nem lesznek túl jó állapotban, és ennek láttuk is jeleit a mérkőzésen. Ugyanakkor önbizalomhiányosak aligha lehettek, hiszen előző este megverték az aktuális világbajnokot, méghozzá jelentős hátrányból felállva. A mieink ellenben egy csúnya vereség után egyfelől nyilván bizonyítani akartak, másfelől elég nagy lehetett a bizonytalanság is a csapat háza táján. 

A szerbek koncentrációs problémái már a mérkőzés első szakaszában megmutatkoztak, szokatlanul sok rossz lövésük volt. Mondhatjuk úgy is: Bíró Blanka kiválóan védett. A magyar kapus érdemeit el nem vitatva, azért elég sok olyan lövést is kapott, amit az ő szintjén illik kivédeni. A mérkőzés egészében az amúgy igen biztos kezű Katarina Krpež-Šlezak pl. öt lövésből egyszer talált be, az irányító Kristina Liščević statisztikája még rosszabb: 1/8. 

A szerbeket ismerve, de akár csak az előző meccsüket látva, tudhattuk, ha sokáig meccsben lesznek, küzdeni fognak, fogukat összeszorítva, bármennyire fáradtak. Ezért is volt fontos, hogy az első húsz percben Szöllősi-Zácsik Szandra egymaga hat gólt szerzett (miközben a szerb válogatott összesen nyolcat), és a magyar válogatott biztos vezetésre tett szert. Tulajdonképpen egyszer, még az elején tudtak a szerbek 5-2 után kiegyenlíteni, utána végig már csak futottak az eredmény után, a meccs egyharmadánál 13-8 volt az állás. 

Szerbia most is megpróbálkozott a kapus nélküli játékkal. A magyar edzők ezt felkészültebben várták, mint egy nappal korábban a holland válogatottat vezető francia kollégájuk, a magyar védelem ilyenkor labdaszerzésre rendezkedett be. Ez egyrészt ugyan több szerb helyzetet eredményezett, másrészt viszont sok magyar szerzett labdát, üres kapura irányuló támadást. Ha nem tudtunk labdát szerezni, akkor is gól vagy kidobás után gyorsan mentünk a kapu felé. 

Összességében a magyar válogatott gyorsabban és pontosabba játszott, mint Szerbia. A szerbeknek több százzal több passzuk volt, mert a magyar támadások gyakran egy-két passz után, vagy akár egyetlen passz nélkül jutottak el a kapuralövésig. A statisztika szerint 9 lerohanásgólunk volt (Szerbiának 1), ezek nagy része üres kapura történt lövést jelent. 

A szerbek ugyan mentek előre rendületlenül, még a második félidő közepén, tíz gól feletti hátránynál is, de igazán a győzelemben ekkor már a játékosaik nem hittek. Az utolsó tíz-tizenkét percet pedig már csak le kellett játszani, a mérkőzés ezen szakasza teljesen komolytalanná vált. 

A rossz hír, hogy ez a szép győzelem nem biztos, hogy elég lesz bármire is. Mivel a horvátok, óriási meglepetésre, Hollandiát is legyőzték, most a világbajnoki címvédő két meccs után pont nélkül áll. A mai eredmények után a szerb-horvát meccset se venném fixre, szóval a csoport még teljesen nyitott, egyedül Horvátország jutott biztosan tovább. Ha a szerbek megverik őket, akkor mi a hollandokkal ki-ki meccset játszunk, aki veszít, kiesik. 

Azt a meccset kedden, december 8-án, 20:30 órai kezdettel játszák, a Sport 1 televízi ó közvetíti. Külföldről, ha az adott országban nincs tévéközvetítés, az EHF TV segítségével lesz nézhető.