Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Az össznémet kézilabda-bajnokságok kialakítása

2017.04.18. 16:00 Fradista Utazó

Miután kiváló szerzőtársam részletesen bemutatta a Német Demokratikus Köztársaság labdarúgását, ill. annak végóráit, úgy gondoltam, kiegészítésként bemutatom, hogyan alakították ki az újraegyesítéskor az össznémet kézilabda-bajnokságokat. 

gummersbach_meister_1991.jpg

Az első össznémet bajnok, a VfL Gummersbach (Fotó: Klaus Bergmann / Imago)

Negyven felettiek emlékezhetnek is a történelmi eseményekre, de felnőtt azóta egy generáció, akik ezt az időszakot esetleg történelem-tanulmányaikból ismerhetik, ezért talán nem árt bevezetésként kicsit bemutatni a történelmi hátteret. 1949-ben Németország területén megalakították a Német Demokratikus Köztársaságot, amely a szocialista országok közé tagozódott be, és a Német Szövetségi Köztársaságot, ez a nyugati szövetségi rendszer része lett. Berlin városát hasonlóképpen kétfelé osztották. A város keleti része (a nemzetközi joggal voltaképpen ellentétesen) az NDK fővárosa lett, Nyugat-Berlin pedig önálló entitásként létezett. 1961-ben, a nagyfokú kivándorlást megakadályozandó, az NDK vezetése fallal vette körül Nyugat-Berlint. 

Bár ma, 27 évvel az újraegyesítés után már senki nem nevezné mondjuk Stuttgartot vagy Münchent nyugatnémet városnak (hiszen ezek Dél-Németországban találhatóak), ebben a cikkben a nyugat ill. kelet kifejezések minden esetben következetesen az NSZK ill az NDK 1949-90 közti területét jelentik. 

Ez a rend változatlanul állt fenn 1989 végiéig. November 8-án este egy balul sikerült sajtótájékoztató nyomán lehetővé vált az NDK állampolgárai számára is a Nyugat-Berlinbe utazás. Ezután a keleti kommunista rendszer rapid módon összeomlott, 1990. március 18-án megtartották az NDK történetének első (és egyben utolsó) szabad választását. Bár történelmi távlatból szemlélve ez szinte hihetetlennek tűnik, de 1990 tavaszán még egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy még azon év októberében megszűnik a keletnémet állam. Miután a tavaszi választásokon az NDK-s ellenzéki pártok nagyon gyengén szerepeltek és a szavazatok elsöprő többségét a nyugati pártok keleti megfelelői nyerték el, felgyorsult az egyesítés folyamata. Azonban rengeteg bel- és külpolitikai nyitott kérdés merült fel. Ezek tisztázására hozták létre az úgynevezett 2+4 tárgyalásokat, amelyeken a két német állam képviselőin kívül a négy megszálló hatalom (az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, és az akkor még létező Szovjetunió) vettek részt. A tárgyalások végén megállapodtak a két német állam és Nyugat-Berlin újraegyesítéséről, amelynek dátumaként 1990. október 3-át jelölték ki. Történetünk szempontjából különösen fontos, hogy lássuk: bár az újraegyesítés már 1990 tavaszán napirenden volt, arról, hogy ez ilyen hamar bekövetkezzen, csak nyár végén született döntés (a sietségben nagy szerepe volt annak is, hogy a keletnémet gazdaság néhány hónap alatt összeomlott). A hivatalos, végleges döntést az újraegyesítésről alig két héttel a céldátum előtt, szeptember 20-án hozták meg.

Mit jelentett ez a kézilabda számára? Amikor az 1989/90-es szezon végefelé dönteni kellett a következő bajnokság lebonyolításáról, még nem volt egyértelmű, hogy annak végére az NDK már nem fog létezni. Ezért egy hibrid megoldást választottak: 1990/91-ben külön-külön lejátszák a kelet- és a nyugatnémet bajnokságot, mindkettőt az előző évek kiírásainak megfelelő szabályokkal, majd a szezon végén a keleti és a nyugati bajnok egy páros mérkőzésen dönt az első össznémet címről. Azt meg, hogy a két országrész külön címei, vagy az összesített titulus minősül-e majd úgy belföldön, mint nemzetközileg bajnoki címnek, majd eldönti a történelem. 

Ma már tudjuk: éppen csak elkezdődött a szezon, amikor az NDK beolvadt az NSZK-ba. De a kiíráson már nem változtattak, a bajnokságot az imént leírt módon játszották végig. Azaz, bár papíron ez volt az első össznémet bajnokság, valójában a szezon folyamán csak a döntők két-két mérkőzésén találkoztak keleti és nyugati csapatok egymással. A nyugati bajnokságot a férfiaknál a VfL Gummersbach, a nőknél a TuS Walle Bremen nyerte, míg keleten a férfiaknál az SC Magdeburg, a nőknél az SC Leipzig diadalmaskodott. Az össznémet döntőt mindkét nemnél a nyugati résztvevő nyerte, a Walle bajnoki címéről korábban külön részletesebben is írtunk. A lebonyolításnak megfelelően ebben a szezonban a Bundesliga elnevezést a nyugati bajnokságokra alkalmazták csak, keleten az NDK Oberliga utolsó kiírásának küzdelmei zajlottak. 

1991 tavaszán már az egyesítés lezajlott, így a következő évre már mindenképpen egy össznémet versenykiírást kellett készíteni. Azonban szerették volna elkerülni, hogy bárkit is alacsonyabb osztályba minősítsenek, aki a bajnokság kezdetén, 1990 őszén érvényes szabályok alapján nem esett volna ki a bajnokságból. Így létrehoztak egy újabb átmeneti bajnoki kiírást. Az 1991/92-es évben a férfiaknál és a nőknél is minden olyan csapat részt vehetett az első osztályban, amely az előző szezon alapján oda jogosultságot nyert: azaz mindkét ország első osztályának csapatai a kiesők kivételével, valamint mindkét oldalról a feljutók. Összesen a férfiaknál 16 nyugati és 12 keleti, a nőknél 12-12 nyugati és keleti csapat. 

Ez persze kezelhetetlen létszámot eredményezett, 28 ill. 24 csapattal normális bajnokságot a rendelkezésre álló keretek közt nem lehetett volna játszani. Ezért egy kettős megállapodás született:

- 1992-től a férfi Bundesligát 18, a nőit 14 csapat számára írják ki. A feljutókra való tekintettel 1992 tavaszán a férfiaknál és a nőknél is 12-12 csapatnak ki kell esnie a bajnokságból. 

- A bajnokságokat mindkét nemnél északi és déli csoportban írják ki, a bajnoki címről rájátszás dönt. A férfiaknál és a nőknél is a keleti és a nyugati csapatokat azonos arányban osztják be az északi és déli csoportokba, a földrajzi adottságoktól függetlenül. Így mind a négy csoportba 6-6 volt NDK-s csapat került. 

Ez a lebonyolítás elvben teljes egyenlőséget biztosított a keletnémet csapatok számára. Ha jól szerepelnek, elvileg akár mindegyikük kivívhatta volna magának a részvétel jogát az 1992/93-as Bundesliga-szezonra. 

Ez az elv. A valóságot azonban erősen meghatározta a keletnémet gazdaság összeomlása. A férfiaknál az SC Magdeburg bejutott a rájátszásba, de a negyeddöntőben (nagyon szoros csatában, a harmadik mérkőzésen hosszabbítás után) elvérzett. Őket leszámítva a déli csoportban a hat keleti klub az utolsó hat helyen futott be a szezon végén, és mind kiestek, az északiban pedig négy keletnémet, egy nyugat-berlini, és egy nyugatnémet csapat végzett a kieső helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy Spandau ugyan Nyugat-Berlinben van, de a Blau-Weiß Spandau az NDK-s Preußen Berlin (korábbi nevén SC Dynamo Berlin) jogutódjaként szerepelt a Bundesligában, akkor elmondhatjuk, hogy 12 keleti csapatból 11 kiesett, csak a Magdeburg tudott az első osztályban maradni. Egészen pontosan a HC Empor Rostock csapata osztályozót játszhatott, ahol végül kivívta a bennmaradást. A banokságot végül a hesseni SG Wallau/Massenheim csapata nyerte meg. 

Hasonló eredmény született a nőknél is, bár ott egy fokkal sikeresebben szerepeltek az NDK-sok. Három csapatuk is (az északi csoportban a Frankfurt an der Oder és az SC Magdeburg, a déliben pedig az SC Leipzig) bejutott a rájátszásba, igaz, az elődöntőt már csak a frankfurtiak élték meg, és ők is vereséget szenvedtek a végül a bajnoki címet is besöprő Wallétől. További 8 keleti csapat viszont a bajnokság végén kiesett. 

Így a nagy átmenet végén az NDK-ból mindössze 2 férfi és 4 női csapat tudta kivívni magának az indulási jogot az 1992/93-as bajnokság első osztályába (ebből a rostocki férficsapat osztályozón). Feljutó keletről a férfiaknál ebben az évben nem volt, az osztályozókon a dán határ melletti SG Flensburg-Handewitt csapata jutott fel (és a Rostock maradt ugye bent), a nőknél szintén nyugatról volt egy feljutó, a Schwarz-Weiß Wiesbaden. 

A férfiaknál 1966 óta írják a Bundesliga évkönyveit, a nőknél majd egy évtizeddel később, 1975-ben kezdték az első szezont. Ez azt jelenti, hogy mindkét nemnél hosszabb már az össznémet Bundesliga története, mint a külön nyugati időszak. 

A nőknél ennek ellenére máig a Bayer Leverkusen együttese a rekorder 8 bajnoki címmel, pedig az egyesítés óta sosem voltak bajnokok, minden címük a megosztottság idejéből származik. A leverkuseniek egy másik titulust is magukénak nevezhetnek, és ezt már nem is szerezheti meg más: ők az egyetlenek, akik a Bundesliga történetének minden kiírásában az első osztályban szerepeltek. Igaz, a "rekordbajnok" címet a lipcseiek is maguknak követelik: bár a HC Leipzig a Bundesligát csak hat alkalommal tudta megnyerni, ezen kívül van (jogelődjük, az SC Leipzig révén) 15 címük az NDK-ból is, és ugye, ha a Leverkusennek beszámítjuk a nyugati bajnokságokat, akkor nekik is be kell a keletit - mondják ők. 

A nőknél a kezdeti sokk után meglehetősen sikeresen szerepeltek a keleti csapatok. Miután a 90-es évek végére lecsengett a Lützelliden és a Walle Bremen korszaka (a 2000-es évek elején mindkét csapat meg is szűnt), átvették a hatalmat a keletiek. A már említett hat lipcsei címen kívül hatot nyert a(z újraegyesítéskor még nem is létező) Thüringer HC, 2004-ben pedig Odera-Frankfurtba került a cím, így összesen 13 össznémet titulust mondhatnak magukénak a volt NDK területéről érkező csapatok. Közülük egyedül a Lipcse (nyugatról pedig a Buxtehude és a Leverkusen) tagja 1991 óta folyamatosan az első osztálynak, a Frankfurt/Oder 2013-ban csődbe ment és visszasorolták a harmadosztályba, a magdeburgi női csapat pedig már 1996-ban kiesett. 

A férfiaknál az újraegyesítés ideje masszív változásokat hozott. Az 1970-80-as éveket a Großwallstadt - TUSEM Essen - Gummersbach trió dominálta. 1972-91 közt mindössze egyszer nyerte más csapat a bajnoki címet. 1991-ben az első összenémet cím is Gummersbachba került, mint ezt fentebb írtuk is. Azóta viszont egyikük sem lett bajnok sosem. A Großwallstadt 2013-ban kiesett az első osztályból, most még eggyel lejjebb játszanak, a TUSEM másodosztályú, a Gummersbach évek óta a kiesés ellen küzd az első ligában, jelenleg 1 pontra vannak a kieső helyektől. 

gummersbach_thiel_1991.jpg

Minden idők legnagyobb német kapusa, Andreas Thiel, ma és 1991-ben a Gummersbach kapusaként

Keleti csapat viszont nem sokszor lett bajnok, összesen egyszer, 2001-ben a Magdeburg. Ők a következő évben a BL-t is megnyerték, a döntőben a Veszprém együttese ellen diadalmaskodva. Az egységes német bajnokság a THW Kiel sikersorozatát hozta: 1994 óta összesen 17 alkalommal nyerték meg a Bundesligát, ezalatt csak egyszer (2002-04) fordult elő, hogy kétszer egymás után más lett a bajnok (és minden bizonnyal így lesz az idén is). 

A Magdeburg azóta egyébként folyamatosan az első osztályban játszik, azonban rajtuk kívül egyetlen más keleti csapat sem tudott az élvonalban megkapaszkodni. A nőkkel ellentétben a férfiaknál a Bundesliga stabilan a nyugati csapatok játszótere az újraegyesítés óta is, még ha nem is ugyanazoké, amelyek a nyugatnémet korszakban a bajnokságot dominálták. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr8312430335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tököm Állat 2017.04.19. 01:42:54

Fociban először kevésnek tűnt az a 8 hely,amit biztosítottak az első két osztályban a keletieknek.De azóta kiderült,hogy ennek a pár csapatnak is erős volt.S a kézi,ahol minden csapat megkapta az esélyt,csak megerősíti ezt.

Tököm Állat 2017.04.19. 01:53:12

Amúgy szerinted a Lipcse vagy a Leverkusen a rekordbajnok?Fociban az alsóbb osztályokban használhatják a csapatok a címerükön az NDK-s bajnoki címek alapján nyert csillagokat.

Millerdraft 2017.04.19. 09:40:00

Én egyértelműen a Lipcsének adnám, ha a Leverkusennél számolhatják a csak nyugati bajnokságban nyert címeket, így a keletieknél is meg kellene adni. Fociban is érdekes ez a kérdés, mert amíg pl simán számolják az 1900-as évek elején a Lipcsei csapatot vagy a Drezdát, Rapid Wient az 50-es, 60-as éveknél még zárójelben sem jegyzik meg, hogy futott még egy német bajnokság.

Rich.mond 2017.04.19. 15:35:24

@Millerdraft: Nem véletlenül irta Atus a RB Leipzigos irásnál, hogy sok ossie érzi úgy, hogy nem egyesült a két német állam, hanem Nyugat bekebelezte Keletet.

Thargoff 2018.07.26. 14:02:23

Érdekes, köszi. Az Empor Rostock sajnos most harmadosztályú. Volt azért több keletnémet elsőosztályú csapat, pl. Schwerin, Eisenach, Stralsund, Lipcse, férfiaknál is. Sajnos nagyon hasonló a folyamat, mint fociban. Gyengébb a gazdasági hátország, lerabolták a csapatokat, most már nehezebb ledolgozni a hátrányt. Pedig ķéziben a két ex állam talán közelebb volt egymáshoz színvonalban, mint fociban.

Thargoff 2018.07.26. 14:05:09

@Tököm Állat: ez nem feltétlenül a csapatok fociban mérhető erején múlt, hanem sok-sok külső tényezőn.
süti beállítások módosítása