[Szerkesztőségünk minden tagja azt a házifeladatot kapta, hogy írja le véleményét a mérkőzésről. Aki a vasárnapi határidőig nem adja be a dolgozatát, annak  büntetésül pozitív hangvételű írást kell készítenie. A szerkesztő megjegyzése.]

Szalai be van oltva góllövés ellen? 

      A románok elleni x több szempontból is kegyetlenül fájdalmas, mint a szögbe lépés utáni tetanusz a seggbe. Tanult blogalapítónk már megénekelte, hogy Egervári Satya jobb lenne, ha egy klubcsapat játékoskeretével kirakósozna, vagy elmenne a sporttévébe Zombori Zombi helyett szakkomentálni, vagy beválasztatná magát az MLSZ egyik szakmai (haha) bizottságába, csak hagyja ott a válogatottat, mert vele nem tudunk továbblépni. Még a csoportból sem.

Fogadkoztak. Sebaj, majd a törököket idegenben.

      Király nem szedte be a szokásos lepkéjét, ennek ellenére azt gondolom, hogy ő, ha továbbra is alapvonalon akar álldogálni a válogatott bármelyik meccsén, akkor szögletzászló legyen, ne kapus. Varga (minek kellett behozni, Sanyi bácsi? Ha nem hozol be egy kopaszt, akkor ötven ronggyal kevesebb pontpénzt tudsz számlázni?) majdnem kizárta a román gyereket a játékból, és arra várt, hogy jöjjön ki ez a pizsamás majom, a válogatott korosodó-korhadó oszlopa. Nem jött. Bevallom őszintén, mint Pelikán József a bíróság előtt, a két "szélső" védőnk játékától tartottam a legjobban. Vanczákot mindig is olyan játékosnak gondoltam, amire meccs utáni nyilatkozatából bárki is következtetetett: egy tipikus tahó védőnek, aki csak seggberúgni tudja a labdát. Nekem mindig is ez volt Vanczákról a benyomásom, viszont gólt fejelt és megoldotta nem túl nehéz feladatát, hiszen a románok a 20 évvel ezelőtti, nem Várhidi Egyszervoltambajnok Péter által trenírozott Szigetszentmiklóstól is simán kikaptak volna. Csak a mai magyar válogatottól nem.

Vanczák a csúcson

     Aki azt javasolta a szövetségi kapitánynak, hogy Kádárt szélső védőben erőltesse, azt ki kellene végezni hazaárulásért. Mészáros keretbe jelölése is ugyanekkora talány, neki azonban nincs más posztja, ő tényleg a szegény ember Rio Ferdinandja; viszont Kádár a válogatottban úgy érzi magát bal bunkóban, pizsamás rendőr a hatos villamoson - érzi ő, hogy neki nem ott van a helye, és rajta kívül mindenki tudja ezt, aki életében legalább egyszer fingott egyet. Csak a nemzet Sanyi bácsija nem. 

Régen jobb volt, vagy régóta szar?

     A harmadik kérdőjel Koman Vladimir szerepeltetése. Koman, ugyanúgy, mint Dzsudzsák, ugródeszkának hazudta az orosz bajnokságot, holott mindannyian tudjuk, hogy jó lóvéért és egy újabb Bentleyért mentek le kutyába a Gazprom egyik alvezére által finanszírozott muszka klubba. Koman mindenki számára, aki nem futballvak, nem szélső középpályás. Se nem kimondottan gyors, nem cselez jól, visszafutási hajlandóságban viszont komoly vetélytársa Dzsudzsáknak. Erre mit csinál a mi szövetségi kapitányunk, a faszrajzoló repozicionáló? Beteszi bal középre, hogy na, majd te ott megfogod a román kontrát, meg felfutsz és beadsz. Vladi érti a modern labdarúgást, csak nem tud szabályosan szerelni, nem kenyere a vonal melletti játék, és már az állított labda beívelésével is komoly gondjai vannak, nem egy kimondott Kecskés Zoltán. 

     Végre vezetünk, és habár egy rögzített szituáció után örülhetünk, elmondhatjuk, hogy ha nem kívánunk mindenáron gólt rúgatni Cuza ezredes leszármazottaival, akkor lefogadtam volna a Tiszántúlba, és még Erdélyt is megtarthatják, hogy ezek maguktól látótávolságnyira sem tudják megközelíteni a kaput, labdával biztosan nem. Erre mit csinál az edzőszakma Matolcsyja, aki ortodoxiát hoz a bántóan hangulattalan Puskásba? Cserél.

Justin Bieber, egyszeres válogatott

      De, baszd meg, nem csatárt hoz be, frisset a gólszerzés ellen újabban beoltott, csúcson lévő Szalai helyett - akinek a következő idénye után az okosabbak azt kérdezik majd, hogy ez a gyerek hogy a picsában rúgott 10 felett egy szezonban a Bundesligában - mert fáradnak a románok, akik a mienknél nívósabb tétmeccseken hajtják szét magukat hétről-hétre. Nem, behozzuk Varga Józsit, aki a kiesés ellen küzdő Fürth virágnyelven szólva rakkolós rombolója. Ha elvonatkoztattunk attól a ténytől, hogy csatár helyett behozunk egy futógépet, akinek fejjátéka megközelíti a tolószékbe kötözött 82 éves szenespincébe zárt Mari néniét, akkor tegyük már fel a kérdést: mi a fasz indokolta a cserét?

Sanyi bácsi veszi a kalapját?

     Átrohantak rajtunk az olájok, létszámfölényt tudtak kiharcolni, kipasszoltak minket? Miért nem hozta be inkább a miskolci játékostemetőből Rudolfot? Vagy Bödét, aki Moniz óta pályán töltött percei nagy részét azzal tölti, hogy reménytelenül harcol 3 védő szorításában? Miért nem hozta le akkor inkább Hajnalt, akinek képességei alapján helye lenne ugyan, de formája olyan, mint egy 140 centis, 75 kilós többgyermekes anyukának: lehetne jobb. Hamár beállunk bekkelni, akkor miért nem a hullafáradt, faultolni odaérni sem tudó emberünket hozzuk le? 

Varga alulmaradt

     Rengeteg jogosnak tűnő kérdés a török meccs előtt, mert még így is balszerencsés góllal lett x, bár a mi tizenegyesünk kb. annyira volt jogos és megmagyarázható, mint szállodában a mosdóba hugyozás, de ettől most tekintsünk el, hiszen, van nagyobb baj: Egervári szerint mennünk kell tovább a megkezdett úton. A törököknek a létező legjobbkor jött ez a győzelem, otthon akkor is ők lettek volna az egyértelmű esélyesek, ha 22:7-re verjük a gyalázatosan teljesítő románokat. A kamionosok és kurvák, koldusok, kéregetők, besurranó tolvajok népe meg örül, hogy elhoztak egy pontot, de tulajdonképpen nyertek egyet, és elvettek tőlünk kettőt, és jogosan bíznak abban, hogy fél év alatt sikerül összekalapálniuk magukat a "visszavágóra". Rettegve várom a keddet, amikoris, nagy valószínűséggel hülyére vernek minket turbános zokniárusok, félig csócsált döner kebabbal a pofájukban.

 Mit nem adnék én is román mezért! Magyart biztos nem.

[A fotókat az origo, az index, az nso és a fourfourtwo szakemberei készítették.]