Vissza a múltba: A csúcson
Sorozatunkban az üstökösként feltűnő majd eltűnő klubok történetét elevenítjük fel. (Az első rész itt található.)
Vissza a múltba. Ez nemcsak a cikk alcíme hanem egyben a Dunaferr jelszava is lehetett, hiszen az “átkos rendszer'' jól bevált módszeréhez tértek vissza és állami pénzen felépítettek egy sportbirodalmat: kézilabda (női kézilabda BEK győzelem), jégkorong, labdarugás, hat csapatsport magyar bajnoki aranya.
Koncentráljuk csak a focira és kezdjük egy kis hangulatidézővel: 2000-et írunk: A Vasas edzője Mezey György, Illés Béla a király és az ő legendásan magas (évi 15 millió) fizetése legyen a viszonyítási alap. A Dunaferr dúskál a pénzben, a bajnok MTK-tól elcsábítják Egervárit aki magával hozza Oroszt, Molnárt és Rabóczkyt az akkor csillagászati összegnek számító 44 millió forintért. És ha bárki is aggódna, Egervári megnyugató hírt közöl: "A Dunaferr meghatározó játékosainak keresete nem sokkal marad el az MTK játékosainak fizetésétől."
A képfelírat mindent elmond
Hogy honnan volt ennyi pénz? A Drukkerkocsmán megnyiló Dunaújváros topik nulladik hozzászolásában egy ferencvárosi szurkoló kifogásolta a Dunaferrt mint állami pénznyelőt, és elkezdődött a jól ismert vita:
válasz | megnéz | könyvjelző |
2000.06.01 20:33:41 © (1) |
|
mash! Nem akarok vitába szállni veled, de szerintem a te csapatod sokkal nagyobb állami pénznyelo sokkal kisebb eredményességgel... de ezt már a DK 2.0-ban is sokan kifejtették! |
||
Előzmény: mash (0) |
válasz | megnéz | könyvjelző |
2000.06.01 20:25:48 © (0) |
|
a legnagyobb állami pénznyelő!!! :))))) egy nagy nulla!!!! |
A pénz mindenestre biztosan szerepet játszott abban, hogy 1998-ban üstökösként robban az élvonalba és 2000-ben bajnok lett (és ahogy szokásos, kövessük a pénzt: 2001-ben másodikként végzett, 2002-ben kupadöntőt játszott. 2003-ban kiesett)
A kor további exotikuma, hogy a Dunaferrnek nem volt nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas stadionja (a hazai NB1-es meccseken néhányezren tomboltak), és a meccsek helyszínének választott Győrbe ingyenes különvonat vitte a szurkolókat.
Kezdjük a csúcson
A Dunaferrnek nem kellett egy zsák pénzt költve éveket várni a bajnoki címre, 1998-ban feljutottak, 1999-ben körülnéztek az NB1-ben, és 2000-ben bajnokok lettek (16 pont előnnyel 1 vereséggel, plusz 56-os gólkülönbséggel). A Bajnokok Ligájára készülve a szerencse is melléjük állt: A Hajduk Splitet kapták a selejtezőn és hát a horvátok már ekkor is messze előttünk jártak, a négy legnagyobb horvát klub 70 millió dollár adósságot halmozott fel:
A Bajnokok Ligája-selejtezõre készülõ Dunaferr ellenfele, a Hajduk Split óriási gondokkal küszködik. A csapatot elhagyták az eddigi ékek, Mate Baturina és Jurica Vucko, mi több, a kapusok, Stipe Pletikosa és Ivan Leko is távozni készülnek. Ráadásul a Hajduknál nemrégen látogatást tett a horvát pénzügyi rendõrség, ezt követõen a bankszámlát zárolták, és néhány volt vezetõ már börtönben ül. És bár két héttel ezelõtt új elnökséget választott a klub, az új vezetõség eddigi ténykedése eredménytelen volt. Márpedig addig, amíg nincs hozzáférés a bankszámlán lévõ pénzhez, aligha várható újabb játékosok szerzõdtetése a távozó futballisták helyére.
Branko Brgic, a klub elnöke a hét elején Zágrábba utazik, és tárgyal a Horvát Labdarúgó-szövetség vezetõségével, valamint a köztársasági elnökkel, Stipe Mesiccsel, ezután a miniszterelnök, Ivica Racan fogadja a sportvezetõt. A Hajduk ugyanis intézmény Horvátországban, és a klub kilátástalan helyzete sokakat érint. A futballrajongók, továbbá a szakmai, sõt a politikai vezetõk egyöntetű véleménye az, hogy a csapat jelen pillanatban képtelen a bravúrra, mi több, a vezetők amiatt is aggódnak, vajon a Hajduk képes lesz-e a BL-selejtezőben legyõzni a Dunaferrt.
A mérkőzés rövid tudósítása a horvát pénzügyi problémákat igazolja:
Az elmúlt hét nap mintha mindent emléket kitörölt volna a fejekből, a labdarúgók újra ismerkedtek egymással. Tököli Attila unta ezt meg először, s átkígyózott a vendégvédelmen, ám az ötösnél szerelték. Sajnos ezt követően a horvátok is aktivizálták magukat: Mate Bilic zavartalanul, magyar díszkísérettel vehette át a labdát a tizenhatoson belül, térült-fordult, majd a kapu jobb oldalába lőtt
(0-1).
A Dunaferr továbbra is agilis volt, elsősorban Zavadszky Gábor, Tököli és Orosz Ferenc, de a vendégek rendre keményen szerelték a magyar támadókat, akik hegyezték ugyan a fülüket, de nem hallottak sípszót, így csak meglepetten nézegettek az angol játékvezetőre. A 21. percben góllá érett a magyar fölény: Rósa Henrik adott be a jobb oldalról, s Zavadszky nyolc méterről a hálóba fejelt
(1-1).
A találat megnyugtathatta az Egervári-legénységét, ám nagyobb erőbedobásra késztette Bilicéket. A 28. percben rúgtak is még egy gólt. Egy szögletet követően Goran Sablic fejelt, Rabóczky Balázs még hárított, ám éppen Bilic elé pattan a labda, aki öt méterről nem hibázott (1-2).
Három percen belül három gólt rúghatott volna a magyar bajnok, de mindegyik helyzet kimaradt. A legnagyobb lehetőséget Orosz szalasztotta el, aki az üres kaputól öt méterre képtelen volt lekezelni Tököli labdáját. Két minutummal a rendes játékidő vége előtt egy bal oldali beadás Zavadszky előtt pattant le, s a volt Fradi-játékos így nem tudta jól eltalálni, messze kapu fölé szállt a játékszer. Még hatvan másodperc sem telt el ezt követően, amikor Tököli ugrott ki, kicsit hosszan tette mellel maga elé a bőrt, így beérték a védők és szögletre mentettek.
A második félidőt a Dunaferr kezdte jobban, ám szembetűnő volt, hogy néha annyira fellazult a védelme, mintha minden mindegy alapon kellett volna támadnia. Bagoly Gábor labdájával Tököli tört be a tizenhatoson belülre, de Pletikosa jól helyezkedett, így nem sikerült egyenlíteni. Pár pillanat múlva Rósa Henrik játszott a két védőtől szorongatott Oroszhoz, akit letepertek a bekkek, ám a játékvezető sípja néma maradt. A következő magyar helyzet főszereplői is az imént említettek voltak, csak ezúttal fordított szereposztásban.
A végeredmény azonban hasonló volt: Rósa a védőjébe lőtte a labdát. A 63. percben már egyértelműen tizenegyest érdemelt volna a Dunaferr, de a horvátoknak megérte a földre küldenie Tökölit, mert az angol Dermot Gallagher nem sípolt. A 84. minutumban Bagoly szöktette önmagát, ám Dalibor Bozac teljes erejéből a magyar után iramodott.
Szerelni azonban nem tudta, csak buktatni, a kaputól mintegy húsz méterre. Mivel utolsó emberként szabálytalankodott, a kiállítás sorsára jutott. Három perc múlva Tököli lépett ki, tizenöt méterről "természetesen" a kapusba lőtt. Újabb minutum múltán már nem hibázott a Dunaferr támadója, bebőrözte a horvát kapust, s mindenki megnyugodhatott (2-2).
Dunaferr SE - Hajduk Split 2-2 (1-2)
Győr, 14 000 néző
vezette: Gallagher (angol).
Dunaferr SE: Rabóczki - Molnár Z., Salamon, Éger, Kiss Gy., Zavadszky, Pomper, Bagoly, Rósa H. (Kóczián, 88.), Orosz (Lengyel, 77.), Tököli (Nicsenko, 92.). Edző: Egervári.
Hajduk Split: Pletikosa - Sablic, Bilic, Bozac, Miladin, Musa (Bubalo, 80.), Lalic, Leko (Andric, 66.), Jazic, M. Bilic, Bonsjak. Edző: Nadoveza.
gól: Zavadszky (21.), Tököli (88.), ill. M. Bilic (9., 29.)
Érdekesség, hogy a következő évben, 2001-ben az FTC került szembe a Hajduk Splittel a BL első selejtezőjén, és kétszer 0:0 után tizenegyesekkel alulmaradt.
A kupasorozat a Rosenborg ellen folytatódott, és megint egy azóta is visszatérő témával:
Folytatódott a levélváltás a Dunaferr-Rosenborg labdarúgó mérkőzés tévéközvetítéséről, de nincs változás a korábbiakhoz képest: a szerda déli helyzet szerint nem kerül képernyőre a BL-selejtező.
Szabó József, a Dunaferr SE elnöke azt közölte az MTV Rt. Sport Főszerkesztőségével, hogy a találkozó "kizárólagos közvetítési joga nettó 20.000 USD-ért, illetve ennek megfelelő forintért az MTV1-é".
Juni György főszerkesztő válaszában leszögezte: értetlenül vette tudomásul, hogy a klub elnöke "a kedd délelőtt kialkudott pozitív döntését váratlanul megváltoztatta". A Magyar Televízió Rt. továbbra is fenntartja - jelezte Juni -, hogy a mérkőzés kizárólagos közvetítési jogáért kész bruttó 20 ezer dollárt fizetni.
A Hivatásos Labdarúgó Alszövetség ezt az összeget - ez már kedden kiderült - kész volt kiegészíteni további 8000 dollárral. Azaz: a Dunaferr mintegy 8 millió forintot kapott volna a két BL-meccs közvetítéséért.
A meccs képernyőre kerülésének sorsa - bár kedd délelőtt mindenkit, elsősorban a tévénézőket megnyugtató szóbeli megállapodás született - az ÁFA-n, vagyis körülbelül 1.5 millió forinton múlott... Hogy a Dunaferr kedd délelőtt és szerda délelőtt között miért változtatott az álláspontján, az nem derült ki a legújabb levélváltásból. A dunaújvárosi klub vezetői telefonon elérhetetlenek voltak."
A 60000-es Dunaújváros stadiont akart, 20000 férőhellyel, hogy nemzetközi meccsekre is alkalmas legyen. Végül Dunaújváros a B-kategóriába került a stadionépítési programban, tehát 850 milliót kap az államtól.
Mire félig elkészült, a csapat már megszűnt.
Egervári Sándor, a mesteredző
A sikerek a csapat edzőjét sem kímélték meg a magas állami elismeréstől. Az alábbi nyilatkozatot még jóval azelőtt adta a mester, hogy egy különleges oldaláról, a szocreál grafikáról megismerhette volna a a műkedvelő közönség. A nyilatkozat azonban már igazi sanyibácsis. Amikor a válogatottról kérdezik akkor azt mondja, ő nem gondolt még erre, majd hosszasan ecseteli, hogy de mégis.
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán Egervári Sándor, a bajnok és a BL-selejtezőjén is tisztességgel helytálló Dunaferr vezetőedzője vehette át Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztertől a mesteredzői címet. A BVSC-vel bajnoki ezüstöt, az MTK Hungáriával bajnoki címet és kupagyőzelmet, míg legutóbb a Dunaferr-rel újra csak bajnoki címet nyert szakember így egy nagy nevekből álló szűk elithez csatlakozhatott, amelyet többek között Mezey György, Garami József, Bicskei Bertalan vagy Novák Dezső neve fémjelez. Az Egervári Sándort a kitüntetésre előterjesztő MLSZ nem is választhatott volna olyan trénert, aki jobban rászolgált volna az elismerésre, hiszen a Dunaújváros mestere eddig minden csapatánál maradandót alkotott. Az újdonsült mesteredzővel a cím átvétele után nyilatkozott:
-- Számított erre az elismerésre?
-- Nem ért meglepetésként, hiszen a kinevezésem körüli procedúra már korábban elkezdődött, amikor tavasszal az MLSZ felterjesztett a díjat odaítélő Mesteredzői Kollégium elé.
-- Mit jelent a díj az ön számára?
-- Rendkívül jólesett, hogy ilyen megtiszteltetésben lehet részem, hiszen ez a legmagasabb erkölcsi elismerés, amit egy tréner a munkásságával Magyarországon elérhet. A mesteredzői cím sokat jelent nekem, de tudni kell azt is, hogy nem csak az én érdemem, kellettek hozzá azok a korrekt vezetők, akik segítették a munkámat, a szakmai stáb, amely a játékosok felkészítésében segédkezett, no és ami a legfontosabb: olyan játékosok, akik partnerek voltak a munkában. Szóval szerencsésnek tartom magam, hiszen edzői pályafutásom során eddig bárhol dolgoztam, mindenhol nagyszerű közösségben végezhettem a feladatom. Éppen ezért mondom, ez az elismerés nemcsak engem illet, hanem minden mai és egykori játékosomat.
-- Szakmailag három kihívás állhat egy magyar futballedző előtt: bajnoki cím, mesteredzői cím, illetve a szövetségi kapitányi poszt. Önnek az első kettőt már sikerült elérnie...
-- Egyelőre még gondolat szintjén sem merült fel bennem, hogy szövetségi kapitány lehetek, de szerencsére ez egyelőre nem is aktuális. Érdekes feladatnak és szakmai kihívásnak tartanék egy ilyen lehetőséget, és ha az MLSZ felkér, már csak a szakmai hiúság miatt is szívesen dolgoznék a válogatottal, de egyelőre jobban élvezem azt, hogy a Dunaferrnél napi kapcsolatban állok a játékosaimmal.
-- Hogy lehet az, hogy korábbi labdarúgói kivétel nélkül ódákat zengenek önről, hosszú évek távlatából is? [Sőt azóta már leveleket is írnak, a szerkesztő megjegyzése.]
-- Azok a játékosok is gyakran felhívnak, akikkel már tíz éve dolgoztam együtt, és ez valószínűleg azért lehet, mert mindig is igyekeztem ápolni mindenkivel az emberi kapcsolatokat, ha büntettem vagy számon kértem, akkor is mindenki tudta, hogy csak a jobbító szándék áll a háttérben.
-- Elárulja edzői hitvallását, amelynek köszönhetően a mesteredzői címet elnyerte?
-- Szerintem az edzőnek nemcsak egyszerűen labdarúgót, hanem embert is kell nevelnie. Én mindig annak voltam a híve, hogy nyitott kapcsolatot kell ápolni a játékosokkal, és egymás közt mindent megbeszélve, igazi közösségként kell együtt dolgozni a sikerekért. Röviden úgy összegezném: azzal szemben lehetnek elvárásaid, akinek te is adtál. Remélem, pályafutásom során én is adtam valamit a futballistáknak.
Zuhanás
A csúcsról való zuhanás közben ugyanazokkal fogsz találkozni akiket felfelé menet letapostál
Sorozatunk második részét egy hét múlva olvashatják.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bilon21 2013.05.15. 10:40:23
kicsit kiegészíteném. A dolog kulcsa egy bizonyos Szabó József nevű ember. Aki nem szent, sőt! De sportfanatikus. Először a női kézit futtatta fel,kevesebb pénz kell hozzá, és szépen lefölözte a lányokat is. Nem véletlenül lett Radulovic a (márcsak volt) felesége. Aztán a jégkorong (egy másik fanatikussal Kercsóval az élen, bár neki nem nagyon akartak pénzt adni, de annyira mellé állt a közönség, hogy nem volt mit tenni. ezért lett fedett jégpálya) aztán a férfi kézilabda, aztán a torna (supola, csollány), és ezek után a foci. És a foci nem ilyen gyorsan ment. Volt ott elbukott osztályozó az nb1-ért, ingyenes tavasz a nézőknek, mert szar volt a játék stb. Aztán odavitte Varga Zolit edzőnek. Aki vitte Zavadszkyt, Milovánovicsot. Akkor már ott volt egy bizonyos Tököli Attila is, akit Varga átrakott a fakóba, mert nem volt hajlandó edzésre menni. És akkor volt botrány Varga fizetéséből, aki német márkában kapta a nem kevés pénzt. Varga vitte fel a csapatot az nb1-be, ahol jó középcsapat lett. De Dzsoninak nem volt elég. Vargát elküldte, és jött Egervári a három mtk-sal, és jött a bajnoki cím (korábban, mint tervezték). A pár ezer néző (8-10ezer), az konkrétan teltházat jelentett minden hazai meccsen. Addigra sikk lett focira is járni. Kialakult egy olyan szombat, hogy a du kettőkor foci, aztán kézi, aztán korong. Mindenhol teltház...mivel egymás mellett vannak a létesítmények, csak át kellett sétálni.
A stadiont nem akarták felépíteni a fideszes honatyák, mert Dunaújváros vörös fellegvár volt. De az eredmények miatt betolták a "B" kategoriába, pedig akkor már tudvalevő volt, hogy kiveszik a Dunaferr mint gyár vezetését az Acél XXI kezéből. Így Dzsoninak menni kellett, és ment vele az újvárosi sport is. Mivel a gyár maga a város. Azóta is vegetál a sport Dunaújvárosban, ahogy minden más is.
És azóta sincs kész a stadion...
Ajánlott bejegyzések: