1957. november 12-én született Zsiborás Gábor, az FTC, az MTK-VM és a magyar labdarúgó válogatott legendás kapusa.
Tíz évesen lett a Fradi igazolt játékosa.
A Fradi serdülő tablóképén 1970-ben, akkor még szépreményű csatárként
Már ifistaként is szerzett bajnoki címet.
A Vincze Géza vezette, ifjúsági bajnok Ferencvárosban 1976-ban az álló sorban jobbról a negyedik
Az ifiből kiöregedve nem kisebb nevek mellett lehetett a felnőtt keret tagja, mint Hajdú József és Géczi István.
Géczivel és Hajdúval 1979 nyarán, előbbi búcsúmeccsén. És, persze, sok más remek játékossal
Az 1977/78-as bajnokságban, húsz évesen kapta élete első NB I-es szerepét. Az ellenfél a Bp. Honvéd volt, a Fradi nyert 2:1-re, a kispestiek gólját bizonyos Zsiborás szerezte – öngólból, egy kapufáról a hátára pattant labda csorgott be a kapuba. Ettől függetlenül parádésra sikeredett a bemutatkozás. Olyannyira, hogy még abban a bajnokságban sikerült Hajdút végleg kiszorítania a kezdőből.
Pályafutása hajnalán ifjú rajongóival
Az 1980/81-es szezon nagy részét egy sérülés miatt kihagyta, a következő bajnokságban felváltva védett Kakas Lászlóval. 1983-tól 1988-ig viszont több, mint 5 szezonon át megint zsinórban övé volt az 1-es számú mez.
Zsiborás - a márka
1988-ban megsérült egy tornán az olimpiai válogatott kapusaként, addigi helyettese, Józsa Miklós pedig szenzációs formába lendült. Zsiga a felépülése után inkább a váltást választotta, hogy stabilan és folyamatosan védhessen, ezért az MTK-ba igazolt. 1993-as haláláig négy szezont húzott le az MTK-VM-ben.
A Fradi-MTK meccsen - mellettem az utódom - Józsával
Az átigazolásának pikantériája az volt, hogy új csapatában az első mérkőzése az Üllői úton volt. A Fradi 4:0-ra nyert, ennek ellenére Zsiborás hetes osztályzatot kapott a Népsporttól. De nem is ez a lényeg. Zsiborást (hátborzongató manapság, hogy valaha jártak ennyien egy bajnoki meccsre) huszonnyolcezer ember vastapsa fogadta és minden megmozdulását hangos ováció kísérte.
Az MTK-VM-ben a felső sor jobbszélén
A két csapatnál összesen 361 elsőosztályú mérkőzést játszott,
Azon kevesek közé tartozott, akik a Népsporttól 10-es osztályzatot kaptak. 1990. április 14-én a Honvéd ellen bravúrt bravúrra halmozott, toronymagasan a mezőny legjobbja volt.
Élete egyik mérkőzésén a Honvéd ellen
Többszörös ifjúsági-, utánpótlás- és olimpiai válogatott volt.
Az utánpótlás válogatottban 1979-ben...
...és az olimpiai válogatottban 1986-ban
1979 és 1987 között négy alkalommal húzhatta magára a magyar válogatott címeres mezét.
Napra pontosan tíz évvel a halála előtt az NSZK ellen címeres mezben
Ötödik fellépésére készült az Oroszország elleni világbajnoki selejtezőre, mikor a válogatott Üllői úti edzésén rosszul lett, kómába esett. Egy hét múlva, 1993. szeptember 7-én, harminchat évesen, a kórházban halt meg. A halálának pontos okát sosem sikerült kideríteni.
Élt 36 évet. Iszonyúan szűkre szabott idő a sorstól. Másoknak ennyi ahhoz is kevés, hogy tíz körmükkel belekarcoljanak a földbe, jelezve, itt jártak. Zsiborás Gabi bravúros védései, tizenhat esztendős élvonalbeli pályafutásának sok-sok momentuma vésődött belénk.
Emlékeket hagyott ránk...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feyyaz 2013.09.09. 16:55:05
A legnagyobb ösztönkapus!"-ezt olvastam róla valahol.
eMTé · http://valogatott.blog.hu/ 2013.09.11. 15:49:59
szabzero 2023.11.12. 13:20:31
Ajánlott bejegyzések: