(Gibsonpapa írása)
A hétvégén több, rendkívül sok nézőt vonzó mérkőzést is rendeztek a mennyei bajnokságban, példának okáért a Diósgyőr – Fradit, vagy éppen a Puskás – MTK-t.
Ezek közül előbbiben már szokás szerint kiosztottak összesen nyolcszázezer forint büntetést, amely már-már megszokottá válik, így említést sem érdemelne. De mégis.
Először is nézzük az ítéletet magát, Virág elvtárs.
"Az MLSZ ismételten hangsúlyozza: a futballpályán semmifajta burkolt vagy nyílt politikai állásfoglalásnak, mások méltóságát, nemzeti érzését sértő megnyilvánulásnak nincs helye. A klubokkal való közös felelősségünk, hogy a labdarúgás kizárólag a sportteljesítményről, két ellenfél tiszteleten alapuló küzdelméről szóljon. A stadionok lelátói nem lehetnek „felületei” a szurkolástól idegen megnyilatkozásoknak, a futballhoz nem kapcsolódó állásfoglalásoknak. A Ferencváros azért kapta a büntetést, mert szurkolói műanyag poharat, zacskót dobtak be a pálya szélére, valamint hosszabb ideig, jól hallhatóan gyűlöletkeltő, megbotránkoztató rigmusokkal szidták az ellenfél szurkolóit."
Az osztályharc egyre csak fokozódik! (Bacsó Péter: A Tanú)
Bár fociblogon nem szokás a politikai hovatartozásról diskurálni, annyi megjegyzés engedtessék meg, hogy szerény személyemről semmiképp sem mondható el, hogy adott esetben a szélsőséges megnyilvánulásokra vevő. De amikor egy sok éve Magyarország összes kerítésén lengő Nagy-Magyarország zászlót le akar vetetni az MLSZ sötétben bújkáló ellenőre, akkor még belőlem is kihozzák az igen mélyen megbúvó irredentát. A Hazádnak Rendületlenül drapi mára ugyanúgy része lett a diósgyőri közegnek, mint a Bajtársak drapi (melynek címerében ott a magyar zászló, legközelebb az következik?), a labda, vagy éppen a napos oldal. Mint ilyen, levehetetlen, sérthetetlen, ugyanis a levétel egyes szurkolók emberi méltóságát, nemzeti érzését sérti. Természetesen nem is sikerült.
Van itt minden, ami az ellenőrnek szemet szúrhat
A Fradi elvadult, világszerte az agresszivitás szimbólumaiként ismert szurkolói pedig el merészeltek dobni a gólörömeik egyikében pár műanyag poharat, illetve szotyis zacskót. Hallatlan! Őszintén szólva nem is értem, hogy miért nem verték ki a rohamrendőrök, illetve az ártatlanságukról ismert biztonsági személyzet tagjai a francba a vendégszurkolókat a szektorokból ilyen történések után. Ráadásul szidták az ellenfél szurkolóit, ami példa nélküli.
Ha ez eltalál valakit...
Ugyan a büntetés indoklása nem tartalmazza, de két alkalommal is mind a kilencezer diósgyőri ugrált, arra utalva ezzel, hogy nem a Ferencvárosnak szurkol. Több alkalommal nevezte a diósgyőri tábor a Ferencvárost magát orális szexet űzőnek, illetve az emberi emésztés szilárdabb végtermékének, eközben azt is a hallgatók tudomására hozták, hogy nem kedvelik ezt a csapatot. Ha jól hallottam, a fradisták pedig a diósgyőrieket több alkalommal egy adott kisebbséggel azonosították.
Ugyanakkor egy szó sem esik arról, hogy a DVTK tábora jobbulást kívánt Akeem Adamsnek kiírások, zászlók formájában, ahogy arról sem, hogy a fradisták tavaly szintén kiírással kívántak kitartást Rakaczki Bencének a leukémiával vívott harcában. Ez nem fontos ugyebár.
A szurkolói megnyilvánulások megértéséhez vegyük elő Lánczi András filozófus szavait a Labdarúgás filozófiája című írásában (a teljes elolvasható itt: http://esolap.hu/archive/entryView/219 - kiemelések tőlem):
“A labdarúgás mint szociológiai jelenség. A futball eredendően játék és nem sport. Sporttá akkor lesz, amikor szervezetté válik, rátelepszenek a játékhoz nem szükséges elemek. Mint a reklám és egyéb üzleti vállalkozások. Mindez nem zavar, csak az értelmezéshez szükséges megemlíteni. A futball mint sport a tömegtársadalommal együtt alakult ki. Minden elemében alkalmazkodott a 20. század társadalmaihoz. Valláspótlékul szolgál, mint oly sok egyéb világi lélektáplálék a modern slágerzenétől a szexuális forradalmon át a sablonfilmekig. Hadd legyek azonban elfogult a futballal. Ha a futball alapja a labda, amely metafizikailag is értelmezhető, ha a futball eredendően játék, akkor a futball varázsa abban az önfeledtségben keresendő, amelyet a futball nyújt. A futball a legális önfeledtség egyik forrása. Ha nem volna az, nem volna alkalmas tömegigényeket kielégíteni. Egyszerre százezer ember nézhet egy meccset a helyszínen, a szurkolók törzsi alapon szerveződnek és - kimutatták - a szurkolói rigmusok a gyerekmondókák ritmusképletét utánozzák, vagyis az emberek utolsó közös lelki rétegéből táplálkoznak. A nézőtéren időlegesen felfüggesztődnek a társadalmi különbségek, a kétkezi munkás és a tudományos kutató gyorsan szót ért egymással. Az önfeledtség egybeolvaszt.”
Ha behelyettesítünk, láthatjuk, hogy a játékhoz nem szükséges elem a reklám, üzleti vállalkozás és a hülye szövetség; a kötelező kellék pedig a néző. És mint olyan, szenvedélyes. A szektorunkban van orvos, politikus, villanyszerelő és munkanélküli is. Mind hasonló szenvedéllyel kurvaanyázik egy szerinte téves bírói ítélet miatt, illetve az ellenfél éppen szögletet rúgó játékosát is ugyanolyan szívesen pocskondiázza. Ám ennél is fontosabb, hogy a maradék 97%-ban a csapatát buzdítja, bérletvásárlással, utazással, hangjával, miegymással érte van. Természetesen nem tudni, hogy az asszisztens édesanyja polgári foglalkozását tekintve tényleg a legősibb szakmát űzi-e (jó eséllyel nem), de ez ott és akkor senkit nem is érdekel. Eddig se érdekelt, és ezután sem fog. Sem az egyetemi diplomást, sem a nyolc általánossal rendelkezőt.
Az obszcenitás mindig is megvolt a focipályákon, és álszentség azt mondani, hogy most jobban. Nem. Én hétéves koromból ugyanígy emlékszem erre, aztán csak felnőttem maradandó károsodás nélkül, legfeljebb a szókincsem lett kissé kiterjedtebb, és ugyanez fog történni másokkal is.
Itt még az MTK táborát botránkoztatják meg a diósgyőriek
Ma társadalmilag elfogadottabb hobbi temetésre járni, mint magyar focimeccsre. Ez nem miattunk, nézők miatt van így, hanem az inkompetens szövetség, a nulla eredmények, a nem létező utánpótlás, a szerethető válogatott, a bundaügyek, a képzetlen paraszt edzők, az infrastruktúra hiánya, a következetlen döntések, a lehangoló stadionok, a színvonaltalanság, a zselézett hajú sztárocskák miatt. Fel kéne fogni, hogy pár tízezren maradtunk, akik ugyan sírva-vigadva, önmagunkon röhögve, de kitartunk még csapataink, színeink mellett. Ugyan nem vagyunk makulátlanok, de semmivel nem vagyunk rosszabbak, mint bármilyen más társadalmi közeg. Ha minket is elzavartok, tényleg eléritek a célotokat: megölitek a magyar futballt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zigi 2013.11.07. 07:52:42
OszyPeti 2013.11.07. 10:03:15
Eddig valamilyen módon elfogadtam/megértettem a szövetség által kiszabott büntetéseket, de a hétvégi meccsek kapcsán kiszabott büntetések kapcsán teli torokból tudnám üvölteni én is a Puszi MLSZ-t!
(Ha valamely buzgó mlsz funkciónárus olvassa az oldalt, akkor a "szurkolástól idegen megnyilatkozásaim, a futballhoz nem kapcsolódó állásfoglalás"-om miatt kérem nekem küldjék a kétmilliós csekket és ne a blognak)
Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2013.11.07. 11:24:46
Ilyet egyszer próbáltak meg a történelem során, mégpedig Kolumbiában. A történetről itt lehet olvasni például:
valogatott.blog.hu/2013/08/05/cimerek_a_nagyvilagbol_los_samarios
Mondanom sem kell, hogy hosszú távon semmi nem változott, kivéve azt, hogy a nemzetközi szövetségeknek most már sokkal több eszközük van arra, hogy megfojtsák az ilyen próbálkozásokat.
Például teljes transzfer-embargó, illetve (számunkra) igen jelentős pénzek megvonása, a nemhivatalos bajnoki mérkőzéseket közvetíteni merészelő tévécsatornák bojkottja (értsd: a Sport TV választhat, hogy magyar vagy külföldi focit akar mutatni, na vajon melyiket választják?) és a többi.
Nem, ez egész biztosan a lehető legrosszabb "megoldások" egyike.
Ajánlott bejegyzések: