Futballhuligánok márpedig léteznek. A német társadalom nagy részét már maga a felismerés is sokkolta, miközben az október 26-i esti híradó kölni tudósítását nézték. A dóm városában a pályaudvar előtti téren egymásnak feszültek aznap a huligánok és a rendőrök. Az eredmény: közel száz sérült (kb. fele-fele arányban), az anyagi kár jelentős.

Nem csak a széles néptömegeket, de magát a rendőrséget is felkészületlenül érte a helyzet. Ennek legfőbb oka, hogy sokat változott a szélsőjobb magatartása az utóbbi években, és ezt a rendőrség sem tudta megfelelő időben lekövetni.

Köln (Fotó: Thilo Schmuelgen/DPA)

Valamikor 2012 tavaszán kezdődik történetünk. Ekkor ültek össze először az amúgy rivális, és nem olyan rég még leginkább egymást verő szurkolói csoportok képviselői. A cél, hogy együtt lépjenek fel az erősödő iszlamizmus ellen. Ekkor nagyjából 3-400 résztvevőről beszélhettünk, akiket a "közös ellenség" kötött össze, és a közös cél érdekében kötöttek békét egymással.

Bár már ekkor érkeztek különböző jelzések a kezdeményezésről, a legtöbben vaklármának tartották az érkező híreket. A labdarúgó-klubok vezetői kijelentették, hogy a huligán-problémát Németországban már megoldották, nincs miről beszélni. Nem teljesen alaptalan persze ez a hozzáállás, a stadionokból az erőszakot valóban nagyrészt kiszorították. Nem teljesen, a német stadionokban még mindig több az erőszakos cselekmény, mint mondjuk Magyarországon, de a különböző huligáncsoportok erőszakos összecsapásai már itt is jórészt a stadionokon kívülre kerültek - ettől kezdve pedig a profiligák klubjai széttárják a kezüket: ebben ők nem illetékesek, ők erről nem tudnak semmit, az esti híradót véletlenül tegnap pont nem is nézték.

A huligáncsoportok egymással kibékültek, a saját kedvenc klubjuk táborával viszont nem. 2013 elején ismertté vált egy eset, amikor a Borussia Dortmund egy szurkolóját, akiről ismert volt, hogy civilben bevándorlókkal foglalkozó szociális munkás, a saját klubtársai verték össze a stadion WC-jében, "Dortmund jobboldali marad" ("Dortmund bleiblt rechts") jelszóval. Magyarországgal ellentétben a német politika nagy pártjait nem szokás jobb- ill. baloldalinak nevezni, ezért a "rechts", azaz szó szerint "jobb" kifejezés a köznapi szóhasználatban kb. azt jelenti, mint magyarul a "szélsőjobb", csak éppen az érintettek is szívesen használják saját magukra. Az eset rámutat egy fontos tényre: a huligánok a klubok szurkolótáborain belül is erős kisebbségben vannak.

A BVB szurkolói elítélik a rasszizmust

Sokáig a rendőrség is csak felszínesen figyelte az alakuló huligán-összefogást. Nem minősítették őket szélsőjobbosnak, mivel az ahhoz logikusan tartozó kellékekkel itt nem találkoztak. A huligánok körében marginális a náci jelképek használata, szinte egyáltalán nem hivatkoznak Hitlerre, és a történelmi jobboldali gyökerekre, stb. Ennek legfőbb oka, hogy a mai huligánok számára a fő ellenség az iszlám. És, mint az iszlám és az arab nép ellenségei, a huligánok szükségképpen egy platformra kerültek Izraellel. A huligán-csoportok többsége támogat minden, az arabok és az iszlám, főként az iszlám szélsőségesek ellen irányuló akciót, így Izrael Gáza elleni idei hadjáratát is - azaz ezek a csoportok alapvetően nem antiszemiták, nem Izrael-ellenesek. A rendőrség pedig kipipálta a checklisten ezt a pontot, és megállapították, hogy a csoportosulás nem szélsőjobbos.

2014 elején egy ellenzéki kérdésre válaszul a német kormány tömör válaszokat adott:

- Tudnak-e a huligán-csoportok szerveződéséről? Nem.

- Tudnak-e az antirasszista szurkolói csoportok elleni erőszakos cselekményekről? Nem.

- Tudnak-e a huligánok és a politikai szélsőjobb együttműködéséről? Nem.

Az Iszlám Állam (IS, korábban ISIS) nevű terrorszervezet megerősödésére a huligánok az összefogás megerősítésével reagáltak. Szervezetük neve Huligánok a Szalafisták Ellen (Hooligans Gegen Salafisten, HoGeSa) lett. Ettől azt várták, hogy sok támogatót szerezhetnek, hiszen ki ne értene egyet a szélsőséges iszlám szervezet elleni fellépéssel?

A pár héttel ezelőtti wuppertali események, amikor négy ember a város főutcáján "Sária-rendőrség" feliratot viselő öltözetben vegzálta a békés helyi lakosságot, amiért azok nem az iszlám törvényei szerint élnek, ismét csak az iszlám-ellenes mozgalmak népszerűsödéséhez vezethetett.

A szalafizmus, amiről itt szó van, nem tévesztendő össze a száz évvel ezelőtti, ugyanezt a nevet viselő irányzattal. Amit ma szalafizmusnak neveznek, az egy radikális iszlám mozgalom, amelynek célja az iszlám törvényeinek rákényszerítése az egész világra.

Németországban nagyjából négymillió török nemzetiségű lakos él, arabokkal, egyebekkel kiegészülve ötmillióhoz közelít a hagyományosan iszlám hitű lakosság száma. Ők azonban békések, nem követnek el erőszakos cselekményeket, nem akarják a többségi társadalomra rákényszeríteni a saját értékrendjüket. A szalafizmus németországi vezéralakjai mind született németek, többségük eredetileg katolikusnak vagy evangélikusnak lett keresztelve, és felnőttként tértek át az iszlámra.

2014 tavaszán a huligánok rendszeresen többszázas létszámban jelentek meg Pierre Vogel szalafista prédikátor gyűlésein (Vogel született német, felnőtt korában tért át). Vogel lett a HoGeSa első számú belföldi ellensége. A szalafizmus megfékezésére egy Kölnben rendezett demonstrációval kívánták felhívni a figyelmet. Bár a tüntetést bejelentették, senki nem vette őket komolyan. A rendőrség ekkor még úgy nyilatkozott, hogy nem tudnak a huligánok és a szélsőjobb összefonódásáról, és 4-500 főt vártak a rendezvényre. Ehhez képest még kicsit túl is biztosították az eseményt: 1.300 rendőrt vezényeltek a helyszínre. Valójában azonban mintegy 4.800 fő gyűlt össze a pályaudvar melletti téren, akik így komoly létszámfölénybe kerültek a hatósággal szemben.

Huligán-gyűlés Kölnben. (Fotó: Wolfgang Rattay/Reuters)

Sokan a huligánok közül, főként egyszerűbb gondolkodásúak, nem tettek különbséget a radikális iszlám és a németországi török kisebbség között. "Németország a németeké" ("Deutschland den Deutschen"), skandálta a tömeg. Kölnben pedig viszonylag könnyen fut össze az ember törökökkel, hivatalosan 70 ezer fő (a lakosság 7%-a) török. Szinte elkerülhetetlen volt a találkozás. Olaj volt a tűzre, hogy a tüntető huligánoknak a középső ujját mutogató két török férfi ráadásul az isztambuli Galatasaray mezét viselte - a BVB a BL-ben ezekben a hetekben játszott ellenük. Kitört az erőszak, amit a rendőrség csak nagy nehézségek árán volt képes megfékezni.

A huligánok részsikereket is elértek, végül a rendőrség diadalmaskodott (Fotó: Stern)

A HoGeSa ezzel egy csapásra bekerült a hírműsorok és a rendőrség figyelmének középpontjába. A következő bejelentett demonstrációikat a rendőrség sorra betiltotta. A huligánok pont az ellenkező hatást érték el, mint amit szerettek volna: az erőszakos cselekmények hatására a legtöbben ma a HoGeSát veszélyesebbnek tartják a német társadalomra, mint az iszlámot. Még a saját köreikből is sokan meghátráltak, több vezetőjük elhagyta a csoportot - hogy azért-e, mert elítélik a békés emberek elleni erőszakot, vagy egyszerűen azért, mert nem akarják, hogy bűnözőként tekintsenek rájuk, nem tudni.

A következő fejezet szombaton, november 15-én lesz Hannoverben. A rendőrség a bejelentett rendezvényt nem engedélyezte, de a HoGeSa kitart amellett, hogy mégis megrendezik. Végülis ráérnek elmenni, más dolguk nincs. Futballmeccsre nem mehetnek, a stadionokból jórészt ki vannak már tiltva.