Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Mindent, vagy semmit!

2016.05.02. 15:00 Fradista Utazó

A Magyar Kézilabda Szövetség létrehozott egy ad hoc bizottságot, amely neves kézilabdás szakemberekből áll, hogy készítsenek javaslatokat olyan intézkedésekre, amelyek segítségével jobbá tehető a magyar kézilabda. A bizottság elkészítette a javaslait, amelyek az MKSZ weboldaláról le is tölthetőek (az 55. számú). Kiváló szerzőtársam az amatőr ligákra vonatkozó szabályozást vette kicsit górcső alá, én most az utánpótlás-versenyekről szóló javaslattal foglalkoznék. 

ftc_junior_serdulo.jpg

Serdülő és ifjúsági játékosok egy junior mérkőzésen (Fotó: Ricsováry Takács László)

Azt gondolom, a javaslatcsomag jó, kedvező változtatásokat vet fel, szép, koherens rendszerbe foglalva. Jó irányba tett lépésnek tartom, jobb bajnoki versenyrendszert tartalmaz és megfelelően csökkenti a játékosok terhelését. Főbb pontjai:

- A női junior bajnokság megszüntetése (a férfiaknál már korábban megtörtént)
- Az ifjúsági korosztály felemelése egy évvel (a nőknél U18 helyett U19)
- Az ifjúsági bajnokság átszervezése és nyílttá tétele
- Egy játékos egy napon csak egy mérkőzést játszhat
- Egy játékos csak a saját, és az annál eggyel magasabb korosztályba kaphat játékengedélyt.

Egyetlen problémám van a csomaggal, az viszont elég komoly. A javaslat ugyanis bizonyos változtatásokat azonnal, másokat viszont csak egy évvel később, 2017-től vezetne be. És éppen a csomag magas koherenciája miatt, mivel az egyes javaslatok egymásra épülve alkotnak egységes rendszert, a lépcsőzetes bevezetés jelentős problémákat okozhat. 

Miről van itt szó? Mivel az idei szezonnak mindjárt vége, a bizottság nem vállalta fel, hogy az 1997-es születésű női játékosok májusban tudják meg, hogy a következő évben már felnőttkorúnak minősülnek a junior korosztály megszüntetése miatt, ezért a bajnoki rendszer átalakítását csak a 2017/18-as szezontól javasolja. Ennek viszont súlyos következményei lehetnek, ha más intézkedéseket pedig azonnal bevezetnek. 

A női mezőnyben az ifjúsági (jelenleg U18) és junior (jelenleg U20) bajnokságok alapszakasza egymással párhuzamosan folyik, szinte minden esetben közvetlenül egymás után játszák a két mérkőzést. Akkora utánpótlás-kerete, amiből külön egy-egy ifjúsági és junior csapatot ki lehetne állítani, egyetlen klubnak sincs, ezért minden esetben vannak játékosok, akik egymás után mindkét mérkőzésen részt vesznek. Szerencsés esetben az egyiken csak csekélyebb játékidővel, de főleg a vidéki, kisebb bázissal dolgozó csapatoknál nem ritka, hogy egy-egy ügyesebb ifi játékos egymás után végigjátsza a két meccset. Ez nem szerencsés így, ebben egyetértünk. 

A példaként, teljesen találomra kiválasztott, február 24-én játszott Fehérvár - FTC párharcban a Fehérvár részéről 11, de a Ferencváros részéről is 4 játékos vett részt mindkét mérkőzésen. Ha egy játékos csak egyszer léphet pályára, akkor a Fehérvárnak komoly nehézségei lennének, és a feltételeknek csak úgy tudna megfelelni, ha a serdülő csapat játékosait a saját bajnokságuk mellett folyamatosan terhelné az ifiben is (a serdülő meccseket általában hétközben játszák). Aligha volna előremutatónak nevezhető, ha a junior korú játékosok kimélése a sokkal fiatalabbak kárára történne. A szigorú feltétel egyben arra is motiválná a csapatokat, hogy jobb junior játékosaikat ne adják kölcsönbe az NB I-be, mivel minden játékosra szükségük lenne, hogy a juniorban és az ifiben is ki tudjanak egyáltalán állni. 

A probléma a következő szezontól, a junior bajnokság megszüntetésével, automatikusan megoldódna. 

Hasonló a helyzet a legtehetségesebb junior játékosokkal. Ma elég elterjedt gyakorlat, hogy a játékos végigjátsza a junior mérkőzést, majd utána a felnőttben leül a padra, és, ha úgy alakul, beállhat öt-tíz percre. Így szokhatja a felnőtt bajnokság légkörét úgy, hogy eközben folyamatosan játszik a saját korosztályában. Ezt a lehetőséget is elvenné tőlük ez a szabályozás: a juniorból teljesen kivenni nem lehet őket, mert akkor a csapat nem tud kiállni, és egyébként sem szerencsés, ha egy meccsnapon a játékos csak pár percet játszik; ha viszont a juniorban játszik, a felnőttet már csak a lelátóról nézheti. 

ftc_junior_serdulo_2.jpg

Serdülő játékos lő kapura junior mérkőzésen (Fotó: Ricsováry Takács László)

A junior és ifjúsági bajnokságok párhuzamos fenntartásával az a korlátozás, mely szerint egy játékos a sajátjánál legfeljebb eggyel magasabb korosztályba kaphat játékengedélyt, nagyon szigorúvá válik. Így serdülő játékos a juniorban már nem játszhat, ez pedig szinte mindenütt gyakorlat mostanában, a már említett meccsen a Fradi juniorban négy serdülő játékos szerepelt. Egy 15-16 éves lányt kis odafigyeléssel már nyugodtan be lehet vetni a juniorban, egy erre vonatkozó teljes tiltás nem tűnik hasznosnak, a legügyesebb serdülők az ifiből már felfelé szoktak kilógni, a fejlődésüknek gátat vetne, ha nem játszhatnának a junior bajnokságban. A fizikai igénybevétel pedig ott nem olyan erős, hogy az veszélyes lehetne a serdülő játékosok számára. 

Még ennél is élesebb az a korlát, miszerint így ifjúsági korú játékos nem kaphatna felnőtt játékengedélyt. Klujber Katrin (szül. 1999. április 21.) az idén tavasszal meghatározó játékossá tudott válni a Dunaújvárosi Kohász felnőtt csapatában, folyamatosan játszik az NB I-ben és az EHF-kupában is. Mivel még jövőre is ifikorú lesz, a következő szezonban már nem játszhatna a felnőttben, ami teljesen abszurd. Ugyanez a tiltás vonatkozna például még Hlogyik Petrára (szül. 1999. február 28.) a Ferencváros harmadik számú kapusára, aki az idén még a Bajnokok Ligájában is szerepelt, és meg nem erősített hírek szerint a klub jövőre szeretné egy NB I-es egyesületbe kölcsön adni. A kiemelkedően tehetséges Lakatos Ritát (1999. július 6.) az ETO már rendszeresen pályára küldte a felnőtt meccseken is, a fejlődését elősegítené, ha továbbra is megkapná ezt a lehetőséget. Nem világos, hogy a korlátozás csak az első osztályra vonatkozna-e, ha az NB I/B-re is, akkor a II. csapatok mellett a Nemzeti Kézilabda Akadémia szereplése is ellehetetlenülne, Fodor Csenge (1999. április 23.), Pásztor Noémi (1999. április 2.) vagy Pankotai Luca (1999. szeptember 30.) mind meghatározó játékosok a NEKÁ-ban. Miközben más intézkedésekkel a magyar fiatalok szerepeltetését segítjük, ezzel a korlátozással az idén már felnőttben szereplő játékosok egész sora számára válna ez jövőre lehetetlenné. 

A következő szezonban, a junior korosztály megszüntetésével, az a probléma is automatikusan megoldódna, hiszen arról kezdve a serdülő játékosoknak a felnőtt, a gyerekkorúaknak pedig az ifi válna tiltottá, ami teljesen indokolható volna. 

Azt javasoljuk a Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége számára, hogy a fentiek figyelembevételével ennek a két korlátozásnak a bevezetését halassza el, és ezeket csak a junior bajnokság megszünetésével egy időben léptesse hatályba. Így elkerülhető volna, hogy egy átmeneti szezonra káoszba forduljon az utánpótlás-bajnokságok lebonyolítása és a fiatal játékosok szerepeltetése, és olyan tiltásokat vezessenek be, amelyek a junior korosztály későbbi megszüntetésével ismét eltűnnek. 

Címkék: utánpótlás mksz


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr128674050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása