Németország nagyvárosai közül Stuttgartban a legrosszabb a levegő minősége. Ez alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik földrajzi, és nem sokat lehet rajta változtatni: Stuttgart egy völgyben fekszik, három oldalról hegyek övezik, gyakori, hogy napokig meg se mozdul a levegő. A másik egy fokkal összetettebb: az összes német nagyváros közül Stuttgartban van a legtöbb közúti torlódás, ami pedig közismerten sokat ront a levegő minőségén. 

Mindennapos a szmogriadó Stuttgartban (Fotó: Imago)

Bár a sváb főváros tömegközlekedési hálózata igen fejlett, mégis viszonylag kevesen használják. Miközben nem csak Budapesten, de például Bécsben vagy Münchenben is körülbelül ugyanannyian autóznak, mint amennyien a tömegközlekedést használják, Stuttgartban majdnem pontosan kétszer annyi az autós, mint a tömegközlekedő. 

Stuttgartban ősztől tavaszig mindennapos, hogy a szálló por megnnyisége túllépi a köbméterenként 50 mikrogrammban meghatározott határértéket, ilyenkor nem történik semmi azon kívül, hogy a városban több helyen figyelemfelhívó feliratokat helyeznek el (ld. az első képet).  Bár mind a tartományi kormányt, mint a városi önkormányzatot a Zöldek vezetik, a városban van a Mercedes és a Porsche székhelye is, ezek a cégek pedig mindig szívükön viselték a politikusok sorsát. Talán nem is meglepő, hogy a helyi lakosság többszöri kezdeményezése ellenére sem hajlandó a politikai vezetés semmilyen forgalomkorlátozó intézkedés bevezetésére a szmogriadók idején sem. 

Az közismert, hogy a légszennyezés káros az egészségre. Egy müncheni cég ennél konkrétabb kutatást végzett. Ők kifejezetten szmog labdarúgókra gyakorolt hatását vizsgálták. Bár a kutatók alapvetően nem a sportban érdekeltek, több szempontból is kedvező tárgynak tűntek a focisták a számukra. A munkahelyük jól behatárolható (a stadion), a munkavégzés (edzések, mérkőzések) nagyrészt szabad levegőn történik. A játékosok tipikusan fiatal, erős, egészséges emberek, a vizsgálatokat nem torzítják a légszennyezéstől függetlenül is meglévő betegségek. Ráadásul a modern analitikai szoftverek több ezer adatot szolgáltatnak a focisták tevékenységéről és egészségi állapotáról is, anélkül, hogy ezért a szmog-kutatóknak bármit is tenniük kellene - nekik elég, ha a számukra érdekes adatokat megkapják a kluboktól. 

Az eredmények nagyon érdekesek. A mérkőzések adatit összevetve a légszennyezettségi adatokkal a kutatók megállapították, hogy a rosszabb levegőn játszott meccseken a játékosok futásmennyisége, valamint a passzok száma és pontossága is alacsonyabb. Ez a három mutató határozza meg leginkább a játék tempóját, azaz a vizsgálatok arra utalnak, ha nagyobb a szmog, lelassul a futball. 

Ez pedig már hátrányt jelenthet például a VfB Stuttgart játékosai számára, akik minden edzést a stílszerűen Mercedes Benz Arenának (korábban Neckarstadion) nevezett stadionban tartanak, és a bajnoki meccseik felét itt is játszák. 

Persze a labdarúgás ennél azért bonyolultabb játék. Hiányzik a megfelelő összehasonlítási alap is: nincsenek, nem is lehetnek elemzések arról, hogyan teljesített volna ugyanezekkel a játékosokkal és edzőkkel a VfB, ha egy tiszta levegőjű stadionban játszanának. 

Az viszont tény, hogy a 18 tavalyi első osztályú klub stadionjai közül négynél volt gyakori, hogy a légszennyezettség túllépte az egészségügyi határértéket. Ebből kettő, a Stuttgart és a Hannover kiesett. A harmadik, a Hamburg, tavaly jobban szerepelt, de előtte éveken át mindig a kiesés szélén táncolt, többször csak osztályozóval maradt benn, és jelenleg is (8 forduló elteltével) ők állnak a tabella utolsó helyén. 

Mindazonáltal az adatok azt is kiválóan igazolják, hogy nem lehet pusztán a szmogban keresni a magyarázatot. Az összes stadion közül a legrosszabb a levegő a két forgalmas autópálya csomópontja mellé épített Allianz Arenánál, Münchenben.