Válogatott okosságok

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) úgy határozott, 2020. tavaszán a női és a férfi Magyar Kupa négyes döntőjét egyetlen, összevont nagy esemény keretében rendezi meg.

A 2019-es női döntő mérsékelt érdeklődés előtt zajlott (Fotó: Ricsováry Takács László)

A döntést különösebben nem indokolták meg, pedig nem volna magától értetődő, sőt. Összevont rendezés nem volt eddig szokásban Magyarországon, és ugyan nem ismerem a világ minden országának kupa-lebonyolítását, de egyetlen más országot sem ismerek, ahol így lenne. 

A Magyar Kupa (MK) lebonyolítása egyébiránt nem változik, az előző évekkel azonos. Öt fordulót tartalmaz a versenykiírás, ha esetleg az amatőr csapatok annyian neveznek, ami már nem fér bele ebbe a lebonyolításba, akkor számukra az első forduló előtt külön selejtezőt írnak ki. Az NB I-es klubok az előző évi helyezés függvényében a harmadik vagy negyedik fordulóban csatlakoznak, mindkét nem esetében a két-két élcsapat (a férfiaknál a Veszprém és a Szeged, a nőknél a Győr és a Ferencváros) pedig az ötödik körben, a negyeddöntőben lép először pályára. Az élcsapatok az 5. fordulóban kiemeltek, azaz nem kerülhetnek össze egymással. 

Az MKSZ az utóbbi években elég sokat kísérletezgetett a döntőkkel, főleg a nőivel. 2018-ban a Budapest Sportarénában rendezték, szimbolikus jegyárakkal, telt ház előtt, óriási hangulatban. Kétségünk nem lehet afelől, hogy a rendezvény így erősen ráfizetéses volt, mondjuk így, a szövetség a bőkezű állami támogatások egy részét egy nagyszerű kupadöntő megrendezésére fordította. Egy évvel később aztán elvitték a négyes döntőt Debrecenbe. A négy résztvevő közül a Ferencváros érkezett a legközelebbről... A magasabb (értsd: nem kiemelkedő, de az előző évi ötszáz forintot többszörösen meghaladó) jegyárak, a magas útiköltség, valamint az a tény, hogy vagy egyszer Debrecenben kellett éjszakázni, vagy sok órát oda-vissza autózni, sok érdeklődőt elriasztottak: a Főnix-csarnokban, ahol pár hónappal korábban telt ház ünnepelte a junior válogatott világbajnoki győzelmét, erősen foghíjas lelátók előtt rendezték a mérkőzéseket, a kapu mögötti rész gyakorlatilag üres volt. 

Most tovább kísérleteznek, ezúttal a férfiak döntőjéhez kötik a nőkét is. Mik ennek az előnyei és hátrányai?

Előnyből úgy hirtelen túl sok nem jut eszembe. Gondolhatunk persze arra, hogy a férfimeccsek kedvéért jegyet váltó szurkolók közül sokan, ha már úgyis ott vannak, megnézik a női meccseket is, így emelve az amúgy nem túl fényes nézőszámon. Ez azonban kockázatos is lehet, különösen szombaton, az elődöntők napján. Ha ugyanis mégis úgy döntenek, hogy eleve csak a saját csapatuk meccsére érkeznek meg, még üresebb lehet a nézőtér, mint amit az idén tavasszal láttunk. A televíziós nézettségnél is hasonló kettősséggel találkozhatunk: a férfi döntőre kíváncsi közönség könnyebben ül le a lányok meccse elé, ha az ugyanaznap, közvetlen a másik meccs előtt van. Mások viszont könnyebben dönthetnek úgy, hogy a napi négy meccset, délelőtt tíztől este hétig, nem ülik végig. Külön-külön napon megnéznék mindkét döntőt, így inkább a női meccsre időzítik az ebédet. 

A hátrányok közül egyet-kettőt már megemlítettünk. A nézőszám kapcsán érdemes azon is elgondolkodni, hogy a négy női klubnak a Főnix túl nagynak bizonyult, de az összesen nyolc csapatnak már nem lenne elég. A férfi döntőre, ugyanott, minden jegy elkelt. A női csapatok szurkolói nélkül. Bárhol is rendezik az összevont döntőt, biztosak lehetünk abban, hogy több ezer érdeklődő fog jegy nélkül maradni - hacsak nem húzzák irreálisan magasra a jegyárakat. 

Kupameccsekről van szó, döntetlen esetén hétméteres következnek. És nem megy úgy, mint az ifibajnokságban, ahol a hetesekkel eldőlő elődöntő utáni meccset hátrébb tolták tíz perccel , hogy jusson idő a bemelegítésre. Szóval profi feltételek biztosításához két és fél órás időközökkel kellene játszani a meccseket. A most szokásos lebonyolításban az elődöntők kezdési időpontja közt 2:15 van, a bronzmeccs és a döntő közt 2:30. Akárhogy is számolgatunk, az első meccs mindkét napon valahol 10-11 körül kezdődhet, 11 órás kezdés vasárnap már azt jelentené, hogy a díjátadás este kilenc előtt nemigen fejeződik be. Kevesen fognak ennyit végigülni akár a lelátón, akár a fotelben a képernyő előtt. A helyszínen azzal kerülhetünk szembe, hogy minden jegy elkelt, sokaknak nem is jutott, mégis félig üres nézőtér előtt játszák a női döntőt. 

Aki látott már életében legalább két férfi és női meccset, az tudja, hogy a nőknél jelentősen alacsonyabb a tempó, mint a férfiaknál, összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a mérkőzések fizikai intenzitása. Ez alapvetően a játékosok eltérő fizikai adottságaiból fakad, és semmiképpen sem kritikai észrevételnek szánjuk. De azért közvetlenül a férfi bronzmeccs után megnézni a női döntőt eléggé mellbevágó lehet. 

De a legkritikusabb probléma az időpont. Ezen a linken elérhető a 2019/20-as szezon versenynaptára. Mielőtt végignézzük, állapítsuk meg, hogy jó eséllyel bekerül az összevont négyes döntőbe a férfi és női BL-ből és EHF-kupából egyaránt egy-egy résztvevő. A most befejeződött szezonban az említett négy sorozatból háromban döntőt játszott egy-egy magyar klub, a férfi EHF-kupában a Tatabányát egy lépés választotta el a négyes döntőbe jutástól. Emellett a nyolc érintett klubban sok magyar válogatott játékos is játszik. 2020 tavaszán az olimpiai selejtezők miatt (remélhetőleg magyar részvétellel) még a szokásosnál is kicsivel sűrűbb a program. 

A teljes szezonban összesen 5 olyan hétvége van, amikor a négy nemzetközi kupa egyikében sem rendeznek fordulót, és válogatott program sincs. Ebből a szeptember 27-28-at hagyjuk figyelmen kívül, nem lehet egy hónap alatt lejátszani a teljes MK-t. December 21-22, közvetlen karácsony előtt, elvileg alkalmas volna, bár a nőknél ehhez is már november közepéig le kellene tolni az öt fordulót a selejtezőkkel együtt - ez az MK teljes újragondolását kívánná meg. 

December 28-29 és március 14-15 csak elvileg alkalmas, a gyakorlatban ezeken a napokon már készülnek a válogatottak a férfi VB-re ill. az olimpiai selejtezőkre (a március 15-i nemzeti ünnepen pedig amúgyis tilos meccset játszani). Az egyetlen fennmaradó lehetőség május 16-17. Ekkor tartják ténylegesen az összevont döntőt. Négy nappal a férfi bajnoki döntő előtt, amit aztán néhány nappal követ a férfi BL Final Four. És ebben még van is némi kockázat: ha valamelyik férficsapat az EHF-kupában és a bajnokságban is döntőbe jut (pár éve volt ilyesmire példa már, szóval nem teljesen vad a felvetés), akkor baj van, mert a két rendezvény azonos napra van kiírva. Ebben az igen szűkre szabott májusi naptárban nem lenne könnyű új időpontokat találni. 

Mindent egybevéve úgy tűnik, a kupadöntő kapcsán egy újabb kísérletet láthatunk. Nem volnánk meglepve, ha ezen is ugyanúgy továbblépne majd az MKSZ, mint az előző évek megoldásain.