Válogatott okosságok

Szurkolói gondolatok, elemzések, mélázások a válogatottainkról, válogatás nélkül.

Ajánlataink

Sztancsik Richárd: Városok, stadionok, kocsmák

Rendelje meg közvetlenül a szerzőtől!

varosok.stadionok@gmail.com

Ár 2999 Ft.Részletek itt


kupanap.jpg



hungarianultras.jpg

Friss topikok

Facebook oldalunk

Az örökké tartó döntő

2022.08.10. 18:00 Fradista Utazó

A Hamburger SV és az 1. FC Nürnberg a 2022/23-as szezonban a német másodosztályban szerepel. Száz évvel ezelőtt viszont ők vívták a bajnoki döntőt - méghozzá minden idők egyik legemlékezetesebb döntőjét. 

szene-erstes-endspiel.jpg

Az 1922-es bajnoki döntő egyik jelenete

De, mielőtt elvesznénk a részletekben, álljunk csak meg egy pillanatra! Mi az egyáltalán, hogy bajnoki döntő? 

Németország veszített ugyan területeket az első világháborút lezáró Versailles-i békében, de így is elég nagy ország maradt. A húszas évek közlekedési lehetőségei mellett Königsbergből egy freiburgi bajnokira elutazni elég komoly túra lett volna - nem biztos, hogy a csapat hazaért volna a jövő heti hazai bajnokira. 

karte_des_deutschen_reiches_weimarer_republik-drittes_reich_1919_1937_svg.png

A térkép kattintásra nagyobb lesz, figyelmes olvasóink megtalálhatják a cikkünkben szereplő helyszíneket!

(Igen, nekünk is feltűnt, hogy a magyar-jugoszláv határ rosszul van berajzolva, koncentráljunk most Németországra!)

Egy birodalmi bajnokság az akkori feltételrendszerben teljesen irreális lett volna. Még a '22-es birodalmi határoknál jóval kisebb NSZK-ban is csak 1963-ban látták elérkezettnek az időt egy, az egész országot magába foglaló bajnokság, a Bundesliga elindítására. És ne feledjük, 1922-ben Magyarországon még csak nagy-budapesti csapatok versenyeztek a bajnokságban!

Hét regionális bajnokságot rendeztek. Ezek képviselői, valamint a bajnoki címvédő Nürnberg küzdhettek aztán a negyeddöntőben. Több regionális ligában is jogi úton dőlt el a bajnokság, és ezáltal a negyeddöntős részvétel is, de ennyire most nem mennénk bele a részletekbe. A negyeddöntőket 1921. május 21-én rendezték. Ezekből továbbjutott a Nürnberg, a brandenburgi bajnokságot képviselő SV Norden-Nordwest 98 Berlin, az északnémet szövetség képviseletében a Hamburger SV, valamit a délnémet szövetséget képviselő FC Wacker München. 

A két héttel későbbi elődöntőkben aztán a Nürnberg 1-0-ra verte a fővárosiakat, míg a Hamburg 4-0-ra simázta le a müncheni csapatot. Következhetett a döntő, 1922. június 18-án, a berlini Német Stadionban!

A Német Stadion (Deutsches Stadion) az akkor még önálló Charlottenburgban épült 1913-ban, eredetileg a berlini olimpiára. No, nem a jól ismert 1936-osra, hanem a húsz évvel korábbira, ami végül az I. világháború miatt elmaradt. Charlottenburgot 1920-ban Berlinhez csatolták, így a stadion történetünk idején már a fővárosban volt található. 

A '36-os, ténylegesen meg is rendezett olimpia előtt lebontották, a helyére épült a ma is álló berlini olimpiai stadion. 

A bajnoki döntőre 30 ezer néző juthatott be, a játékvezető a kölni Peco Bauwens volt. Az első félidőben a Nürnberg 2-1-es vezetésre tett szert, és amikor már sokan azt hitték, meg is nyerik a bajnokságot, a hamburgiak a 86. percben kiegyenlítettek. Több gól a mérkőzésen nem esett. A hosszabbításban sem. 

Az 1. FC Nürnberg edzője a döntőn Kürschner Izidor volt. A budapesti Kürschner a századelőn az MTK-ban futballozott, néhány alkalommal a válogatottban is pályára léphetett. Edzői pályáját is az MTK-nál kezdte, majd 1919-22 közt Németországban dolgozott. Nem könnyű nyomon követni, úgy tűnik, három szezon alatt öt állomása is volt, majd '22-ben Svájcba tette át a székhelyét. Közel egy évtizedet töltött a Grashoppersnél, majd élete utolsó éveiben Brazíliában ért el sikereket. 1941-ben halt meg. 

A tizenegyesrúgásokat, mint mérkőzést eldöntő lebonyolítási formát, akkor még nem ismerték, addig kellett játszani, míg valaki nem lő egy gólt. De nem lőtt senki. A csapatok pedig egyre jobban fáradtak. Többször a játékvezetőt is ápolni kellett, az akkor 35 esztendős sporttárs lábai se bírták görcs nélkül a terhelést, a már három órája zajló mérkőzésen. Sorozatban kellett a játékosokat ápolni, akik egy-egy keményebb összecsapás után nem bírtak felállni a földről.

Ahogy egyre jobban fáradtak a csapatok, egyre kilátástalanabbá válni a játék. De végül nem ezért szakadt félbe a mérkőzés, hanem azért, mert este kilenc körül Berlinben lement a nap, világítás pedig nem volt a stadionban, így a játékvezető 189 percnyi játék után lefújta a meccset. 

Peter Joseph "Peco" Bauwens (Köln, 1886 - Köln, 1963) a kor legelismertebb labdarúgó-játékvezetője volt. 76 válogatott mérkőzést vezetett, többet, mint bárki a labdarúgás történetében, köztük az 1936-os olimpiai döntőt. Még aktív játékvezetőként kapott különböző funkciókat a FIFÁ-ban, majd a második világháború után a Nyugat-Németországban újjáalakuló Német Labdarúgó Szövetség (DFB) elnöke lett. 

Elrendelték a döntő megismétlését, augusztusban, Lipcsében, a játékvezető ezúttal is Bauwens volt. A beengedésnél komoly problémák merültek fel, mivel sokkal többen jöttek el, mint ahányan befértek (az előzetes online jegyértékesítés száz évvel ezelőtt még nem volt jellemző), egy időben az se látszott biztosítottnak, hogy maguk a csapatok bejutnak. De végül minden rendeződött, el lehetett kezdeni a mérkőzést.

A rendes játékidő ezúttal se hozott döntést, 1-1-re álltak a csapatok. Következett a hosszabbítás. A nürnbergiek ekkora kettős emberhátrányban voltak, egy játékosuk megsérült (cserélni akkoriban még nem lehetett), egyet a játékvezető kiállított. A hosszabbításban következett egy újabb kiállítás, és amikor egy újabb játékos kényszerült sérülés miatt elhagyni a pályát, a Nürnberg létszáma 7 főre csökkent - ennyi játékossal a szabályok szerit nem lehet tovább játszani, a játékvezető tehát lefújta a mérkőzést. Bajnok a Hamburg!

Csakhogy Bauwens sporttárs elkövetett egy komoly formai hibát. A meccset a hosszabbítás szünetében fújta le. Ekkor a csapatoknak egyáltalán nem kell játékosokat a pályára küldeniük, tehát túl kevesen se lehetnek. Emiatt tehát csak a játékidő alatt lehetne a mérkőzést félbeszakítani. A Nürnberg természetesen óvott is. Hamburgban azután (daliás idők) önként lemondtak a bajnoki címről. 

Így esett, hogy két meccs és végtelen hosszabbítás után az 1921/22-es bajnoki évben Németországban nem hirdettek bajnokot. 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valogatott.blog.hu/api/trackback/id/tr4717903623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Head Honcho 2022.08.16. 19:23:52

A régi szép idők, amikor még más is bajnok lehetett a bőrnadrágon kívül.
süti beállítások módosítása