Válogatott okosságok

Sokan mondják manapság, hogy az Örökrangadó már nem is igazi rangadó. Hogy régen más volt. Tízezrek voltak a lelátón és ugyebár igazi fod'balisták, akiknek Józsi, vagy Kanta a cipőfűzőjét sem köthetné meg. Azt is hozzáteszik, hogy a kettősrangadóknak a fentiek miatt ugyanannyira nem lenne már értelmük. Már egy Nagykanizsa-Zalaegerszeg, vagy egy Nyíregyháza-Diósgyőr sem vonzana 15 ezer nézőt, mint a kilencvenes években. Tényleg igaz volna mennyei labdarúgásunkra, hogy "Sic transit gloria mundi"? Ugyan már... most nem kezdem el sorolni a pozitív folyamatokat, hogy mekkora fejlődés közepén van éppen profi labdarúgásunk, mert vannak, akik ehhez jobban értenek. Ráadásul az alsóbb ligákban továbbra is izzik a parázs - amelynek lángra lobbanása remélhetőleg nem jár 300 ezer forintos csekkekkel. Jövő hét végén pedig nem akármilyen izgalmak várhatóak Pest-megye második vonalában. Ugyebár a létszámcsökkentések miatt soha nem látott erősségű megyei csoportok jöttek létre. Két szomszédvár találkozik. Két csapat, amelyek ráadásul már be is mutatkoztak a Válogatott Blogon. Szervezett szurkolói csoport a hazai oldalon. A hazaiak városában született Egervári Sándor, míg a vendégeket egy sokszoros válogatott játékos trenírozza. Mi kell még? Mindenki Pomázra!

Zach Hodkinsnak csak egy keze van, de olyan jól kosarazik, hogy a középiskola elvégzése után most a Floridai Egyetem csapatánál (az egyik legjobb egyetemi kosárlabdacsapat) folytathatja. Az alábbi video megmutatja, miért kapott ajánlatot.

Ha harc, legyen harc, gondoltam magamban, miközben elrendezgettem az asztalon a becherovkával teli felespoharakat 4-1-3-2-es felállásba. Amíg a srácok megvívják a maguk csatáját a Puskás stadionban, addig én is velük leszek lélekben és küzdök a csehek ellen.

1954. augusztus 15-én született Vörös Csaba, a Szombathelyi Haladás és a magyar olimpiai válogatott egykori védője.

Nohát kedves versenyzőink, ez a forduló se sikerült parádésra! Tudják hány ember tippelt összesen arra, hogy a Mezőkövesd nyer Kecskeméten? Kettő! bendeguz90 és Betta! Tudják hányan tippeltek arra, hogy a Haladás megveri az MTK-t a Hungárián? Egy! Betta!!! Na hát így nehéz csúcsokat dönteni. Szóval megint nem Betta lett az utolsó, gondolkozunk azon, hogy valami különdíjjal jutalmazzuk azt, aki rendszeresen Betta pontjai alá tippelgeti magát, de még nem tudjuk mi legyen a jutalma. De elég ebből a gunyorosságból, szívből gratulálunk bilon21-nek aki ezt a fordulót nyerte. Holtversenyben, de ezt nem emeljük ki, mert spyglass kolléga úr avval bírt felkapaszkodni a az első helyre, hogy nem tippelt időben a pénteki meccse, így az idei szabályok szerint megkapta Betta tippejit, ami pont egy MTK-Haladás vendég lett. Na sebaj! Tippek a hajtás után meg eredmények!

1949. augusztus 14-én született Mile Sándor, a győri Rába ETO egykori oszlopos tagja.

1956. augusztus 24-én született Májer Lajos, a Videoton és a magyar labdarúgó válogatott egykori csatára.

Ki gépen száll fölébe...

Persze, szép az ezüst is. Csak, csak egyrészt nem így, másrészt egy döntő után nem sok csapat tud az ezüstnek örülni, maximum akkor, ha eredetileg a legjobb 16 közé jutást tűzték ki célul.

A magyar junior női kézilabda-válogatott a második helyet szerezte meg a Dániában rendezett Európa-bajnokságon, a döntőben Oroszországtól szenvedtünk vereséget.

Ha sporttal kapcsolatban felvetődik Dél-Amerika, akkor szinte biztosan Brazília, vagy Argentína játékosai, klubcsapatai, válogatottjai, vagy szurkolói jutnak eszünkbe. A földrész harmadik legnagyobb országáról legfeljebb az inkák ugranak be. Az információhiány egyébként kölcsönös, mert legjobb esetben is csak Puskás neve cseng ismerősen Peruban -még a gulyásról sem hallottak. Azon szabályosan megdöbbentek, hogy Albert aranylabdás volt és van két VB-ezüstünk. Ennek ellenére barátságos emberek lakják ezt a hatalmas országot. Ezek az emberek ráadásul remekül főznek-sütnek és válogatottjuk még a miénknél is régebben szagolt bele világbajnokság levegőjébe. Nosza, nézzünk szét!

 Rövid országismertető

Előrebocsájtom, hogy az inkák mellett bádogvárosokról, lövöldözésről, gerillákról, égig érő szemétről és drogról sem lesz szó. Peru nem Kolumbia, pláne nem az életveszélyes Venezuela. A kilencvenes években azért volt itt hiperinfláció, a gazdasági bajok mellett korrupciós ügyekkel átszőtt Fujimori-kormány, valamint az ország közel felét ellenőrző, egymással is rivalizáló kommunista gerillák – a japán nagykövetséget megszálló Tupac Amaru és a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso). Ellenük CIA-ügynökökkel és katonai "megfigyelőkkel" megtámogatott "önvédelmi paraszt-milíciák" vették fel a harcot, ami kölcsönös mészárlásokba torkollott, de végül a gerillák húzták a  rövidebbet. Manapság a dzsungel mélyén belátták, hogy a maoizmusra manapság rossz idők járnak, így szimpla drogkartellé silányodtak. Ha a maoizmust nem is, a drog-kereskedelmet jól csinálják. A gazdaság masszívan növekedik, Fujimori elmenekült, majd letartóztatták. Problémák azért még akadnak bőven, de a közbiztonság latin-amerikai mértékkel nézve kifejezetten jó. Lima feltűnően tiszta és egymást érik az építkezések, bevásárló- és üzleti negyedek. A tisztaság és a rendezettség azért még mindig elsősorban a belvárosra igaz, de ez legalább több budapesti kerületnyi területre terjed ki. A lakosság nagy része mesztic, indián és spanyol, de nagy a kínai jelenlét, valamint élnek itt japánok is. Érdekesség, hogy a XIX. században több hullámban horvátok telepedtek itt le, így a legnagyobb közép-európai közösséget ők alkotják. Ebből a bábeli kavalkádból egy rendkívül jó konyhaművészet jött létre. Ami kifejezetten balkáni, az a közlekedés. Hiába a széles utak és az egyirányúsított utcák, a 9 milliós nagyváros autótömegét nem tudják elvezetni. De legalább a legcsinosabb rendőrlányok szem előtt vannak, mint jelzőlámpa-kiegészítő, bőszen sípoló kellékek. További érdekesség, hogy a második legnépszerűbb sportág a röplabda.

Támogassa Ön is a perui rendőrséget és igyon Inca Kólát!

1957. augusztus 10-én született Kiss Imre, a Tatabányai Bányász egykori legendás tizenegyesölője.