Csupán két hónap a magyar válogatott bukaresti vizitálásáig. Fogalmazzunk úgy, hogy ez szurkolói szempontból sem egy mindennapi esemény. Ráadásul a közismert okok miatt a hazai meccsen sem tudtuk odatenni magunkat. Továbbá meglehetősen komoly tétje van a mérkőzésnek, ezért jó esetben a hűvös nyár ellenére is igen magas hőfokon kéne égnie az aktív meccsrejáróknak. Érdekes módon, ahogy közeleg a mérkőzés időpontja, úgy látom csökkenni a lelkesedést. Pedig vannak különböző opciók, csak ugyebár fel kéne emelni a telefont és fizetni kéne. Sokaknak már ez sem megy. Pedig igen sokkal tartozunk a románoknak, akik meg tudtak már jelenni tisztességes létszámban Budapesten. Mi viszont Bukarestben soha. Nem a paksi és a siófoki fellépés az igazi mentalitás-túra, hanem ez. És még mindig nem vagyok benne biztos, hogy több ezren leszünk.
Tényleg invázió lesz? (Fotó: ultrasliberi.hu )




Amikor még minden rendben volt (Fotó: vg.no, 
Az évek során lassan már bohózatba fulladó selejtezési rendszer a női kézilabdában az idei szezonra is tartogatott még meglepetéseket.
Valaha havazott Zalában. Szinte hihetetlen manapság (Zalaapáti -zaol.hu)
''...teljes bizonyságául annak, hogy a helyiségben valóban tartózkodik valaki, hatalmas ütést kapott a tarkójára, úgyhogy belezuhant egy kanapé csontvázának meztelen rugói közé, és fejével átütötte annak a képnek a vásznát, amely a mai Bern helyén a hajdani, csendesebb körülmények között éldegélő medvét és családját ábrázolta.''
São Paulo Brazília legnagyobb városa, lakosainak száma valahol húszmillió környékén lehet (a nyomornegyedekben a népességnyilvántartás kétségkívül komoly nehézségekkel küzd). A tömegközlekedés fejlesztése a brazil gazdasági növekedés intezívvé válásával igazán csak az ezredforduló után indult be, és folyamatos lemaradásban van az igényekhez képest.
(