Válogatott okosságok

Több sportban bevett szokás, hogy speciális ágyúból kilőtt labdákkal gyakorolnak. Ezzel az újítással próbálkoztak szlovén sportbarátaink is. Az első lövést még könnyedén hárítja a kapus, a második ágyúlövés már jóval erősebbre sikeredett...

1955. december 12-én született Szentes Lázár, a Rába ETO egykori válogatott csatára.

Minden tiszteletem az ausztrál kézilabdázóké. Döntő többségük Ausztráliában él, dolgozik valahol egy munkahelyen, a fiatalok esetleg iskolába járnak. És munka meg iskola után hetente egyszer-kétszer lemennek edzeni, a saját pénzükből kifizetik a terembérletet, megveszik a felszerelést.

És minden hónapban félreraknak kis pénzt, hogy legyen pénzük decemberre egy belgrádi repülőjegyre. Akinek nem jön össze, az lemaradhat a VB-ről. Ahogy az is kimarad, aki esetleg nem kap szabadságot erre a két hétre.

Fotó: Lendvai Róbert

Gibsonpapa, diósgyőri vendégszerzőnk szombaton gondolt egyet és többedmagával megcélozta az MTK-katlant. Tette mindezt azzal a nem titkolt céllal, hogy kiszurkolja a Diósgyőri VTK sikerét ezen a kissé hidegre sikerült tavaszi zárófordulón. Nem is sejtette, hogy meggondolatlanságával mekkora zavart fog okozni a nézőkre egyáltalán nem számító hazai jegyeladók és rendezők köreiben. Utolsó fillérjeit sörre és meccsbelépőre szánta, így se virágcsokrot, se bonbont nem kaptak a pénztáros nénik. Ő meg jegyet nem kapott. A meghűlésen többé-kevésbé már túltette magát, de még három nap távlatából is úgy gondolja, hogy itt valami nagyon nem volt rendben.

Már a harmadik napon nem csupán látszik, de kifejezetten fájó, hogy mennyire híg a világbajnokság mezőnye. Ezt a játékot a női mezőnyben Európán kívül nem sok országban űzik komoly szinten, a nemzetközi szövetség (IHF) mégis mindent megtesz, hogy sok csapat kerülhessen a VB-re más kontinensekről is (a hátteret jobban ismerők szerint a női kézilabda olimpiai szereplése forog kockán, ha a sportág ennyire Európára szűkül le, akkor könnyebben kerülhet ki az ötkarikás játékok műsorából).

A várakozások alapján a magyar válogatott ma délutáni mérkőzésének is a simán, nagy különbséggel eldőlő meccsek (pl. Montenegró - Kongó 35-9, Lengyelország - Paraguay 40-6) közé kellett volna tartoznia. Na jó, ha harminc gólt nem is, de tízet mindenképpen közé kellett volna pakolni. Nem így lett.

Ő kapura lő. Mi állunk és nézzük. (Fotó: Lendvai Róbert)

Ezúttal (is) egy kuriózummal jelentkezünk a futball-retró és az ismeretterjesztés keretében. Egy új, terveink szerint háromrészes, sorozatot indítunk, a címből könnyű lesz kitalálni, mi az aktuális témánk. Szeretnénk olyan dinasztiákat bemutatni, ahol apáról fiúra (s ha lehet, már a nagypapáról apára) szállt a futball szeretete, a tudás. Vagyis ahol a családban, a fiú ágon többen is ismert, elismert vagy kevésbé ismert labdarúgók voltak vagy lettek. Vagy lesznek. A téma önmagában érdekes, nem párrészes blogszösszenetért, hanem könyvért kiált, sokszor, lehetőleg nevenként. Természetesen a mi tudásunk is véges, ezért nem szerepelhet itt mindenki. Teljességre amúgy is lehetetlen lenne törekednünk, de azért próbáltunk az egészen közismerten triviálistól a már-már szinte gyöngyszem ritkaságig elmenni.

Miután a sorrend elkészítésében nem volt különösebb koncepciónk (De, volt. Számtalan ötlet, lehetőség merült fel, hogyan építsük tematikailag a gondolatmenetet. Vegyük külön a dinasztikus rekordokat? Vegyük külön az elképesztően kézenfekvő - Albert, Mészöly, Bozsik - párhuzamokat? Vegyük külön azokat, akikről tényleg csak egy-egy mondatot lehetne írni? Vegyük külön az elképesztően ismeretlen ritkaságokat? - a szerkesztő megjegyzése), ezért ábécésorrendben ismerkedhetünk meg egykori és jelenlegi labdarúgókkal, akik apai ágról vitték tovább a vérvonalat.

Nagyító alá vettük Nyugatot, akkor most lássuk, mi újság Keleten! Budapesttől Cigándig, Nyírbátortól – Veresegyházáig kalandozunk a karcsúsított, éppen ezért jóval erősebb harmadosztályban. Feltűnően jól állnak a BAZ-megyeiek és a DVSC-vel együttműködő csapatok és kimondottan rosszul a nem is annyira régen élvonalbeli együttesek. Egy csapattól pedig valószínűleg elbúcsúzhatunk már a télen: véget ért az ebesi mese. Mátyus Jánost valószínűleg még Rákospalotán éri a tavaszi kikelet, de Détári Lajost se keressük már a felsőtárkányi kispadon. Bizony, fontos eseményeknek és ismert labdarúgóknak se szeri, se száma az NB3 keleti-csoportjában. Természetesen most is fogunk jósolni és lesznek nők is a bejegyzésben. Tartsanak velünk!

Amit Keletről röviden tudni érdemes

Talán a Keleti-csoport foglalja magába a legkisebb területet az NB3-as csoportok közül. Érdekes, hogy míg a Nyugati-csoport is gyakorlatilag csak a Dunántúl északi felét érinti, ugyanúgy nem nagyon kell az Alföld szívébe, vagy annál délebbre buszozniuk a keleti csapatoknak és szurkolóiknak - nyugaton az egy szem kivétel Nagyatád városa. Mondjuk egy Budapest - Cigánd táv így is közel 300 kilométer, de a bodrogköziek szerencséjére a közelben is bőven találnak csapatokat. Bár pontos számításokat nem végeztem, de feltehetőleg a létavértesiek költik a legtöbbet gázolajra. Budapest két csapattal képviselteti magát (REAC, FTC II), Pest megye és Jász-Nagykun-Szolnok 1-1 csapatot küld a harcba (Veresegyház és Jászapáti), Heves megye hárommal van jelen (FC Hatvan, Felsőtárkány, Eger FC). Borsod ellenben már négy csapattal büszkélkedhet (Cigánd SE, Tiszaújváros, Putnok, Kazinbarcika). A megyék rangsorában osztoznak Hajdú-Biharral, mivel nekik is négy csapatuk van a Keleti-csoportban (Létavértes, DVSC-DEAC, Ebesi KKSE és Hajdúböszörmény). Érdekesség, hogy Szabolcsból csak Nyírbátor NB3-as. A megboldogult Tisza csoportban még heten voltak!

Ebből a Tisza csoportból azért öt együttes maradt keleten (a Várda SE ugyebár feljutott az NB2-be). A megfelezett NB2 Keleti-csoportjából kiesett négy csapat a DVSC-DEAC, az FTC II, a Putnok és a KBSC. A Mátra csoportból ide sorolták a Hatvant, a Fortress-Felsőtárkányt és a REAC-ot. A Duna csoport delegálta a Jászapátit. A maradék három keleti csapat története azonban nem ennyire egyszerű. Az FC Egernek ugye jó esetben a másodosztályú küzdelmekre kellett volna készülnie, ám a szerencsétlen sorsú hevesieket azonnal a harmadosztályig sorolták vissza. Velük ellentétben az Ebes és a Veresegyház pozitív értelemben vett bravúrt hajtott végre azzal, hogy megyei bajnokként vívták ki az NB3-as szereplés jogát a nyári osztályozókon. Rajtuk kívül ez még a mosonmagyaróváriakat felülműló Majosnak sikerült, de ők utóbb visszaléptek. Más kérdés, hogy feltehetőleg egyikükkel sem számolnak majd a jövő évi NB3-as csoportbeosztásoknál, de erről majd később.

Vietnamban többen voltak rájuk kiváncsiak

Sikerrel vette a világbajnokságon az első akadályt a magyar válogatott. Az eleje nehezen indult, a kezdő felállásunk nem működött. Szamoránsky Piroska és Görbicz Anita mellől is sorra kaptuk a gólokat, az esélytelenebb cseh válogatott többször is vezetett két góllal (5-7, 9-11). Leginkább a kiválóan játszó jobbszélső, Bódi-Bognár Bernadett tartotta ekkor a magyar csapatot (6 góllal fejezte be a mérkőzést, 7 kísérletből).

Aztán részben Hajdu János változtatott (lecserélte Szamoránskyt, és beküldte az utána végig remekül játszó Cifra Anitát), részben egy játékvezetői ítélet hozott változást: a francia Bonaventura-ikrek piros lappal büntették (jogosan) Pavla Poznarovát, aki úgy szabálytalankodott Görbicz-cel szemben, hogy a magyar irányítót le kellett cserélni. Ezzel egyszerre esett ki egy jó cseh játékos, és egy bizonytalan magyar védő, innen kezdve egyértelműen mi irányítottuk a mérkőzést.

Fotó: Lendvai Róbert

A FEB az MVM Paks – Újpest FC mérkőzéssel kapcsolatban a vendégszurkolók megbotránkoztató rigmusok bekiabálása miatt az Újpestet, mint visszaesőt, 200.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.
Az újpesti szurkolók a mérkőzés során többször, hosszabb ideig és jól hallhatóan a Ferencvárost illették mocskolódó, trágár jelzőkkel.

A FEB az FTC - Pécs mérkőzéssel kapcsolatban a hazai szurkolók megbotránkoztató rigmusok bekiabálása miatt az FTC-t, mint visszaesőt, 200.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.
A ferencvárosi szurkolók a mérkőzés során többször, hosszabb ideig és jól hallhatóan az Újpestet illették mocskolódó, trágár jelzőkkel.

Reméljük hamarosan a hazai lelátókon is ilyen párbajra hívják ki egymást a nézők...

Egészen pontosan a női világbajnokság. A helyszín Szerbia. Ha valakinek esetleg rémlik, hogy a tavalyi EB is itt volt, az nem téved. Az, hogy ilyen rövid idő alatt két világversenyt is ott rendeznek, alapvetően a hollandoknak köszönhető: eredetileg tulipánországban rendezték volna az Európa-bajnokságot, de ők visszaléptek, és így ugrott be Szerbia.

A magyar válogatott (Fotó: MKSZ)