Az én tevékenységemet akkor lehet értékelni, ha eltöltöttem tíz évet a sportágban. Ha most valaki azt kérdezi, hol vannak a huszonéves sztárok, a magyar játékosok a topbajnokságokban, akkor azt tudom mondani, kérdezzék meg azokat, akik tíz-tizenöt éve is benne voltak a sportágban. Engem tíz év elteltével lehet számon kérni.

Elég kényelmes álláspont. 10 év. Mit lehet majd számon kérni? Hogy már nem 8:1-re kapunk ki a hollandoktól, hanem csak 8:3-ra? És ha a 2020-as Holland-Magyar 9:1 lesz akkor Csányi urat 10 percre a sarokba állítják? És a párezer megmaradt szurkolóval mi lesz? Nekik ezt dobta a gép?

Mert  mit is kellene tenni? Közhelyek ezek, hiszen évek, évtizedek óta tudjuk mit kellene:

10. Szabaduljunk meg a gyenge légiósoktól!

A magyar bajnokság minden osztályát ellepték a légiósok, közülük talán ha 20 olyan játékos van aki valóban minőségi légiósnak számít. A többitől meg kell szabadulni. Az EU törvényekkel nem kell takarózni, mert a TAO-val is sikerült átráznunk őket, és ezeknek a légiósoknak a nagy része amúgy sem EU államból jött.  A légiósok száma nem csak a magyar bajnokság problémája, máshol is próbálják csökkenteni a külföldi focisták számát.  A mi problémánk annyiban egyedi, hogy nálunk  (amint az alábbi grafikonok mutatják) jó ha minden 10. külföldi  megüti a nemzetközi szintet és már alig van külföldön játszó játékosunk, tehát még a cserekereskedelemből sem profitálunk. Az MLSZ a televíziós közvetítési díj 15 százalékát a magyar játékosok szerepeltetésének arányában osztja el, ennél drasztikusabb lépés kell. 

Külföldi játékosok aránya az európai bajnokságokban. 

Minőségi légiósok aránya az európai bajnokságokban. Ide azok kerültek be akik legalább egy válogatottsággal rendelkeztek. Nyilván az sem mindegy, hogy melyik ország válogatottja, de így is sokat elárul a grafikon. 

9. Áramvonalasítás 

Pettend-Csabdi rangadó. (Lovász Lilla felvétele)

Az MLSZ költségvetése 2009-ben 2.3 milliárd forintból gazdálkodhatott, ma ennek tízszeresét használhatják fel. Ebbe nem számítottuk bele az akadémiai juttatásokat,  pálya és stadionépítési projekteket, mert ezek a pénzek csak átfolynak az MLSZ-en,  ezekkel együtt az MLSZ 2014-ben 43 milliárd forintot kezel.  Erre a feladatra összesen 207 főállású alkalmazottat tartanak. A nagy és szükséges kiadások között van a 70000 gyerekre tervezett Bozsik Program (3.2 milliárd forint). Abban már kevésbé vagyunk biztosak, hogy a futsal és a strandfoci válogatott is támogatásra szorul (200 millió). A grassroots program 300 milliója és az amatőr foci rendezési költségeinek nagyarányú átvállalása (2.5 milliárd) is kérdéseket ébreszt. Az akadémiákat fel kell mérni, nem kétséges. De erre évi 100 milliót költeni? 

Szerkesztőségünk tagjai évtizedek óta fociznak, magunknak vesszük a cipőt, béreljük a pályát, fizetjük a bírót. Az jó, ha az MLSZ segíti a megyei focit. A kérdés meddig lehet elmenni a támogatásban? A megyei alsó osztályokban lötyögő 40 feletti focisták vagy éppen a strandfocisták külföldi túráinak költségeit önerőből kellene megoldani. Mindent nem lehet egyszerre támogatni és fejleszteni, koncentráljon az MLSZ az utánpótlásra és az ifjúsági tömegsportra. 

8. Külföldi edzőket!

 Fussatok!

Külföldi edzőket kell hozni az utánpótlás fejlesztésére. Ez segítené nem csak a foci, hanem a nyelvtudás fejlesztését is. Nem kell minden akadémiai csapat mellé külföldi edző, de egy koordinációs igazgató munkája nagyban segítené a szemlélet változását, és rámutatna a lehetséges fejlődési pontokra (sebesség, intenzitás, pszichikai felkészülés). Magyar edzők külföldi képzése, munkavállalása hasonló többletet adhatna. 

7. Az amatőr gyerek foci program kiszélesítése

Nem állíthatunk minden csapat mellé egy Sanyi bácsit

A Bozsik program egy kiváló kezdeményezés, még több önkéntest, szülőt, kellene bevonni a minél sikeresebb szervezés érdekében. Az MLSZ tanfolyamokat szervez önkénteseknek, ezekre azonban sokkal több résztvevő is jelentkezhetne. 

Nem vitatva a Bozsik program hasznosságát és a képzett edzők fontosságát, egy amatőr (szülők, stb, edzőkkel heti két edzés és egy hétvégi meccs a környékbeli csapatok ellen) szisztéma sokkal több gyereket megmozgathatna. Az igazi cél a testmozgás és a foci szeretete lenne, az ügyesebb, nagyobb kihívásokra vágyó gyerekek mehetnének a szervezettebb, hivatásos edzők által irányított csapatokba. Ez a szisztéma hatékonyabb lehetne mint a Bozsik tornák, amelyekkel szemben komoly panasz, hogy a sok résztvevő csapat miatt sokat kell várni a meccsekre és kevés összecsapásra adnak alkalmat. Ez az amatőr modell nem új találmány, a világ számos országában bevált, az Egyesült Államokban 50 ezer ilyen csapat van és a válogatott szinte minden tagja ezen a szinten kezdte.

Az amatőr munkát azért javasoljuk, mert úgy érezzük, hogy a TAO és vagy Bozsik program támogatásos csapatok sok helyen a mellékállás és jövedelemkiegészítés célját szolgálják és a gyerekfoci csak másodlagos.

6. Iskolai bajnokság

 Mindössze 54 ezer néző volt kíváncsi az Allen-Pearland középiskolai amerikai futball meccsre, ami a Cowboys stadionban jó félházat jelentett. 

Az MLSZ pályaépítési programja nagyon sok helyen lehetővé teszi az iskolai bajnokságok szervezését a környék általános és középiskolai csapatai számára. Ez a rendszer az angolszász országokban rendkívűl elterjedt.  Régen Magyarországon is volt ilyen, igaz inkább csak egyszeri kupák voltak mintsem rendszeres mérkőzések. Ezek a bajnokságok  a focin kívül más sportokban is megrendezhetőek és az iskolai testnevelés kiegészítője és helyettesítője lehet.

5. Gazdasági átláthatóságot!

Nekik pörög.

Ezzel kezdték a németek a 2000-es EB kudarc után, és ezt sürgeti a brazil elnök  a németek elleni VB összeomlás után. Magyarországon legutóbb az Újpest körüli hercehurca mutatott rá, hogy milliárdokat lehet eltüntetni, de a Ferencváros, vagy a Videoton "egyéb bevétel" milliárdos tételei, a győri tagi kölcsönök sem követendő példák.   

4. Akadémiai reformokat!

A körülmények nálunk már adottabbak! (A kispest játékosmegfigyelőjének felvétele.)

Az akadémiákat egy szélesebb alapra kellene helyezni, hogy ne csak egy klubbal működjenek együtt, hanem több klubot segítsenek a szakértelmükkel és ezek a klubok az akadémiák számára neveljenek tehetségeket. Az akadémia fő célja ne profi játékosok nevelése legyen, hanem továbbtanulásra vagy jó szakmára készítsék fel a tanulókat. Az akadémistáknak csak kis részéből lesz olyan játékos aki a fociból fog megélni. Első a tanulás második a foci. 

És ami talán még ennél is fontosabb, ne adjuk el, engedjük el az akadémistákat külföldre, ahol legtöbben elvesznek az olasz alsóbb osztályok bugyraiban.  Olyan szakmai program kell ami felveszi a versenyt a külföldi klubok  ificsapataival. Az nonszensz, hogy a magyar után képzés egyik vezetőjének a fia külföldre veszi az irányt és onnan bírálja a magyar utánpótlásképzést aminek szerves része a papa és a nagypapa. Egy-két tehetség kimehet, a többit sem nagyon lehet erőszakkal itthon tartani, de magyar akadémiákon ne a  külföldi ificsapatoknak neveljenek tehetségeket és az akadémia csapatokban ne külföldiek meg kiöregedett magyar focisták vezessenek le. 

3. Szüntessük meg a bundát!

Nagy jövője lehetne a börtönválogatottnak, de ők  csak felfüggesztettet kapnak (Fotó: Szabó Miklós, Blikk)

Az MLSZ a rendőrségre hagyta a bundák ügyét, közben az ifjúsági bajnoki meccsektől a nemzetközi összecsapásokig mindenhol bundákról hallani. A klubok igenis felelősek, vonjanak le pontokat minden lebukott játékos és bizonyított bunda után. Akkor talán a klubvezetők is utána néznének kit igazolnak. Nevetséges, hogy emberemlékezet óta következmények nélkül lehet a magyar fociban csalni.

2. 12 csapatos NB1-et!

(Forrás: Időkapszula)

Vagy akár 8 csapatos NB1-et, ha annyi csapat van ami ezen a szinten tud szerepelni. NB1-ben csak az indulhasson, akinek bizonyos összeg felett van a bevétele és elér egy bizonyos nézőszámot. Legyen minimum 2000 fizető néző. A választáson sem indulhat aki nem tud összeszedni elegendő kopogtatócédulát. Az NHL-ben nem kap a közös bevételből az a csapat ahol az átlagnézőszám nem éri el a 14000 főt. Az MLSZ ne adjon TV-s pénzt és egyéb támogatást  olyan klubnak akire NB1-es szinten a kutya sem kíváncsi. Akinek a hazai meccseire nem megy ki 2000 néző, azt a tévén se nézi meg senki. 

Pár raklap külföldi adásvételével plusz a tévés pénzekkel (a kieső Siófok 140, a kiejtett Eger 130 milliót kapott) hosszútávon berendezkedhet egy klub az NB1-ben. Ennek semmi jövője nincs.

1. Engedjék vissza a nézőket a stadionokba!

Nagyerdei stadion, 10 év múlva

Feltéve, ha még van aki vissza akar menni. Mindenki egyetért, ki a bűnözőkkel és a többség nem bűnöző. Annyiféleképpen lehetne kompromisszumot kötni és jobb megoldást találni, hogy le sem tudjuk írni. Óriási blama lesz, hogy az újonnan épült és felújított 20-30 stadion üresen fog állni.