Hatvan másodperc. Ennyi időt szán a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) az országok himnuszaira a mérkőzések előtt. A televíziós közvetítés feszes időrendet követel meg (nem minden csatorna olyan nagyvonalú, mint a magyar Sport 1, félórás felvezető műsorral), nem lehet húzni-halasztani a dolgokat. A meccsnek a kiírt időpontban el kell kezdődnie, a felvezetés (játékosok bemutatása, Himnusz, stb.) időtartama is fix. Ebbe nem fér bele mindenféle zenekari gálaelőadás, ráadásokkal.

A mi problémánk valahol ott kezdődik, hogy a magyar himnusz gálaelőadások és ráadás nélkül is igen hosszú. Nem teljesen egyformán játszák mindig, de körülbelül 2 perc 20 másodperc a teljes változat, ebből a szöveges rész eléneklése nagyjából 1:25, a fennmaradó időt előtte és utána a hangszeres, fel- ill. levezető rész teszi ki (zeneértők majd elmondják, hogy ennek mi a szabályos neve). Ez a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy elkezdődik a mindannyiunk által ismert, de szövegesen le nem írható dallam, majd kb. 25 másodpercnél rázendítünk, hogy "Isten áldd meg", és kb ott, hogy "balsors, akit régen tép", lekeverik, a program megy tovább, nem tudunk várni.

Ez így végtelenül hangulatromboló. Még úgy is, hogy a rutinosak előre tudják, hogy ez lesz. A lelkesebb szurkolók, immár önmagukban, éneklik tovább, de a játékosok nem állhatnak meg, mivel kezdődik a meccs, ha nem állunk oda kezdésre, abból botrány van. Hasonlóan kellemetlen, amikor mi vagyunk előbb, és a szurkolók ott tartanak, hogy "megbűnhődte", amikor a hangszóróból felcsendül az "Allons enfants", az "Einigkeit und Recht und Freiheit", vagy valamely olyan ország himnusza, amelynek szövegét kiolvasi sem tudjuk, nemhogy fejből beírni - esetleg egy olyan himnusz, amelynek szövege sincs, mindegy, azt sem illik a saját énekeddel megzavarni.

Merre van ebből a kiút? Az IHF gyakorlatát megváltoztatni, félek, nem tudjuk. A televíziós adásidő nagyobb úr, mint a magyar nemzet, néha még itthon is, hát még egy világeseményen. A kompromisszum a következőképpen nézhet ki. Nem én találtam ki, volt már rá példa. Kell készíteni egy felvételt, a felvezetés nélkül, ami egyből ott kezdődik, hogy "Isten áldd meg". Ha olyan ritmusban készül a felvétel, ahogy azt Erkel eredetileg gondolta, és nem a manapság elterjedtebb, siratóénekre emlékeztető módon, akkor odáig, hogy "jövendőt", kb. 70 másodperc lesz. Ezzel már lehet alkudni. Nem az igazi, persze, de tán még mindig kisebb megcsúfolása nemzeti jelképünknek, mint az, ha a közepén félbevágjuk, vagy, ha betiltjuk.

Ma van egyébként a Magyar Kultúra Napja, abból az alkalomból, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét.