Válogatott okosságok

Kimentem én a mai edzőmeccsre is, mert megérdemlem. Hát meg is érdemlem, ha legközelebb is kimegyek! Bár mondjuk valószínűleg ez így is lesz, miután szombaton abban a faluban játszunk, aminek Kispest a külvárosa. Tudjátok, ahol arról a híres madridi játékosról nevezték el az akadémiát! Szívesen megnézném, hogy amióta nem jártam ott, azóta vajon hány újabb pálya nőtt ki a fűből. Ez az eddigi utolsó ottlétem egyébként tavasszal volt a Puskás Suzuki Kupán, ahol is a döntőben egy szoros 7-0-val tanítottuk őket móresre. Ami azért viszonylag tisztes kis eredmény, főleg annak tudatában, hogy néha nálunk már az is komoly logisztikát igényel, hogy mikor, melyik korosztályunk tud edzeni a kevéske pályánk valamelyikén.

Na szóval a mai edzőmeccs. Nálunk az első félidőben hét magyar volt a pályán, a másodikban három, remélhetőleg majd az az idő is eljön, amikor egyszerre lesz tíz.

Ma egyébként két dolgot tudtunk meg: az egyik, hogy az Öregnek még mindig valami hihetetlenül szép a füles sapkája, a másik pedig, hogy a támadó szekciónk továbbra is végtelenül impotens. Szombaton ugye a szimpatikus Komlóval (mégis csak abból is van a sör) játszottunk egy mérsékelt gól nélküli döntetlent, ma pedig a Veszprémmel szemben produkáltuk ugyanezt. Az mondjuk igaz, hogy az első félidőben felbillent a pálya, a térfélcsere után pedig visszabillent, de ha a Komlónak és a Veszprémnek is képtelenek vagyunk a sok helyzetből betalálni, akkor mégis mit akarunk mi a Győr és társai ellen, amikor majd eleve kevesebb lehetőségünk lesz?

Hátul rendben vagyunk, úgy néz ki, bár azért egyik ellenfél sem állította komoly kihívás elé a srácokat. De azért mégis itt van nekünk Lovric, Ignjatovic, Baráth, Tandia (a Gonosz Lábtörő ugye még edzőmeccseken sem játszhat), Novákkal mondjuk nem tudom mi van (utoljára azt mondta, hogy az alapozást már együtt kezdi a csapattal), Debrecenivel szintén kérdéses, hogy mi lesz, mindenesetre az NB II-es csapattal példaértékű hozzáállással készül. Ezen kívül itt van még Moga és Remes is, úgyhogy az olasz próbahátvédet el is felejthetjük, jobb lesz úgy nekünk.

Annyira középen sem rossz a helyzet. Ivancsics, kicsi King, Vécsei, Nagy Geri is képes jó játékra (hát ha még szegény Hidinek is kijönne végre a lépés!), a legújabb megfigyeléseim szerint pedig már Odia (neki egyébként az elmondása szerint saját maga a kedvenc játékosa) is kezd egyre inkább felnőni a feladathoz.

Elöl viszont nagyon nem megy, bár ma is derekasan körbelőttük a kapufát. Vernes és Délczeg akár még jók is lehetnének együtt, de egyelőre nem azok. Itt van még Diaby meg Tchami is, meg azért Bobál Gerit a nagyfiúk között is szívesen megnéznénk, de ő ma igazoltan volt távol, mert tegnap délután még a Milan Primavera csapatát oktatta Csizmaországban. A Leandro nevű próbajátékosunk annyira nem tűnik ijesztően ügyetlennek, de ezt a szintet házon belül szerintem bármikor tudjuk biztosítani.

Úgyhogy a helyzet messze nem aggasztó, viszont meg kellene végre tanulni gólokat lőni, mert csak Urbányi Pistának szokása a gólokat kivenni a játék értékeléséből, mi ezt nem tesszük meg.

Szombaton végre meg kell szerezni az első idei gólunkat, én amondó vagyok.