A Váci nőikézilabda-csapat vezetése szokatlan felhívással fordult a szurkolókhoz és támogatókhoz: segítsenek, hogy a csapat elutazhasson a Kupagyőztesek Európa-Kupájában soron következő idegenbeli mérkőzésére, Párizsba. A klubnak ugyanis elfogyott a pénze, nem tudják megvásárolni a repülőjegyet. 

A váci csapat (Fotó: Váci NKSE)

A kézilabdában a KEK a sorozatos szabályváltozások nyomán ma már nagyjából a labdarúgó Európa-liga kézilabdás megfelelőjének számít. A váciak jelenleg a legjobb 8 között vannak, a francia Issy Paris ellen kellene az elődöntőbe jutást kiharcolniuk. Bár a szezon kezdetén nem sokan várták a Vácot a legjobb négy közé, és a klub még soha nem is jutott ilyen messzire a nemzetközi színtéren, ezúttal erre reális esélyük van, az Issy egyáltalán nem legyőzhetetlen ellenfél. 

Az előző fordulóban a Vác a horvát bajnok, a BL-ből a KEK-be kieső Podravka Vegeta csapatát verte ki, úgy, hogy az első mérkőzésen Kaproncán nyolcgólos vereséget szenvedtek, de a visszavágóra több sérültjük is felgyógyult, és velük együtt végrehajtották a lehetetlent: Vácott tíz góllal verték meg a horvátokat, és továbbjutottak. Egy fordulóval korábban a szintén horvát Lokomotiva Zagreb volt az áldozat, így a Vác nem csak tiszteletbeli horvát bajnoknak nevezheti magát, de ezzel a két mérkőzéssel elég jól ki is jöttek anyagilag, ami az útiköltséget illeti. 

Most azonban messzebbre kell utazni. Kirsner Erika klubelnök (korábbi kiváló játékos) az egyik hírportálnak azt mondta, a repülőjegyek kb. kétmillió forintba kerülnének, a franciák magyarországi elszállásolása pedig kb. másfélmillióba (a szabályok szerint az utazást mindenki magának állja, a szállásköltség pedig a fogadó csapatot terheli, akárcsak a játékvezetők minden költsége). A helyi költségeket a hazai mérkőzés jegybevétele nagyjából kitermelheti, ha a 800 néző mindegyike 2.000 forintért vásárol jegyet (ennyien férnek be a váci sportcsarnokba), akkor bő másfélmillió forintos bevétellel lehet számolni. De a franciaországi utazás költségére egyelőre nincs forrás. 

Klivinyi Kinga (Fotó: Váci NKSE)

Aki főként labdarúgással foglalkozik, könnyen felkaphatja a fejét: tényleg ekkora tétel kétmillió forint? Tényleg. Női kézilabdában jelenleg a világon egyetlen klub tényleges költségvetése sem éri el az egymilliárd forintot (azért írok "tényleges"-t, mert a román Oltchim Vâlcea ugyan papíron valamivel több pénzből gazdálkodik, de már most, februárban sorra jelzik a játékosok, hogy több hónapja nem kaptak fizetést). A Vác költségvetése nem ismert, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha a 150-200 millió forintos sávba tippeljük. Ennyi pénzből gazdálkodnak egy évben. És ennek nagy része már szeptemberben el van költve: a játékosok bére, a csarnok fenntartásának és üzemeltetésének költségei majdnem az egészet elviszik. Szóval kétmillió ide vagy oda, nem mindegy. 

Nem csak a Vác van ilyen helyzetben. A KEK-ben gyakori, hogy valamelyik csapat lemond a pályaválasztói jogáról. Az előző forduló párharcainak felét így rendezték, költségtakarékossági okokból. Ilyenkor az oda-visszavágót lejátszák két egymást követő napon, és az egyik fél spórol a szállással, a másik az utazással. Időnként komikus helyzetek is kialakulnak: a spanyol Bera Bera idegenben lőtt góllal jutott tovább, miközben mindkét mérkőzést ugyanabban a sportcsarnokban rendezték. Ha a jegyzőkönyveket fordítva írják, a spanyolok kiestek volna, és török ellenfelük jutott volna tovább. 

De a legjobb nyolc közt már nem szokás spórolni. Aki idáig eljut, az már mind a kupáról kezd álmodni, ahhoz pedig ki kell használni a lehetséges előnyöket, közte a hazai mérkőzés megrendezését is. Csak ugye az a fránya repülőjegy. A város nem tud segíteni: nagy adóssága miatt a meglévő jogszabályok nem engedik, hogy ilyen, nem kötelező feladatokra költsön pénzt az önkormányzat. Maradnak a lehetséges szponzorok, a támogató szurkolók. 

Mi pedig elgondolkodhatunk azon, hogy egyáltalán érdemes-e megrendezni ezeket a versenysorozatokat, vagy nem volna-e helyes valamit változtatni a lebonyolításon, ha már a második számú kupában ilyen nagy tétel az útiköltség. Hogy a kevésbé rangos EHF- ill. Challenge-kupákban mit jelent egy spanyol csapatnak Norvégiába utazni, abba pedig inkább bele sem gondolunk. Azért tán az se véletlen, hogy mindig vannak, akik igyekeznek gyorsan kiesni, még mielőtt a játékosoknak otthonról kell behozni nem csak a repülőjegy, de a játékhoz szükséges labdák árát is. 

Kívánjuk a Vácnak, hogy összejöjjön, amiről álmodnak (a számlaszám a fentebb linkelt váci közleményben megtalálható). Kirsner Erikának viszont valószínűleg lesznek álmatlan éjszakái a következő hetekben (március 9. és 15. a két mérkőzés dátuma): egyik oldalára fordulva reménykedhet a sikerben, miközben másik oldalára fordulva azon gondolkodhat, mi lesz, ha továbbjutnak, és az elődöntőben Rosztovba kell utazni. Az nem jön ki kétmillióból.